Ferenc pápa katekézise: A fiatalok és az idősek közötti szövetségen múlik a világ jövője!

Ferenc pápa teljes katekézisének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok! Isten hozott benneteket!

Ma tovább gondolkodunk az idősekről, a nagyszülőkről, az öregségről, csúnyán hangzik ez a szó, de nem, az öregek nagyszerűek, gyönyörűek! Ma Rut ragyogó könyve, a Biblia egyik gyöngyszeme fog inspirálni bennünket. Rut példabeszéde rávilágít a családi kötelékek szépségére: a párkapcsolat által létrehozott, de a párkapcsolaton túlmutató kötelékekre. A szeretetnek olyan erős kötelékei ezek, amelyekben a szeretet családi nyelvtanát alkotó alapvető, poliéderszerű szeretetszálak tökéletessége sugárzik. Ez a nyelvtan életerőt és életadó bölcsességet hoz a közösséget felépítő kapcsolatok egészébe. Az Énekek énekéhez képest Rut könyve olyan, mint a hitvesi szerelem diptichonjának másik táblája. Ugyanolyan fontos, ugyanolyan elengedhetetlen, azt az erőt és költészetet ünnepli ugyanis, amely a nemzedékeket, a rokonságot összekapcsoló kapcsolatokban, az odaadásban és hűségben megmutatkozó kötelékekben lakozik, melyek az egész családi konstellációt behálózzák. S ezek még arra is képessé válnak, hogy egy pár életének drámai konjunktúráiba a szeretet elképzelhetetlen erejét hozzák, mely képes újraindítani benne a reményt és a jövőt.

Tudjuk, hogy a házasság által teremtett rokoni kapcsolatokról, különösen az anyós és a meny kapcsolatáról szóló közhelyek ellene szólnak ennek a szemléletnek. De éppen emiatt válik Isten szava értékessé.

A hit inspirációja a legáltalánosabb előítéletekkel szembeni tanúságtétel horizontját tudja megnyitni, mely az egész emberi közösség számára értékes horizont.

Biztatlak benneteket, hogy fedezzétek fel újra Rut könyvét! Különösen a szeretetről való elmélkedésben és a családról tartott katekézisben.

Ez a kis könyv értékes tanítást tartalmaz a nemzedékek közötti szövetségről is: ahol a fiatalság képes arra, hogy visszaadja az öregkor lelkesedését – ez lényegi fontosságú: amikor a fiatalság visszaadja a lelkesedést az öregeknek –, ahol az öregek képesek arra, hogy újra megnyissák a jövőt a sebzett ifjúságnak. Az idős Noémi eleinte, bár meghatódik menyeinek, két fia özvegyeinek szeretetétől, borúlátó a sorsukat illetően egy olyan nép körében, amely nem a sajátjuk. Ezért szeretettel arra biztatja a fiatal nőket, hogy térjenek vissza a családjukhoz, hogy új életet kezdjenek – fiatalok voltak ezek az özvegy nők. Azt mondja: „Nem tehetek semmit sem értetek.” Már ez is szeretetből fakadó tettnek tűnik: az idős asszony, akinek már nincs férje, sem gyermeke, kérleli menyeit, hogy hagyják magára. Ugyanakkor egyfajta lemondó csüggedtség is van benne: a férjük védelmétől megfosztott, idegenből jött özvegyek számára nincs lehetséges jövő. Rut tudja ezt, és ellenáll ennek a nagylelkű ajánlatnak; nem akar hazamenni. Az anyós és menye között létrejött kapcsolaton Isten áldása van: Noémi nem kérheti, hogy elhagyják. Noémi először inkább rezignáltnak, mint boldognak tűnik az ajánlat miatt: talán úgy gondolja, hogy ez a furcsa kötelék mindkettőjük számára növeli a kockázatot. Bizonyos esetekben az idősek pesszimizmusra való hajlamát a fiatalok szeretetteljes nyomásával kell ellensúlyozni.

Valóban, Noémi, akit meghatott Rut odaadása, felocsúdik pesszimizmusából, sőt kezdeményező szerepet vállal, és új jövőt nyit Rut előtt. Tanítja és bátorítja Rutot, fia özvegyét, hogy szerezzen új férjet magának Izraelben. Boász, a jelölt, nemeslelkűségéről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy megvédi Rutot az alkalmazottjaitól. Sajnos ez a veszély ma is leselkedik a védtelen nőkre.

Rut új házasságát ünneplik, és helyreáll a világ rendje. Izrael asszonyai azt mondják Noéminek, hogy Rut, az idegen asszony, „többet ér hét fiánál”, és hogy házassága „az Úr áldása” lesz. Noémi, aki tele volt keserűséggel, és azt is mondta, hogy a neve keserűség, öregkorára megismeri annak örömét, hogy része van egy új születés elindulásában. Nézzétek csak, mennyi „csoda” kíséri ennek az idős asszonynak a megtérését! Megtért arra az elkötelezettségre, hogy szeretettel rendelkezésre álljon egy veszteségtől sújtott és az elhagyatottság veszélyének kitett nemzedék jövője érdekében. A helyreállt kapcsolat frontjai ugyanazok, melyeknek a józan ész előítéletei által előrevetített valószínűségek szerint leküzdhetetlen törésekhez kellene vezetniük. Ezzel szemben a hit és a szeretet lehetővé teszi, hogy legyőzzék őket: az anyós legyőzi a saját fia miatt érzett féltékenységét azzal, hogy szereti Rut új kötelékét; Izrael asszonyai legyőzik az idegennel szembeni bizalmatlanságukat (és ha az asszonyok megteszik, akkor mindenki megteszi); az egyedülálló lánynak a férfi hatalmával szembeni sebezhetősége egy szeretettel és tisztelettel teli kötelékkel békül meg.

És mindezt azért lehetséges, mert a fiatal Rut makacsul hűséges volt egy etnikai és vallási előítéleteknek kitett kötelékhez. Itt megismétlem azt, amit az elején mondtam, ma az anyós egy mitikus alak, nem mondom, hogy ördögként, de mindig kellemetlen alakként gondolunk rá. De hát az anyós a férjed anyja, a feleséged anyja! Ma erre a bizonyos mértékig elterjedt érzésre gondolunk: minél távolabb van az anyós, annál jobb. Nem! Ő anya, ő egy idős ember. Az egyik legszebb dolog a nagymamákban az, amikor látják az unokáikat; amikor gyerekeiknek gyerekeik születnek, a nagymamák életre kelnek. Nézzétek meg jól, milyen kapcsolatotok van az anyósotokkal: néha kicsit különösek, de ő adta neked házastársad anyaságát, mindent ő adott neked. Legalább boldoggá kell tenned, hogy boldogan tölthesse öregkorát. És ha van valamilyen hibája, segíteni kell, hogy tudjon változtatni. Nektek, anyósoknak is mondom: vigyázzatok a nyelvetekre, mert a nyelv az anyósok egyik legnagyobb bűne, vigyázzatok!

Rut pedig ebben a könyvben elfogadja anyósát, új életet önt belé, az idős Noémi pedig vállalja annak kezdeményezését, hogy Rut számára újra jövőt nyisson, és nem elégszik meg azzal, hogy élvezze támogatását.

Ha a fiatalok megnyílnak a hálára azért, amit kaptak, és az idősek kezdeményezik a fiatalok jövőjének újranyitását, semmi sem állíthatja meg Isten áldásainak virágzását a népek között!

Kérlek benneteket, a fiatalok beszéljenek a nagyszüleikkel, a fiatalok beszéljenek az öregekkel, az öregek pedig beszéljenek a fiatalokkal! Erősen vissza kell állítanunk ezt a hidat, üdvösség és boldogság áramlik ott! Az Úr segítsen bennünket, hogy ezáltal a családokban növekedjen a harmónia, az építő harmónia, mely összeköti az öregeket a fiatalokkal, az a szépséges híd, amelyet óvnunk és őriznünk kell!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír