Ferenc pápa az észt közélet képviselőihez: A technokrata társadalmakban gyakran elvész az életöröm

Ferenc pápa – 2018. szeptember 26., szerda | 12:41

Szeptember 25-én, balti utazásának zárónapján Észtországba érkezett a Szentatya. Tallinnban, az elnöki palota előtt az állami vezetőknek és a diplomáciai testületnek szóló beszédében rámutatott: egy népnek akkor lesz gyümölcsöző jövője, ha nem szakad el gyökereitől és ápolja az emberi kapcsolatokat.

Maarjamaa – Mária földje. Így nevezték évszázadokon át Észtországot, amelynek társadalma ma a legszekularizáltabb a világon. A katolikus aránya mindössze 0,5 százalék. Az ortodoxok 16 százalékot, a protestánsok 10 százalékot tesznek ki a népesség körében, vagyis az ország 73,5 százaléka ateista. A lakosság etnikai megoszlás szerint 70 százalékban észt, 25 százalékban orosz, 2 százalékban ukrán, 1 százalékban pedig belarusz. (Ez a megoszlás a szovjet megszállás idején történt betelepülések eredménye.)

Ferenc pápa a találkozó elején örömének adott hangot, hogy eljöhetett Tallinnba, a legészakibb fővárosba, ahová eddig az Úr vezette. „Mária két szót juttat eszembe: az emlékezetet és a termékenységet. Ő az emlékezet asszonya, aki minden élőt kincsként őriz szívében; és a termékeny anya, aki életet ad Fiának.”

A pápa felidézte az észt nép hősies küzdelmét, amellyel újra és újra kivívta magának a függetlenséget. Elismerően szólt az elmúlt huszonöt év erőfeszítéseiről, amelyek eredményeként Észtország a maga kicsinysége ellenére (mindössze 45 ezer négyzetkilométer, az összlakosság 1,3 millió – a szerk.) az emberi fejlődés, az innováció, a sajtószabadság, a demokrácia és a politikai szabadság fellegvára lett. Az emlékezet földjének lenni azt jelenti mindenekelőtt, hogy tisztában vagyunk atyáink örökségével, és tudjuk, hogy az elért eredmények az ő munkájuknak, lelkiségüknek, hitüknek köszönhető.

Az emberiség ma történelmi változás tanúja, és a többirányú fejlődés hozzájárul az emberek jólétéhez. Ez azonban nem egyenlő a jó élettel – utalt a pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítására. – A mai technokrata társadalmakban gyakran elvész az élet értelme, az életöröm, a rácsodálkozás képessége, ami megnehezíti az emberek életét. A tudat, hogy egy néphez, egy kultúrához, egy családhoz tartozunk, fokozatosan elhalványult. Ez pedig különösen a fiatalok jövőjét teszi bizonytalanná. Ha csak a technológia fejlődésében bízunk, könnyen elveszíthetjük az emberi kapcsolatokat, a nemzedékeket és kultúrákat összekötő szálakat. A társadalmi, politikai, vallási vezetők egyik legnagyobb felelőssége éppen az, hogy segítsenek e szálakat szőni. Nincs annál rosszabb elidegenedés, mint gyökértelennek, senkihez nem tartozónak érezni magunkat. Egy föld akkor lesz termékeny és egy nép akkor tud gyümölcsöt teremni a jövőben, ha segíti tagjai között az összetartozást. A kicsiny katolikus közösség Észtországban ehhez kíván hozzájárulni – fogalmazott Ferenc pápa.

Észtország is függetlensége elnyerésének 100. évfordulóját ünnepli: 1918. február 24-én egyenlő jogokat hirdetett minden állampolgárának, politikai, etnikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül. Az észt demokrácia egyik tartóoszlopa ma is a vallásszabadság – mondta el Ferenc pápát köszöntő beszédében az észt elnöknő, Kersti Kaljulaid. – Száz éve tartó barátság fűzi a balti államot a Szentszékhez, amely soha nem ismerte el Észtország szovjet megszállását. Sedisvacantia rerum politicarum causa – politikai okokból üresnek nyilvánította az apostoli adminisztrátor székét. Erkölcsi és politikai tekintélyével a Szentszék lelki erőt adott a kommunizmus által túszul ejtett európai nemzeteknek. Több mint negyed évszázada Észtország újra magához ragadta az önrendelkezés jogát, szabadságát.

Az elnöknő utalt a klímaváltozással kapcsolatban arra, hogy Észtország elkötelezetten védi a környezetet, mint ahogy morális kötelességének tekinti a szegénység, a háborús menekültek ügye, a migrációs problémák megoldását is.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria