Korunk kihívásai globálisak – A pápa fogadta a Szentszékhez rendelt diplomáciai testületek tagjait

A Szentszék jelenleg 183 országgal, valamint az Európai Unióval (EU) és a Szuverén Máltai Lovagrenddel tart fenn kétoldali diplomáciai kapcsolatokat. 87 külképviseletnek van római székhelye, köztük az EU-nak és a Szuverén Máltai Lovagrendnek is. Római székhelye van továbbá az Arab Ligának, a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának.

A Vatikáni Rádió adásában Papp László diplomata, Magyarország vatikáni nagykövetségének első beosztottja ismertette a Szentatya beszédét; az adás ITT meghallgatható.

Ferenc pápa a nagyköveteket köszöntve egy nagy családi összejövetelhez hasonlította a találkozót, hangsúlyozva a diplomácia elsődleges célja, vagyis a párbeszéd fontosságát, amely segít az emberi együttélésből fakadó nehézségek feloldásában, valamint a valóság felfedezésében.

A Szentatya a nagyköveteken keresztül üdvözletét küldte és szeretetéről biztosította a diplomaták által képviselt országok népeit.

Ferenc pápa beszédének első témája a pandémia volt, amely továbbra is nagy erőfeszítéseket követel mindenkitől. A járvány továbbra is társadalmi elszigetelődést teremt és áldozatokat követel. A Szentatya megemlékezett Aldo Giordano érsekről, az Európai Uniónál szolgáló apostoli nunciusról, aki Covid-19-fertőzésben hunyt el tavaly év végén.

Mindennek ellenére – hangsúlyozta a Szentatya – ott, ahol hatékony oltási kampányt hajtottak végre, a betegség súlyos lefolyásának kockázata jelentősen csökkent. Ezért is nagyon fontos, hogy a lakosság immunizálása megtörténjen, amely személyes, politikai és nemzetközi elkötelezettséget igényel.

Nagyon fontos a személyes szerepvállalás, mert felelősséggel tartozunk a saját és embertársaink egészségéért is. Az egészség ápolása erkölcsi kötelesség – hangsúlyozta a pápa, hozzátéve: az ideológiai ellentmondások korát éljük.

A pandémia azonban megköveteli a „valóság ápolását”, vagyis azt, hogy szembenézzünk a problémával, és gyógymódokat találjunk rá.

A védőoltások nem varázslatos eszközök, de jelenleg észszerű megoldást jelentenek a betegség megelőzésében.

A Szentatya felszólította a kormányokat, hogy minden szinten segítsék a rászoruló szegény országokat az ingyenes egészségügyi ellátás megvalósításában, a lakosság hozzáférését a vakcinákhoz, a gyógyszerekhez és a diagnosztikai eszközökhöz.

Ferenc pápa beszédében megemlékezett a 2021. július 1-jei Libanonnak szentelt imanapról. A cédrusok országának népessége gazdasági és politikai válságot szenved el, ezért ismét felhívást intézett a nemzetközi közösséghez a reformok és támogatások elősegítése érdekében.

A pápa 2021-ben több apostoli látogatást is tett: Irakban, majd Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lezárása alkalmából, valamint Szlovákiában, végül pedig Cipruson és Görögországban. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy mély nyomot hagyott benne a leszboszi látogatás, ahol megtapasztalhatta a migránsokat, köztük gyermekeket és időseket ellátó emberek nagylelkűségét. A migránsok és menekültek arca az út fáradalmait, a bizonytalan jövőtől való félelmet, az otthon maradt családtagok iránti vágyakozást és a honvágyat tükrözik. Nem lehetünk velük szemben közömbösek és nem építhetünk falakat – mondta a pápa megköszönve mindazok segítségét, akik közbenjárnak a menekültek ügyében.

A pápa tudatában van annak, hogy egyes országoknak milyen népáradattal kell szembenézniük, és nem lehet a lehetetlent sem kérni tőlük, viszont a közömbösséget le kell győzni. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a migráció nemcsak Európát érinti, amely az Ázsiából és Afrikából érkezők befogadásában érintett, hanem az amerikai kontinenst is. A pápa kiemelte a sok a haiti polgárt, akik az országot sújtó tragédiák elől menekülnek.

Senki sem tudja saját magát megmenteni, azaz korunk nagy kihívásai globálisak

– mutatott rá a pápa. Ezt a klíma- és a migránsválság is mutatja. Fontos tehát a párbeszédre és a testvériségre való törekvés, valamint az emberiség nagy családja fogalmának befogadása.

A multilaterális diplomácia a társadalmi, kormányzati és kormányközi rendszerek hitelességének csökkenése miatt egy ideje bizalmi válságon megy keresztül. A fontos állásfoglalások, nyilatkozatok és döntések gyakran valódi tárgyalások nélkül születnek meg. Ez az egyensúlyhiány, amely mára nyilvánvalóvá vált, sok állam elégedetlenségét váltja ki a nemzetközi szervezetekkel szemben és gyengíti a multilaterális rendszer egészét, ezért az egyre kevésbé hatékonyan tud szembenézni a globális kihívásokkal.

A pápa számos nemzetközi szervezet hatékonyságának hiánya miatt kitért az ideológiai gyarmatosítás problémájára is, amely nem hagy teret a véleménynyilvánítás szabadságának. A sokszínűség védelmének nevében az identitástudatot törlik el, kockáztatva azt, hogy elhallgattatják azokat az álláspontokat, amelyek a tiszteletteljes és kiegyensúlyozott elképzeléseket védelmezik.

A multilaterális diplomáciának ezért befogadónak kell lennie, értékelve a történelmi sokféleséget, amely megkülönbözteti a népeket. Ezáltal valósulhat meg az, hogy az emberiség nagy családként lesz képes összefogni, és közös megoldásokat találni a problémákra. Nem szabad az állandó értékekről megfeledkezni – ilyen az élethez való jog a fogantatástól a természetes halálig, valamint a vallásszabadsághoz való jog.

A Szentatya kitért a klímaváltozásra, amellyel kapcsolatban szintén nemzetközi megegyezésre van szükség. 2022 meghatározó év lesz e folyamatban, s ennek kapcsán a pápa emlékeztetett a novemberben Egyiptomban esedékes COP27-re.

Ferenc pápa beszédében megemlítette a médiában nem szereplő jemeni válságot, amely évek óta sok áldozatot követel. Az izraeli–palesztin békefolyamatok kapcsán reményének adott hangot, hogy a két állam képes lesz egymás mellett békében és biztonságban élni, gyűlölet nélkül, a kölcsönös megbocsátás jegyében. Líbia, a Száhel-övezet, Dél-Szudán és Etiópia helyzete, valamint Ukrajna, a dél-kaukázusi és a balkáni régió kapcsán szintén aggodalmának adott hangot.

Ferenc pápa végül szólt a fegyverekről, amelyeket „egy állam, ha van neki, előbb utóbb használni fog”. A Szentatya hangsúlyozta, hogy egy nukleáris fegyverek nélküli világ lehetséges és szükséges. A Szentszék egyértelműen tartja álláspontját, miszerint a nukleáris fegyverek nem megfelelőek a biztonságot fenyegető veszélyek megfékezésére, és erkölcstelen a használatuk.

A Szentatya beszéde befejező részében a testvériség és párbeszéd kultúrájának elősegítésére hívta fel a nagykövetek figyelmét. Ehhez nagy szükség van a nevelésre, amely az embert szabad és felelősségteljes személlyé formálja.

A nevelés hosszú folyamat, amelyet sosem szabad feladni. Kultúrát teremt és hidat képez a népek között.

Az Egyház mindig is elismerte és értékelte az oktatás szerepét a spirituális, erkölcsi és társadalmi fejlődésben. Ezért is nagy fájdalom, hogy számos egyházi intézményben visszaéltek ezzel, súlyos károkat okozva a fiataloknak, amely tettekre fényt kell deríteni, és amelyek soha többé nem történhetnek meg – hangsúlyozta a pápa.

A Szentatya szólt a pandémia okozta nehézségekről, az egyenlőtlenségek kiéleződéséről egyes térségekben. A járvány hatással volt az ivóvízhez, az élelmiszerhez, az oktatáshoz, az orvosi ellátáshoz való hozzáférésre is. Nagyon fontos szerepe van a munkának, ugyanis nem létezik gazdasági növekedés munka nélkül. Ezért az elkövetkezendő időkben különösen fontos lesz a nemzetközi és helyi szintű együttműködés a méltó munka és az ahhoz való hozzájutás elősegítése érdekében.

Ferenc pápa Jeremiás próféta szavaival zárta beszédét:

Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek” (Jer 29,11).

Ferenc pápa a nagyköveteknek és az általuk képviselt minden nemzetnek békés és nyugodalmas új évet kívánt.

A beszédről bővebben ITT olvashatnak.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír