Ferenc pápa: Az Atya vigyáz ránk, mert nagyon értékesek vagyunk a szemében!

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai, vasárnapi evangéliumban (vö. Mt 10,26–33) azt a felhívást halljuk, amelyet Jézus tanítványaihoz intéz, hogy tudniillik ne féljenek, legyenek erősek és bizakodóak az élet kihívásaival szemben, és figyelmezteti őket a rájuk váró hányattatásokra. A mai szakasz annak a missziós beszédnek a része, amellyel a Mester felkészíti az apostolokat Isten országa hirdetésének első tapasztalatára. Jézus nyomatékosan buzdítja őket, hogy „ne féljenek”. A félelem keresztyén életünk egyik legádázabb ellensége. Jézus viszont biztat: „Ne féljetek”, „ne féljetek”. És bemutat három konkrét helyzetet, amellyel szembe kell nézniük.

Először is azoknak az ellenségességét említi, akik el akarják hallgatni Isten igéjét, vagy úgy, hogy cukormázzal öntik le, felhígítják, vagy úgy, hogy elhallgattatják azokat, akik hirdetik. Ebben az esetben Jézus bátorítja az apostolokat, hogy terjesszék az üdvösség üzenetét, melyet rájuk bízott. Mindeddig ő azt óvatosan, szinte titokban adta át, a tanítványok szűk körén belül. De nekik „a világosban”, vagyis nyíltan kell elmondaniuk, „a háztetőkről” – mondja Jézus –, vagyis nyilvánosan kell hirdetniük az ő evangéliumát.

A második nehézség, amellyel Krisztus misszionáriusai szembesülnek, a velük szembeni testi fenyegetés, vagyis az, hogy kimondottan üldözni fogják, sőt meg is fogják ölni őket. Jézusnak ez a jövendölése minden korban beteljesedett: fájdalmas valóság, de ez tanúságtevőinek hűségét bizonyítja. Hány keresztényt üldöznek ma is az egész világon!? Szeretettel szenvednek az evangéliumért, korunk vértanúi ők. És biztosan kijelenthetjük, hogy többen vannak, mint az első korok mártírjai: sokan szenvednek vértanúságot, pusztán azért, mert keresztények. Ezeknek a tegnapi és mai tanítványoknak, akik üldözést szenvednek, Jézus azt tanácsolja: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni!” (Mt 10,28). Nem szabad megijednünk azoktól, akik arrogánsan és erőszakosan megpróbálják kioltani az evangelizálás lángját. Semmit sem tehetnek ugyanis a lélek ellen, vagyis az Istennel való közösségünk ellen: ezt senki sem veheti el a tanítványoktól, mert ez Isten ajándéka. A tanítványnak csak egy dologtól szabad félnie, attól, hogy elveszíti ezt az isteni ajándékot, az Istenhez való a közelséget, az Istennel való barátságot azáltal, hogy felhagy az evangélium szerinti élettel, erkölcsi halált idézve elő, ami a bűn következménye.

A próbatétel harmadik fajtáját, mellyel az apostoloknak szembe kell nézniük, abban az érzésben jelöli meg Jézus, amelyet egyesek megtapasztalhatnak, hogy tudniillik maga Isten elhagyta őket, eltávolodott tőlük és hallgatásba burkolózott. Itt is arra buzdít Jézus, hogy ne féljünk, mert annak ellenére, hogy ezen vagy más buktatókon átmegyünk, a tanítványok élete szilárdan Isten kezében van, aki szeret és véd bennünket.

Ezek olyanok, mint három kísértés: az evangélium cukormázzal való leöntése, felhígítása; másodszor az üldöztetés; harmadszor pedig az az érzés, hogy Isten magunkra hagyott minket. Jézus átment ezen a próbán az olajfák hegyén és a kereszten: „Atyám, miért hagytál el engem?” – mondja Jézus. Időnként érezzük ezt a lelki szárazságot, de nem szabad félnünk tőle. Az Atya vigyáz ránk, mert nagyon értékesek vagyunk a szemében! A lényeg az, hogy álljunk ki nyíltan, legyen bátorságunk tanúságot tenni, tanúságot a hitünkről: „megvallani Jézust az emberek előtt”, és jót cselekedve élni a mindennapokat!

Szűz Mária, az Istenbe vetett bizalomnak és az Istenre hagyatkozásnak a példaképe a viszontagságok között és a veszély órájában segítsen bennünket, hogy sose engedjünk a csüggedésnek, hanem mindig bízzuk magunkat őrá és az ő kegyelmére, mert Isten kegyelme mindig erősebb a rossznál!

A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:

Kedves testvérek!

Az Egyesült Nemzetek Szervezete tegnap tartotta a menekültek világnapját. A koronavírus okozta válság rávilágított arra, hogy a menekültek számára is biztosítani kell a szükséges védelmet, méltóságuk és biztonságuk garantálása érdekében. Kérem, csatlakozzatok imáimhoz, hogy mindenki újfent és hatékonyan elköteleződjön minden ember tényleges védelme mellett, különösen azokra gondolok, akik menekülni kényszerültek a rájuk vagy családjukra nézve súlyos veszélyhelyzetek miatt.

Egy másik szempont, amelyre a világjárvány rávilágított, az ember és környezete közötti kapcsolat. A bezártság csökkentette a környezetszennyezést, és felfedeztette megannyi, forgalomtól és zajtól mentes hely szépségét. Most, tevékenységeink újrakezdésével mindannyiunknak nagyobb felelősséget kell vállalnunk közös otthonunk gondozásáért. Nagyra értékelem a sok kezdeményezést, amelyek – a világ minden táján – „alulról” indulnak és ebbe az irányba mutatnak. Például Rómában épp ma van egy ilyen program, melyet a Tiberis-folyónak szentelnek. De sok kezdeményezés van máshol is! Bárcsak egy olyan polgári létet segítenének elő, mely egyre jobban tudatára ébred ennek a lényegi közjónak!

A hazámban és más országokban ma tartjuk az apáknak szentelt napot, az apák napját. Az összes édesapát biztosítom közelségemről és imáimról! Mindannyian tudjuk, hogy apának lenni nem könnyű feladat! Ezért imádkozzunk értük! Külön is megemlékezem azokról az apákról, akik most már a mennyből védelmeznek bennünket.

Köszöntelek mindannyiatokat, kedves római hívek és zarándokok – kezdenek felbukkanni –, akik Olaszország különböző tájairól és – egyre többen – más országokból is jöttök! Látom, vannak, akik zászlókat is hoztak magukkal… Külön is köszöntelek benneteket, fiatalok: ma Gonzága Szent Alajosra, egy olyan fiúra emlékezünk, aki tele volt szeretettel Isten és felebarátai iránti. Nagyon fiatalon halt meg itt, Rómában, mert a pestisbetegeket gondozta. Az ő közbenjárására bízom a világon élő összes fiatalt.

Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat kívánok az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír