Ferenc pápa az ifjúságról szóló püspöki szinódus zárdokumentumának kulcsfogalmairól tartott beszédet a kispapoknak.
A pap életében alapvető fogalom az úton levés, az Úrral való együtt haladás. Ebből a haladásból ered a találkozás az Úrral, a hivatás maga és aztán a küldetés, a szolgálat. Ennek a haladásnak az első fázisa a csendes meghallgatás, melynek során felszínre kerül az emberben rejlő reménység és bizonytalanság. A szemináriumban is ez az útja a képzésnek: meghallgatni az Urat, aki kész meghallgatni a szívünk szavát – mutatott rá a pápa.
A következő feladat a megkülönböztetés, hiszen a szeminárium éppen ennek a helye. Ehhez úgy kell kísérni a papságra készülőket, ahogy Jézus kísérte az emmauszi úton a tanítványokat. Türelmesen és határozottan, mint egy jó barát és mint egy orvos, aki ha kell, használja a szikét is. Ha ez az alapvető megkülönböztetés hiányzik, akkor később a pap életében bukkannak fel a megoldatlan problémák. A hivatás és a megkülönböztetés titka a Szentlélek mesterműve, mely feltételezi az együttműködést a kísérő és a kísért személy között.
A negyedik kulcsszó a misszió, a küldetés. Ennek a közösségi jellegét hangsúlyozta Ferenc pápa: a két emmauszi tanítvány visszatért társaihoz, csatlakoztak a többiekhez, és eggyé váltak az apostoli közösséggel, mely a Lélek erejében missziós jellegűvé lett. Ez a közösségi szempont azért is fontos, mert mindig fennáll a kísértés, hogy a pap egyedül marad, távol a kollegiális közösségtől és annak tanúságtevő lehetőségeitől.
Ferenc pápa végül áldást adva a Szűzanya oltalmába ajánlotta az agrigentói szeminaristákat.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria