Ferenc pápa: Javainkat barátságok kötésére és testvériség építésére használjuk!

Ferenc pápa tejes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó reggelt!

A példázat, melyet a mai liturgia evangéliuma elénk tár (vö. Lk 16,1–13), kissé nehezen érthetőnek tűnik. Jézus egy korrupciós történetet mesél el: egy becstelen intézőről van szó, aki lop, amikor pedig gazdája felfedezi ezt, ravaszul cselekszik, hogy kijusson szorult helyzetéből. Tegyük fel a kérdést: mi ez a ravaszság – egy korrupt ember az, aki használja! –, és mit akar Jézus tanítani nekünk?

A történetből láthatjuk, hogy ez a korrupt intéző lebukik, és bajba kerül, mert visszaélt gazdája vagyonával; most pedig számot kell adnia, és elveszíti állását. Ő azonban nem adja fel, nem törődik bele a sorsába, nem vesz fel áldozatszerepet, épp ellenkezőleg, rögvest ravaszul cselekszik, megoldást keres, találékony. Jézus ebből a történetből kiindulva fogalmazza meg számunkra az első provokációt: „Bizony, a világ fiai – mondja – a maguk módján okosabbak a világosság fiainál” (Lk 16,8). Vagyis előfordul, hogy akik sötétben járnak, bizonyos világi kritériumok szerint tudják, hogyan másszanak ki a bajból, tudják, hogyan legyenek ravaszabbak másoknál; ezzel szemben Jézus tanítványai, vagyis mi, néha csak alszunk, vagy naivak vagyunk, nem tudjuk, hogyan kell kezdeményezően kiutat keresni a nehézségekből (vö. Evangelii gaudium, 24). Például a személyes, társadalmi válságokra, de az egyházi válságokra is gondolok: néha hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk a csüggedés, vagy a panaszkodás és az áldozatszerep csapdájába esünk. Ezzel szemben – mondja Jézus – mi is lehetnénk az evangélium szerint dörzsöltek, lehetnénk éberek és figyelmesek, hogy helyesen ítéljük meg a valóságot, lehetnénk kreatívak, hogy jó megoldásokat találjunk magunk és mások számára.

De van egy másik tanítás is, amelyet Jézus felkínál nekünk. Mert miben áll az intéző ravaszsága? Úgy dönt, kedvezményt ad az adósoknak, és így barátaivá teszi őket annak reményében, hogy segítik majd, amikor gazdája kidobja. Régebben magának gyűjtötte a vagyont, most pedig arra használja, hogy barátokat szerezzen, akik segíthetnek neki a jövőben. Ugyanazt a módszert használja, a lopást. És Jézus így a vagyon használatáról kínál nekünk tanítást: „Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba” (Lk 16,9). Vagyis

ahhoz, hogy elnyerjük az örök életet, nem e világi javakat kell felhalmozni, hanem a testvéri kapcsolatainkban megélt szeretet számít.

Itt van tehát Jézus felhívása: ne csak magatok érdekében és önzésetekre használjátok e világnak a javait, hanem használjátok őket arra, hogy barátságokat kössetek, hogy jó kapcsolatokat hozzatok létre, hogy jótékonykodjatok, hogy a testvériséget mozdítsátok elő, és hogy a gyengébbekről gondoskodjatok.

Testvéreim, a mai világban is vannak olyan korrupciós történetek, mint az evangéliumban; tisztességtelen magatartások, igazságtalan politikák, az egyének és intézmények döntéseit uraló önzés és sok más sötét helyzet. De nekünk, keresztényeknek nem szabad elkeserednünk, vagy ami még rosszabb, hagyni, hogy a dolgok úgy mennek tovább, mint eddig, közömbösek maradni. Ellenkezőleg, az evangélium megfontoltságával és okosságával kreatívnak kell lennünk jó cselekedeteinkben, e világ javait – nemcsak az anyagiakat, hanem minden ajándékot, amit az Úrtól kaptunk – nem arra kell használnunk, hogy meggazdagodjunk, hanem arra, hogy testvéri szeretetet és társadalmi barátságot teremtsünk. Ez nagyon fontos: magatartásunkkal társadalmi barátságot kell teremtenünk.

Imádkozzunk a Boldogságos Szűz Máriához, segítsen nekünk, hogy hozzá hasonlóan lélekben szegények, a kölcsönös szeretetben pedig gazdagok legyünk!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Hálát adok Istennek azért az útért, amelyet az elmúlt napokban Kazahsztánba tehettem, a világvallások és hagyományos vallások vezetőinek hetedik kongresszusa alkalmából. Beszélek majd róla a jövő szerdai általános kihallgatáson.

Elszomorítanak a közelmúltban zajlott harcok Azerbajdzsán és Örményország között. Szeretném kifejezni lelki közelségemet az áldozatok családjaihoz, és kérem a feleket, hogy tartsák tiszteletben a tűzszünetet a békemegállapodás érdekében. Ne felejtsük el: a béke akkor lehetséges, ha a fegyverek elhallgatnak, és elkezdődik a párbeszéd! Imádkozzunk továbbra is a meggyötört ukrán népért, és a békéért minden háború sújtotta országban!

Szeretném biztosítani imáimról a Le Marche-i emberekért, akiket heves áradás sújtott. Imádkozom a halottakért és családjaikért, a sérültekért és azokért, akik súlyos károkat szenvedtek. Adjon erőt az Úr ezeknek a közösségeknek!

Üdvözöllek mindannyiatokat, rómaiak és más országokból érkezett zarándokok. Külön köszöntöm a Szeplőtelen Mária nővéreit, akik Afrika, Latin-Amerika, Ázsia és Európa közösségeiből érkeztek, valamint a sevillai hívőket és a Cenákulum Miasszonyának világi csoportját.

Köszöntöm a capuai egyházmegyében található Caturanóból érkezett csoportot; a Bergamo melletti Gazzanigából és a Modena melletti Solierából érkezett bérmálkozókat; a „Figli in Cielo” [Gyermekek a mennyben] közösség tagjait; a laziói Pro Loco csoportokat és a Verona tartományból családjukkal érkezett állatorvosok csoportját. Köszöntöm az „Economy of Francesco” [Ferenc gazdasága] fiataljait is, akik ma itt vannak a téren: haladjatok mindig előre! Hamarosan találkozunk Assisiben!

Külön szeretnék szólni a mesagnei „Zakeus Háza” szegényeihez és önkénteseihez: az Úr áldjon meg és a Szűzanya oltalmazzon benneteket!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír