Ferenc pápa találkozott a kolumbiai politikai és társadalmi élet vezetőivel

Az épület az államfő hivatalos rezidenciája és a kormány székhelye. A körülötte található kertet és csillagvizsgálót Fray Domingo Petrez kapucinus építész tervezte 1803-ban. Az ő tervei alapján épült a helyi székesegyház és a bíborosi palota is.

Juan Manuel Santos Calderón elnök fogadta a pápát a palota előtti téren. A találkozón jelen voltak a politikai és egyházi hatóságok képviselői, a diplomáciai testület tagjai, vállalkozók, a civil társadalom és a kulturális élet képviselői, közel hétszázötven ember. A ceremónia során felhúzták a kolumbiai és a vatikáni zászlót, majd felhangzott a két állam himnusza.

Az elnök szavait után Ferenc pápa mondott beszédet. Az ország történelmének különösen fontos pillanatában jöttem hozzátok – kezdte a Szentatya. – Elődeim, Boldog VI. Pál és Szent II. János Pál pápa nyomdokain járok, s miként őket, engem is az a vágy ösztökél, hogy megosszam kolumbiai testvéreimmel a hit adományát, mely mélyen gyökeret vert ebben az országban, valamint a reménységet, mely mindenki szívében dobog. Ugyanis csak hittel és reménnyel győzhető le az a számos nehézség, amivel Kolumbiának szembe kell néznie.

Kolumbia sokféle módon áldott ország! – emelte ki a pápa. Bővelkedik a természeti javakban, melyek közül főként a biodiverzitás, a fajok sokféleségének megörzése terén szorul oltalomra, hiszen ebben a tekintetben a világ második leggazdagabb országa – elég csak az esőerdők buja növény- és állatvilágára gondolni. Ehhez hasonlóan túláradó az ország kultúrája, de a legfontosabb az a gazdagság, ami az itt élő népének embereit jellemzi. A kolumbiai emberek befogadóak és jók, kitartóak és bátrak a nehézségek leküzdésében.

Ferenc pápa megbecsülésének adott hangot az utóbbi évtizedekben megtett erőfeszítéseikért, hogy véget vessenek a fegyveres erőszaknak és rátaláljanak a kiengesztelődés útjára. Az eddig megtett lépések gyarapítják a reményt, abban a meggyőződésben, hogy a remény mindig egy le nem zárult munka, megállás nélküli feladat, és erőt nem kímélve kell dolgozni az ország újjáépítésén. Állhatatosnak kell lenni a találkozás kultúrája építésében és mindenféle politikai, társadalmi és gazdasági cselekvés középpontjában az emberi személynek és a közjónak kell állnia. Ez a fajta erőfeszítés a bosszú mindenféle kísértésének ellenáll és a növekvő nehézségek láttán sem torpan meg.

Ferenc pápa az ország jelszavát idézte: „Szabadság és rend”, mely két szóban benne rejlik minden tanítás. Az állampolgárokat becsülni kell a szabadságukban, stabil közrenddel védelmezve őket. Nem az erősebb törvényét, hanem a törvény erejét kell jóváhagyni, illetve fenntartani a békés együttélést. Helyes törvényekre van szükség, melyek biztosítják a harmóniát és segítik azoknak a konfliktusoknak a legyőzését, melyek évtizedeken át rombolták a nemzetet. Ezeknek a törvényeknek nem a társadalom gyakorlatias elvárásaihoz kell igazodniuk, hanem a szegénység strukturális okainak a felszámolására kell irányulniuk.

A pápa arra kérte a kolumbiai közélet vezetőit, hogy ezt szem előtt tartva fordítsák figyelmüket a társadalomból kizárt és peremre szorított személyekre, akikre a többség nem gondol. Pedig mindnyájunkra szükség van, hogy megteremtsük és megalkossuk a társadalmat. Ezt nem csak az úgynevezett tisztavérűek csinálják, hanem mindenki. És ebben áll az ország nagysága és szépsége! – hangsúlyozta Ferenc pápa. – Mindnyájan befogadottak vagyunk és mindnyájan fontosak.

A különbözőségben áll a gazdagság. A Szentatya utalt a rabszolgák gondját viselő Claver Szent Péter jezsuita első, a tengerparti Cartagenától egészen Bogotáig tartó útjára. Az ő elcsodálkozása a miénk is! – mondta. – Fordítsuk most a tekintetünket a közeli és távoli vidékek etnikumaira, lakosaira, köztük a földműves parasztokra. Tekintsünk a gyengékre, a kihasznált és bántalmazott emberekre! Tekintsünk a nőkre, küldetésükre, talentumaikra, hogy „anyák” legyenek a legkülönfélébb feladataikban! – kérte beszédében a pápa.

Az társadalmi élet képének vázolása után a pápa az Egyház missziójáról szólt, mely elkötelezett a béke, az igazságosság és a közjó építésében. Tudatában van annak, hogy az evangéliumi alapelvek képezik a kolumbiai társadalom szövetének egy jelentős részét, éppen ezért tud hatékonyan hozzájárulni az ország növekedéséhez, különös figyelmet fordítva az emberi élet szentségére, főként a védtelenek és gyengék esetében. Ez sarokkő az ország erőszakmentes társadalmának építésében. Második pillérként a pápa a családot emelte ki, mint olyan helyet, ahol az emberek megtanulnak különbségtétel nélkül, mindenkihez tartozni. A közélet kolumbiai szereplőinek lelkére kötötte a pápa, hogy hallgassák meg a szenvedő szegényeket, nézzenek a szemükbe és tanuljanak tőlük.

Végezetül Ferenc pápa a világhírű kolumbiai író, Gabriel García Marquezre utalt, idézve a az ő Nobel-díj átvételekor mondott beszédéből: „Mindenesetre, mindenféle elnyomás, fosztogatás és cserbenhagyás ellenére a mi válaszunk az élet. Sem özönvíz, sem pestisjárvány, sem éhség, sem természeti csapás, de még háborúk sem tudják lefokozni az élet kitartó erejét a halál fölött. Ez olyan előny, mely csak nő és gyarapszik.”

A találkozó végén a pápa és az elnök visszavonult az elnöki palotába magánmegbeszélésre. Ezt követően bemutatták a pápának Santos elnök családját, a Szentatya aláírta a vendégkönyvet és sor került az ajándékcserére.
Juan Manuel Santos Calderón az ország egyik legbefolyásosabb dinasztiájának leszármazottja. Házas, három gyermek apja. Az Egyesült Államokban tanult közgazdaságtant és kereskedelmet. Visszatérve Kolumbiába szenátor lett, majd miniszteri posztokat töltött be. Egyike a Nemzeti Egység Szociális Párt alapítóinak. 2010-ben választották köztársasági elnökké, majd 2014-ben ismét megerősítették tisztjében. 2016-ban Nobel-békedíjat kapott.

Az elnöknél tett udvariassági látogatást követően a pápa a bogotái székesegyházba indult. Megérkezésekor a főváros polgármestere átadta a város kulcsait a Szentatyának.

A nap további részében Ferenc pápa megtekinti a székesegyházat, csendben imádkozik a Chiquinquirai Miasszonyunk-ikon előtt, majd együtt imádkozik a hívekkel és elhelyez egy rózsafűzért a kegykép előtt. Ezt követően a bíborosi palotánál megáldja az egybegyűlt híveket, majd találkozik a százharminc kolumbiai püspökkel, akikhez beszédet intéz. Visszatérve a nunciatúrára, helyi idő szerint délután 3 órakor találkozik a Latin-Amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CELAM) vezető bizottságával. Ezt követően délután fél 5-kor szentmisét mutat be a Simón Bolívar parkban.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír