Ferenc pápával készült interjúkötet jelenik meg

Ferenc pápa – 2017. szeptember 6., szerda | 18:47

Dominique Wolton szociológus Ferenc pápával folytatott beszélgetése nyomán készült a Franciaországban szeptember 6-án megjelenő kötet. A Szentatya beszél a migránsok jelenlétéről, Európa gyökereiről, és azt is elárulja, hogy 42 éves korában járt pszichoanalízisre.

Jorge Mario Bergoglio 42 éves korában, mielőtt véget ért volna nem könnyű küldetése az argentin jezsuiták tartományfőnökeként, és elkezdte volna új feladatát – a Collegio Maximo, a jezsuiták képzési központja rektora lett –, egy pszichoanalitikus segítségét kérte. Maga Ferenc pápa beszél erről a francia L’Observatorie kiadásában megjelenő Politique et societè című kötetben. Tizenkét párbeszédet tartalmaz a kötet, a Szentatya Dominque Wolton szociológussal beszélget, aki a CNRS (országos tudományos kutatási központ) igazgatója és egy korábbi, ismert interjúkötet szerzője, amelyet Jean Marie Lustiger párizsi érsekkel készített.

„A pszichoanalitikus elhívott a halálos ágyához”

Franciaországban a Le Figaro Magazine közzétett egy összefoglalót a kötet témáiból. Bergoglio pápa elmondja, hogy 42 éves korában hat hónapon keresztül járt pszichoanalízisre, hetente egyszer, egy zsidó származású orvos-pszichoanalitikushoz, „hogy tisztázzon bizonyos dolgokat”. A történet 1978–79-re tehető, amikor a leendő pápa a Jézus Társasága rend tartományfőnöke volt. „Amikor haldoklott – tette hozzá a pápa – elhívott magához. Nem azért, hogy felvegye a szentségeket, hiszen zsidó volt, hanem egy lelki beszélgetésre. Nagyon jó ember volt.”

Élete legfontosabb nőalakjai

A kötetben Bergoglio beszél arról is, milyen nagy szerepet játszottak az életében a nők, kezdve édesanyjával és nagymamájával, Rosa Vassallóval, akit többször is „teológus”-nak nevezett, és aki nagyon fontos szerepet játszott lelki fejlődésében.

A migránsokról: több munka és kevesebb fegyver kell

A beszélgetés érintette a migránsok és a menekültek kérdését is. „A probléma azokból az országokból indul ki, ahonnan jönnek – mondja a pápa. – Leginkább azért hagyják el földjüket, mert nincs munka, vagy háború van. Nincs munka, kizsákmányolják őket – az afrikaiakra gondolok… Európa kizsákmányolta Afrikát… Nem tudom, mondhatjuk-e így. De néhány afrikai gyarmatosító igenis kizsákmányolta! Olvastam, hogy egy újonnan megválasztott afrikai államfő első intézkedése az volt, hogy bemutatott egy törvénytervezetet a parlamentnek országa újraerdősítése érdekében, és a törvényt el is fogadták. A világ gazdasági hatalmai kivágtak minden fát. Újraerdősíteni…”

„Az első dolog, amit meg kell tenni – folytatja Bergoglio –, ahogyan már az ENSZ-ben, az Európa Tanácsban és az egész világon elmondtam, forrásokat kell találni helyben a munkahelyteremtéshez, a beruházásokhoz. Igaz, hogy Európának a saját területén is építkeznie kell. Itt is létezik a munkanélküliség problémája. A migráció másik oka a háború. Létrehozhatunk beruházásokat, az embereknek lehet munkalehetőségük, nem kellene elmenniük, de ha háború van, menekülniük kell. És ki csinálja a háborút? Ki adja a fegyvereket? Mi.”

Európának keresztény gyökerei vannak, de nem csak azok

Európáról szólva a pápa elmondta, ma nincsenek a látóhatáron olyan nagy személyiségek, mint Schuman vagy Adenauer, viszont itt van egy földrész, amely fél. „Bezárkózik, bezárkózik, bezárkózik. Európának megvan a maga történelme, kulturális integráció, multikulturális történet, ahogyan Ön mondja, nagyon erős ez… És aztán – teszi fel a kérdést a pápa –, mi az európai kultúra? Igen, fontos keresztény gyökerei vannak, ez igaz. De ez nem elég ahhoz, hogy meghatározzuk… Azt gondolom, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, de nem csak azok. Vannak más gyökerei is, amelyeket nem lehet tagadni. Mindezzel együtt azt hiszem, hiba volt nem utalni a »keresztény gyökerekre« az Európai Unió első alkotmányának szövegében, és ezt a hibát a kormányok is elkövették. Hiba volt nem észrevenni a valóságot. Ez nem azt jelenti, hogy Európának teljes egészében kereszténynek kell lennie. De ez egy örökség, kulturális örökség, amelyet kaptunk.”

Az „övön aluli” erkölcs és a bejegyzett élettársi kapcsolatok

A pápa arról is beszél, hogy bizonyos igehirdetők túl nagy hangsúlyt fektetnek a szexuális erkölcsre, amelyet „övön aluli” erkölcsnek nevez. Nagy veszély az igehirdetők számára, hogy középszerűek maradnak. Csak az „övön aluli” erkölcstelenségeket ítélik el, és nem beszélnek más bűnökről, mint a gyűlölet, az irigység, a gőg, a hiúság… „Az erkölcs a Krisztussal való találkozás következménye, ebből fakadóan nem szűkíthető olyan szabályok sorozatára, hogy mit szabad, mit nem szabad.”

A házasságról szólva a pápa ismét elmondja, hogy „egy férfi és egy nő” közössége, nemcsak az Egyházban, hanem az emberiség történetében is. Az azonos neműek együttélését nem nevezhetjük házasságnak: nevezzük élettársi kapcsolatnak.

Az abortusz továbbra is súlyos bűn

Ferenc pápa hangsúlyozza azt is, azzal, hogy minden papnak megadta a hatalmat az abortusz bűne alóli feloldozásra, nem csökkentette a bűn súlyát. Az abortusz súlyos bűn. „Egy ártatlan meggyilkolása. De ha van bűn, meg kell könnyíteni a bűnbocsánatot is.”

Forrás és fotó: Avvenire.it; Zenit.org

Magyar Kurír
(tzs)

Kapcsolódó fotógaléria