Ferenc pápa írt előszót a népi mozgalmakról megjelent kötethez

Ferenc pápa előszavának központi témája, mennyire fontosak a világban a kirekesztés ellen küzdő társadalmi mozgalmak, illetve hogy milyen kihívások állnak előttük. A népi mozgalmak fellendülése: korunk Rerum Novaruma című kötetet a Latin-amerikai Pápai Bizottság állította össze, és szeptemberben mutatják be a közönségnek. A könyv egybegyűjti a népi mozgalmak képviselőinek beszédeit, amelyeket 2014 óta világtalálkozóik alkalmával mondtak el az amerikai kontinens különböző részein.

Ferenc pápa előszavát azzal a gondolattal kezdi, hogy azok, akik a társadalmi és egzisztenciális perifériákon élnek, nem csak a lakosság egy részét jelentik, amelyhez az Egyháznak el kell jutnia, hanem olyanok, mint a mustármag, amely sok termést hoz. A pápa szerint ők a nagy társadalmi átalakulások előmozdítói, nem pedig a szociális segélyek célcsoportja, akiknek bele kell nyugodniuk abba, hogy szemlélhetik, miként igazgatja az elit a világrendet. Ehelyett ők az emberiség jövőjének igazi, aktív főszereplői és megvalósítói, akiknek a „békés lázadása” számíthat a pápa szolidaritására.

Ezekben a transznacionális és transzkulturális karakterű társadalmi mozgalmakban Ferenc pápa felismeri azt a „poliéderszerű modellt”, amelyre Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában (2. pont) utalt, és amely a találkozás kultúráján alapuló társadalmi paradigmára épül. Ezeknek az igazságosságért küzdő mozgalmaknak a sokszínűsége és  tapasztalata jelenik meg a könyvben. E mozgalmak Ferenc pápa szerint komoly társadalmi alternatívát, mélyről felszakadó kiáltást, az ellentmondás jelét és a reményt képviselik, miszerint minden megváltoztatható. Az uralkodó modellel szembeni ellenállásuk módja, a munka és a szenvedés egy jobb jövő „őrszemeivé” teszi őket a pápa szerint.

Az emberiség ma korszakos átalakulással néz szembe, amelyet a félelem, a xenofóbia és a rasszizmus jellemez – fogalmazza meg meggyőződését a Szentatya. Kijelenti, hogy „a népi mozgalmak az erkölcsi energia forrásait képviselik, amellyel újra életet lehelnek demokráciáinkba”. A globális társadalomban, amelyet megsebez az etikától egyre távolabb eső gazdaság, ezek a társadalmi valóságok ellenszerként léphetnek fel a populizmusok és a „látványpolitika” ellen, mert bevezetnek egy új szemléletet, az állampolgárok tudatosabb, pozitív jellegű együttműködését. Ez az erő a „mi” ereje, amely szemben áll az „én” kultúrájával.

Előszava végén Ferenc pápa kiemeli az emberi munka témáját, amely egyike azoknak a szent jogoknak, amelyeket mindenki számára biztosítani kell. Ferenc pápa szerint új humanizmusra van szükség, amely véget vet annak, hogy az emberek teljesen tapasztalatlanok az együttérzés terén, valamint nem tartják szem előtt a köz javát, nem éltetik a közjó kultúráját.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír