Martin Luther King lányával találkozott a Szentatya

Martin Luther King lányát múlt szombaton, március 10-én tüntették ki az erőszakmentességért és békéért, illetve mindenfajta diszkrimináció ellen elkötelezett nők nemzetközi díjával a dél-olaszországi Monteleone di Pugliában.

Idén emlékezünk Martin Luther King halálának ötvenedik évfordulójára: a diszkrimináció ellen küzdő Nobel-békedíjas tiszteletest 1968. április 4-én gyilkolták meg.

* * *

Martin Luther King az 1955. évi montgomeryi buszbojkott megszervezése után a feketék polgárjogi mozgalmának egyik vezéralakjává lépett elő az Egyesült Államokban. Az alabamai baptista lelkész hamarosan megalakította a Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját (SCLC), és az évek során számos előadókörúton ostorozta a fennálló társadalmi igazságtalanságokat, illetőleg több tüntetést szervezett az afroamerikai lakosságot sújtó negatív megkülönböztetés ellen.

King és az SCLC-hez kötődő egyházi és civil szervezetek 1961 végén több ezer embert vittek utcára Albany városában, 1963 áprilisában Birminghamben indítottak kampányt a faji diszkrimináció megszüntetésére, később pedig Detroitban, majd augusztus 28-án Washingtonban is hatalmas tömegeket mozgósítottak gyűléseiken. Ekkor hangzott el híres beszéde, amelyből szállóigévé lett a többször is elhangzott „Van egy álmom” szófordulat.

A baptista lelkészt e megmozdulások során számos inzultus érte a hatóságok részéről: több alkalommal is börtönbe került, sőt, 1963-tól – Robert Kennedy államügyész utasítására – az FBI már telefonbeszélgetéseit is lehallgatta, ám Kinget nem sikerült megfélemlíteni. A washingtoni demonstráció előtt hajlandó volt kompromisszumot kötni a Fehér Házzal, hogy a radikális megnyilvánulásoktól szónoktársaival együtt tartózkodjanak.

Legendás beszédében Abraham Lincoln szobra előtt követelte a faji diszkrimináció megszüntetését, miközben az Egyesült Államok történetének legjelentősebb politikusait és dokumentumait idézve ostorozta az afroamerikaiakat elnyomó rendszert. Martin Luther King ugyanakkor mégsem a feketék, hanem az amerikai nép egészének nevében beszélt, és amikor hétperces időkerete lejárt, improvizatív módon megfogalmazott „álmaiban” is a társadalom harmóniájára helyezte a hangsúlyt.

A washingtoni menet után a törvényhozás hamarosan eltörölte a szegényebb néprétegeket sújtó fejadót, majd 1964. július 2-án életbe léptette az új polgárjogi törvényt, mely a diszkrimináció összes fajtáját tilalom alá helyezte.

Kinget eközben a Time magazin az 1963-as év emberévé választotta, 1964-ben pedig a Nobel-békedíjat is átvehette. Az alabamai lelkész továbbra is kíméletlenül bírálta a szociális igazságtalanságokat, és kampányt indított a vietnámi háborús politika ellen, 1968-ban azonban merénylet áldozata lett.

Forrás: Vatikáni Rádió, Tarján M. Tamás/Rubicon

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír