Ferenc pápa vasárnap délben: A birtoklási vágy függőséget okoz, tönkreteszi az embert!

Ferenc pápa – 2022. július 31., vasárnap | 18:57

Július 31-én a Szentatya mintegy tizenkétezer zarándok jelentlétében imádkozta el a vasárnap déli Úrangyalát. Miután elmélkedett a kapzsiságról szóló evangéliumról, többe között tárgyalásokat és békét sürgetett Ukrajnában, és köszöntötte jezsuita rendtársait Szent Ignác ünnepén.

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai liturgia evangéliumában egy férfi ezzel a kéréssel fordul Jézushoz: „Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget” (Lk 12,13). Ez igen gyakori helyzet, hasonló problémák még ma is napirenden vannak: hány testvér, hány családtag veszekszik sajnos, és talán már nem is beszélnek egymással az örökség miatt!

Jézus, válaszolva ennek az embernek, nem megy részletekbe, hanem a dolgok birtoklása által okozott szakadások gyökeréig hatol, és világosan figyelmeztet: „Őrizkedjetek minden kapzsiságtól” (Lk 12,15). Mi a kapzsiság? Féktelen pénzsóvárság, az állandó gazdagodni akarás. Olyan betegség, amely tönkreteszi az embert, mert a birtoklási vágy függőséget okoz.

Különösen azok, akiknek sok mindenük van, sosem elégednek meg: mindig többet akarnak, és csak maguknak. De így már nem szabadok: hozzátapadnak ahhoz, rabjai annak, aminek paradox módon azt kellett volna szolgálnia, hogy szabadon és nyugodtan éljenek.

Ahelyett, hogy a pénz szolgálná az embert, az ember válik a pénz szolgájává. De a kapzsiság veszélyes betegség a társadalomra nézve is: miatta jutottunk el ma más paradoxonokhoz, ahhoz a történelemben korábban soha elő nem fordult igazságtalansághoz, hogy keveseknek sok van, sokaknak pedig kevés van, vagy semmijük sincs. Gondoljunk a háborúkra és a fegyveres konfliktusokra is: szinte mindig az erőforrások és a vagyon utáni vágy áll a háttérben. Mennyi érdek meghúzódik egy háború mögött! Ezek egyike biztosan a fegyverkereskedelem. Ez a fegyverkereskedelem botrány, amelybe nem nyugodhatunk bele!

Jézus ma azt tanítja nekünk, hogy mindennek a középpontjában nem csupán hatalmas emberek vagy bizonyos gazdasági rendszerek állnak: a középpontban a kapzsiság áll, amely mindenkinek a szívében ott van. Tegyük fel magunknak a kérdést: én őrizkedem-e a pénztől, a vagyontól? Panaszkodom-e azért, ami hiányzik, vagy megelégszem azzal, amim van? Megkísért-e az, hogy pénzért és előnyökért feláldozzam az emberi kapcsolataimat és feláldozzam a másokra szánandó időmet? Előfordul-e, hogy feláldozom a törvényességet és a becsületességet a kapzsiság oltárán? Azért mondom, hogy „oltárán”, mert az anyagi javak, a pénz, a vagyon kultusszá, igazi bálványimádássá válhat. Jézus ezért erős szavakkal figyelmeztet bennünket. Azt mondja, hogy nem lehet két úrnak szolgálni, és – vigyázzunk – nem azt mondja, hogy Istennek és az ördögnek, vagy a jónak és a rossznak, hanem Istennek és a vagyonnak (vö. Lk 16,13). Azt várhatnánk, hogy azt mondja: nem lehet két úrnak szolgálni, Istennek és az ördögnek, ezzel szemben azt mondja: Istennek és a vagyonnak. A vagyon természetesen szolgálhat minket, de mi nem szolgálhatjuk a vagyont: ez bálványimádás, Isten megsértése.

Tehát – kérdezhetnénk – nem is vágyhatunk arra, hogy gazdagok legyünk? Persze, hogy vágyhatunk, sőt, helyes is vágyni rá, jó gazdaggá válni, de Isten szerinti gazdaggá válni! Isten a leggazdagabb mindenki között: gazdag könyörületben, gazdag irgalomban! Az ő gazdagsága senkit sem szegényít el, nem szül veszekedést és megosztottságot. Olyan gazdagság, amely szeret adni, szétosztani. Testvéreim, az anyagi javak felhalmozása nem elég ahhoz, hogy jól éljünk, mert – mondja Jézus –

az élet nem attól függ, hogy mennyit birtoklunk (vö. Lk 12,15). Hanem a jó kapcsolatoktól függ: az Istennel való kapcsolattól, a másokkal való kapcsolattól, és az azokkal való kapcsolattól is, akiknek kevesebb van.

Tehát tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan akarok gazdagodni? Isten szerint vagy a kapzsiságom szerint akarok gazdagodni? És visszatérve az öröklés témájához, milyen örökséget szeretnék hagyni? Pénzt a bankban, anyagiakat, vagy boldog embereket körülöttem, jó cselekedeteket, amelyekről nem feledkeznek meg, embereket, akiket segítettem növekedni és fejlődni?

Segítsen nekünk a Szűzanya, hogy megértsük, melyek az élet igazi javai, amelyek örökre megmaradnak!

*

A Szentatya szavai az Úrangyala után:

Kedves testvéreim és nővéreim!

Tegnap reggel tértem vissza Rómába hatnapos kanadai apostoli utam után. A szerdai általános kihallgatáson szeretnék beszélni róla, de már most szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a bűnbánati zarándoklatot, kezdve az állami hatóságokkal, az őslakos népek vezetőivel és a kanadai püspökökkel. Szívből köszönöm mindazoknak, akik imáikkal kísértek. Köszönöm mindenkinek!

Az utazás során sem szűntem meg imádkozni a megtámadott és meggyötört ukrán népért, kérve Istent, hogy szabadítsa meg a háború csapásától. Ha valaki objektíven nézi a valóságot, figyelembe véve azt a kárt, amelyet a háború minden egyes napja okoz a lakosságnak, de az egész világnak is, az egyetlen észszerű dolog az lenne, ha megállnának és tárgyalnának. A bölcsesség ösztönözze a béke konkrét lépéseit!

Szeretettel üdvözöllek benneteket, rómaiak és zarándokok! Külön köszöntöm a Segítő Szűz Mária Leányai kongregáció novíciáit, akik első szerzetesi fogadalomtételük előtt állnak; a barlettai Actio Catholica csoportot; a veronai egyházmegye fiataljait; a „Pieve di Scandiano” lelkipásztori egység fiataljait; és a carimatei, montesolarói, figinói és novedratei „Gonzága”-csoport tagjait, akik végigjárták a Via Francigenát. Loyolai Szent Ignác ünnepén szeretettel köszöntöm jezsuita rendtársaimat. Továbbra is járjatok buzgón, örömmel az Úr szolgálatában! Legyetek bátrak!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican.va

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria