Ferenc pápa kilenc új dekrétum közzétételét engedélyezte

Ferenc pápa – 2022. április 12., kedd | 14:20

Ferenc pápa április 9-én fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát. A Szentatya engedélyezte kilenc dekrétum közzétételét, melyek egy csoda, egy vértanúság, valamint hét Isten szolgája hősies erényeinek elismerésére vonatkoznak.

Az első dekrétum az olasz születésű Boldog Artemide Zatti fogadalmas szalézi laikus testvér közbenjárásának tulajdonított csodát ismeri el. Boldog Artemide Zatti szalézi testvér az olaszországi Borettóban született 1880-ban, és az argentínai Viedmában hunyt el 1951-ben.

A második dekrétum Giuseppe Bernardi és Mario Ghibaudo olasz egyházmegyés papok vértanúságát ismeri el, akiket hit elleni gyűlöletből 1943-ban öltek meg az olaszországi Bovesban.

A pápa továbbá elismerte a következő hét személy hősies erényeit:

Isten szolgája Martino Fulgenzio Elorza Legaristi passzionista szerzetes, a Jézus Krisztus Szenvedése Kongregáció tagja, a perui moyobambai prelatúra első püspöke, aki 1899-ben Spanyolországban született, és a perui Limában halt meg 1966-ban.

Isten szolgája Francesco Costantino Mazzieri minorita szerzetes pap, a zambiai Ndola püspöke, aki 1889-ben Olaszországban született, és 1983-ban Zambiában halt meg.

Isten szolgája Lucia Noiret szerzetesnővér, a Jézus Szent Szíve Szolgálólányai Kongregáció alapítója, aki a franciaországi Chambéryben született 1832-ben és 1899-ben hunyt el az olaszországi Imolában.

Isten szolgálója Kazimiera Gruszczyńska szerzetesnővér, a Szenvedők Ferences Nővérei Kongregáció alapítója, aki 1848-ban született a lengyelországi Kozienicében, és ugyanott halt meg 1927-ben.

Isten szolgálója Aurora Calvo Hernández-Agero világi hívő, aki a spanyolországi Béjarban született 1901-ben, és ugyanott halt meg 1933-ban.

Isten szolgálója Rozalia Celak világi hívő, aki 1901-ben született Lengyelországban, és 1944-ben Krakkóban halt meg.

Isten szolgálója Maria Aristea Ceccarelli világi hívő, aki 1883-ban született az olaszországi Anconában, és 1971-ben Rómában halt meg.

*

Casimira Gruszczyńska 1848-ban született Kozienicében, mely ma Lengyelország területén fekszik, ahol egész életét töltötte. Tízéves kislányként tett szüzességi magánfogadalmat, amelyet huszonegy évesen újított meg plébánosa engedélyével a helyi plébániatemplomban tartott szentmise során. A következő évben édesanyja meghalt, ő pedig a betegek látogatásának és a gyermekek katekézisének szentelte magát.

1875-ben belépett a Jézus Szíve Nővérek Kongregációjába. Amikor az orosz cári rezsim elrendelte a Lengyel Királyság területén működő vallási intézmények feloszlatását, a kongregáció tagjai elrejtőztek, titokban és csendben folytatták szerzetesi munkájukat. Casimira Gruszczyńska 1882-ben megalapította a Szenvedők Ferences Nővérei Kongregációt (Sorores Franciscales ab Afflictis), amely a betegek és szenvedők gondozásával foglalkozik, a ferences harmadrend szabálya szerint. A rendet 45 éven át vezette. 1922-ben XI. Piusz pápa Pro Ecclesia et Pontifice (Az Egyházért és a pápáért) díjjal tüntette ki.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria