Ferenc pápa módosította a Vatikánvárosi Állam büntetőjogi rendszerét

A bevezetett változások: büntetés esetleges enyhítése, lehetőség közhasznú munkaprogramban való részvételre és önkéntes tevékenységre, továbbá a vádlott alapos okkal történő távolmaradásának esetén a tárgyalás felfüggesztése.

Az első cikkely 45-től 120 napig terjedő büntetéselengedést helyez kilátásba a kiszabott szabadságvesztés minden már letöltött éve után. Ennek feltétele a fogvatartott jó magaviselete, a feltételezhető megbánás, és hogy részt vett a rehabilitációs és a társadalomba visszailleszkedést elősegítő programban. Amikor a büntetés végrehajthatóvá válik, az elítélt a bíróval összhangban dolgozza ki e programokat, azzal az elkötelezettséggel, hogy enyhítse a bűncselekmény negatív következményeit. Az elítélt kezdeményezheti a közhasznú munkavégzésben való részvételt, a társadalmi célú önkéntes tevékenységet. A korábbi törvénykezés mindezt nem tette lehetővé.

A pápai rendelkezés második cikkelye garanciális szabályt vezet be a büntetőjogba azzal, hogy megszünteti az úgynevezett távolléti eljárást, ami eddig hatályos volt a vatikáni büntetőjogban. Ha a vádlott nem tudja alapos okkal kimenteni magát, az eljárás folytatódik, amelyen védője képviseli őt. Ha azonban a vádlott a tárgyalástól való távolmaradást előzetesen, alapos okkal, vagy az akadály megszűnése után nyomban igazolja, a tanácsban eljáró bíróságnak vagy a bírónak föl kell függesztenie a tárgyalást.

A harmadik cikkely módosításokat eszközöl, illetve kiegészítéseket fűz a Vatikánvárosi Állam igazságszolgáltatási rendszeréről szóló CCCLI számú törvényhez. Előírja, hogy a bírók tisztségük megszűnése után is megtartják valamennyi jogukat, ellátást, biztosítást és garanciát, amelyet a vatikáni állampolgárok élveznek. Az egyik bekezdés rámutat, hogy az ügyészi hivatal önállóan és függetlenül gyakorolja az ügyészi funkciót mindhárom bírósági fokozatban és a törvény által ráruházott egyéb jogkörökben.

Fontos változást ír elő a pápai motu proprio a másod- és harmadfokú eljárásban. Eddig fellebbezés és hatályon kívül helyezés esetén a közvádat egy másik bíró képviselte, mint aki az elsőfokú eljárást vezette, eseti megbízással a másod- és harmadfokú eljárásra. Most azonban két különböző cikkely írja elő, hogy fellebbezéseknél és hatályon kívül helyezésnél – ahogy az első fokon történik – az ügyészi teendőket az ügyészi hivatal tisztségviselője töltse be. Az ítélkező bírói testület természetesen más marad. Ez a jogszabály az eljárás felgyorsítására irányul.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír