Fontos kiemelni, hogy ez a szám nem tartalmazza a hitéleti képzésekre és a most induló pótfelvételi eljárásra jelentkezőket – így a végleges összlétszám ennél is magasabb lesz. Az idei évben is folytatódott a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hallgatói létszámának dinamikus növekedése: az általános felvételi eljárásban összesen 2530 fő nyert felvételt a Kar képzéseire. Tavaly ez a szám 2009 volt, így az idei növekedés 521 fő – azaz 25,93% –, ami különösen figyelemre méltó a már eddig is emelkedő trend fényében. A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzések tekintetében a BTK az ország harmadik legnépszerűbb Kara lett. Az idei év mérföldkövet is jelentett a Kar életében: elindult az első gazdaságtudományi képzés, a Gazdálkodási és menedzsment alapszak, amely rögtön 78 nappali tagozatos hallgatóval indul. A frissen meghirdetett Gyógypedagógia alapszak szintén nagy sikert aratott: 84 fő kezdheti meg tanulmányait. Különösen örvendetes, hogy az osztatlan tanárképzés is kiemelkedően szerepelt, az elmúlt évek stagnálása után: a felvettek száma majdnem duplája a tavalyi évinek. A pszichológia szak évek óta töretlen népszerűségnek örvend, és az idei évben is kiemelkedően magas létszámmal indul. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy idén ezen a szakunkon volt a legmagasabb ponthatár. Összesen 653 hallgató nyert felvételt valamelyik pszichológia képzésre – idén már levelező munkarendben is elérhető mesterképzés. Változatlanul nagyon népszerűek a társadalomtudományi alapszakok, amelyek mesterszintű folytatása is zavartalan. Az újnak számító mesterképzések közül a gondoskodáspolitikai tanulmányok 169, a mentálhigiénés családkonzulens 94, a modern Közel-Kelet tanulmányok 43 fővel gyarapítja a felvettek létszámát. A jelentkezések száma igazolja, hogy a képzési portfólió bővítése megalapozott, a kínált szakok valódi társadalmi és munkaerőpiaci igényeket elégítenek ki. A Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) is szép eredménnyel zárta az idei általános felvételi eljárást. A Kar stratégiája továbbra is az, hogy stabil hallgatói létszám mellett évről évre egyre tehetségesebb hallgatókat vonzzon. Ez idén is megvalósult: a felvettek száma 818 fő, szemben a tavalyi 806-tal. A Kar jellegadó szakjára, az ötéves jogász osztatlan szak nappali munkarendű formájára a tavalyinál 20 fővel többen, 357-en nyertek felvételt. Közülük 102-en állami ösztöndíjas képzésen fognak tanulni, itt a ponthatár 469 (tavaly 467) volt. 255-en önköltséges képzésen kezdhetik meg tanulmányaikat, itt 420 pontra (tavaly 400-ra) volt szükség a bejutáshoz. Az, hogy a nappalis jogászképzésre való felvételhez legalább 420 pontra volt szükség, országosan is kiemelkedő követelmény. Levelező munkarenden 364 joghallgató kezdheti meg ősszel tanulmányait, 23 fővel többen, mint tavaly. A JÁK az igazságügyi igazgatási alapszakra idén 49 nappalis és 33 levelező hallgatót vett fel. A bejutáshoz szükséges pontszám mindkét munkarenden nőtt az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésen is. A Master of Business Administration (MBA) mesterszakon idén emelkedett a felvettek létszáma: e képzésen 15 levelezős hallgató kezdheti meg tanulmányait. Ők mind állami ösztöndíjas képzésre nyertek felvételt. A JÁK képzésein a legtöbb szak esetében nőtt a minimális ponthatár, az átlagpontszámok pedig minden képzésen magasabbak voltak, mint az előző évben. Az Információs Technológiai és Bionikai Karra (ITK) az idei felvételi eljárásban az elmúlt évekhez képest kiemelkedően magas volt az érdeklődés. A 2025/2026-os tanévre az alap- és mesterképzéseket együttvéve jelentősen, közel 32 százalékkal nőtt a felvettek száma, ami jól tükrözi a Kar folyamatosan erősödő szakmai presztízsét. A legnagyobb érdeklődés a Mérnökinformatikus BSc képzést övezte: az ötszörös túljelentkezés mellett a felvételi ponthatár is emelkedett a tavalyi évhez képest. A Molekuláris bionika mérnöki BSc szakra közel háromszoros túljelentkezés volt tapasztalható, és a ponthatár ezen a szakon 14 ponttal emelkedett. Az idei eredmények alapján összesen 196 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az ITK-n 2025 szeptemberében BSc vagy MSc szinten. A Kar vezetése büszkén tekint az eredményekre, és megerősítésként értékeli azokat abban, hogy az ITK képzései a hazai felsőoktatási palettán továbbra is vonzó alternatívát kínálnak a mérnöki, informatikai és bionikai területeken elkötelezett fiatalok számára. A Hittudományi Kar (HTK) felvételi eljárása elválik az országos általános felvételitől, mivel a hitéleti képzésekre eltérő szabályok vonatkoznak. Ezért itt végleges felvételi eredményekről később tudunk beszámolni. Szívből gratulálunk minden felvett hallgatónknak, és sok sikert kívánunk tanulmányaikhoz! Bízunk benne, hogy a befektetett munka meghozza gyümölcsét, és képzéseik végén eredményesen lépnek tovább szakmai pályájukon. Azok számára, akik ezúttal nem nyertek felvételt a megjelölt szakokra, hamarosan megnyílik a pótfelvételi eljárás lehetősége, amelyen újra jelentkezhetnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghirdetett képzéseire, amelykeről hamarosan tájékoztatjuk az érdeklődőket.

A 2024/25-es tanév tavaszi félévében 268 hallgató vehette át diplomáját osztatlan jogász képzésen, igazságügyi igazgatás alpaképzésen, valamint Master of Business Administration (MBA) mesterképzésen. A Deák Ferenc Továbbképző Intézetben -  ahol egy-egy kiemelt területre szakosodott jogászok és igazgatási szakemberek szerezhetnek szakirányú oklevelet - július 22-én tartották az ünnepélyes diplomaosztót. 198 fő szerzett az Intézetben oklevelet, köztük kilenc külföldi hallgató is.

Az ünnepség elején Kuminetz Géza, a PPKE rektora vezetésével a Szent István-bazilika oltára elé vonultak az egyetem és a bölcsészkar vezetői: Szabó István rektorhelyettes, Birher Nándor Máté, a PPKE BTK dékánja, Nemesi Attila László tanulmányi dékánhelyettes, Kőszeghy Miklós tudományos és kutatási dékánhelyettes és Major Balázs külügyi és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. A diplomaosztón a Pázmány társkarainak és az egyetem partnerintézményeinek vezetői, a bölcsészkar oktatói és munkatársai mellett többek között jelen volt és a köszöntőbeszédet mondott Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért, Szak- és Felnőttképzésért, Fiatalokért Felelős Államtitkárságának főtanácsadója, Kotánczi Hanna, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke, valamint Martí Zoltán, az Alumni Tanács tagja. A Himnusz közös eléneklése után Kuminetz Géza rektor adott hálát Istennek az új diplomásokért, a tanulmányi évek eredményeiért. A rektor beszédében a Pázmány katolikus értékrendjét hangsúlyozta, amelyet a tanulmányi évek során az oktatók igyekeztek átadni a hallgatóknak. „A katolikus egyetem szellemi és spirituális értékek gyűjtője, őrzője és gazdagítója, valamint közvetítője. Elemzi, értékeli a katolikus hit segítségével a történelem során keletkezett világnézeteket, szakismereteket, valamint tudományáganként kísérletet tesz egy átfogó szintézisre” – mondta Kuminetz Géza. A továbbiakban a rektor arról beszélt, hogy vannak olyan alapelvek és bizonyos készségek, amelyek segítenek a valós (és nem látszat-) ismeretek megszerzésében. „Tudom, hogy hiszek, hiszem, hogy tudok. Vagyis a hitnek nem a tudás, hanem a hitetlenség az ellentéte, a tudásnak pedig nem a hit, hanem a tudatlanság. Az emberi élet és kultúra egyaránt épül hitre és tudásra, ezek örök kísérőink. De ha egymás antagonisztikus ellentétévé válnak, akkor kísértőink leszenek. Hol a tudás akarja leigázni a hitet, hol a hit próbálja maga alá gyűrni a tudást” – folytatta a rektor. Nem szabad tehát bizonyos világmagyarázó elveket kizárólagossá tenni, ugyanakkor nem szabad lebecsülnünk a múltat sem. Az élet és a tudomány sem velünk kezdődött” – szögezte le a Pázmány vezetője, majd hozzátette: a valódi ismeretek megszerzésében a szellem sajátos készségei segítenek, amelyek nem velünk születettek. Kuminetz Géza ezek közül a tárgyilagosságot, a bátorságot és a felelősségvállalást emelte ki. Ezen erények együttes érvényesítésére példaként egy megtörtént esetet mesélt el, amely Kodály Zoltánról szólt. Egy alkalommal a kollégák a zenetudós asztalára tették egy újdonsült zenemű kottáját. Kodály azonnal tanulmányozni kezdte a művet, s közben a munkatársai arra lettek figyelmesek, hogy a tudós-művész arca egyre inkább elsötétül, láthatóan nagyon küzd magában valamivel. Egy idő után Kodály a foga közt a következő mondatot préselte ki: „jobb, mint az enyém”. „Erre a szellemi magaslatra kellene eljutni, és ezt kívánom önöknek, frissdiplomásoknak is. Az elmúlt években az egyetemünk igyekezett megadni ehhez a szellemi-spirituális tőkét” – zárta a köszöntőjét a Pázmány rektora. A beszéd után egyetemes könyörgések hangzottak el Birher Nándor a PPKE BTK dékánja vezetésével. A dékán többek közt könyörgést mondott a bölcsészkar oktatóiért, munkatársaiért is, valamint külön megemlékezett a meghalt kollégákról, köztük a napokban elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történészről, a PPKE BTK professzor emeritusáról, a Történettudományi Intézet korábbi vezetőjéről. A könyörgések után a jelenlévők közösen elmondták az egyetem imáját, majd a diplomásokat Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért, Szak- és Felnőttképzésért, Fiatalokért Felelős Államtitkárság főtanácsadója köszöntötte. Hegyi László többek közt azt hangsúlyozta, hogy „a diploma tanúsítvány arról, hogy önök kitartóan dolgoztak, fejlődtek, képesek lettek arra, hogy megállják a helyüket a világban, a társadalom felelősen gondolkodó tagjaiként, bölcsészként pedig kutathatnak és irányt is mutathatnak, amikor arra szükség van.” A minisztériumi főtanácsadó buzdította a frissdiplomásokat, hogy „legyenek büszkék, hogy a Pázmányon szerezhettek oklevelet, és itt, a Szent István-bazilikában vehetik át, még akkor is, amikor egyes vélemények szerint itt veszélyeztetik a tudományos integritást, amikor nehezményezik az egyetem nevében használt katolikus szóból eredő kötelezettségeket és ha majd azt állítják, hogy alma materük a vallási extremizmus egyik bástyája. Bölcsészként, társadalomtudósként ne higgyenek ezeknek a hangoknak! Az egyházi intézmények elidegeníthetetlen joga és kötelessége, létesítő oka, hogy az adott Egyház tanítását közvetítsék. Magyarországon ma szabad egyetemválasztás van; a hallgatók 11 százaléka, az oktatók 13 százaléka tevékenykedik egyházi főiskolán, egyetemen. Engedtessék meg ezen intézmények számára, hogy saját értékrendjük szerint végezzék munkájukat, és munkatársaiktól is elvárhassák ezt.” Hegyi László elmondta: „a középkorban az egyházi intézmények úgynevezett hiteles helyek voltak, joguk volt oklevelek kiállítására. Ma, amikor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye társszékesegyházában átveszik a végzettségüket tanúsító oklevelüket, amelyet a PPKE állított ki, szintén egy hiteles helyről kapják a diplomájukat. Ezt a hiteles helyet Pázmány Péter 390 évvel ezelőtt a kereszténység időtálló értékeinek képviseletére, tanítására alapította. Az egyetem ma sem tehet mást, s ezt minden oktatónak és hallgatónak tudnia kell és tiszteletben kell tartania, amikor mérlegeli, hogy csatlakozzon-e a Pázmány közösségéhez.” Ez a stratégia gyümölcsöző, hiszen az elmúlt években évenként mintegy ötszáz fővel nőtt a PPKE bölcsészkarára első helyen jelentkezők száma – szögezte le a minisztériumi főtanácsadó. Hegyi László köszöntője után Birher Nándor Máté, a PPKE BTK dékánja mondott ünnepi beszédet. „Úgy hozta az élet, hogy most dicsekednem kell – kezdte a dékán –, a most végzett BA-sokkal együtt indultunk három évvel ezelőtt, azóta a felvételt nyert hallgatók száma megduplázódott. A Z épület is megtelt, sorra foglaljuk el az emeleteket. Nem tömeget növelünk, hanem szintet lépünk. Mindent meg is teszünk azért, hogy ezt a folyamatot fenntartsuk. Nagyon nagy érdeklődés mellett indult el a társadalomtudományi doktori iskolánk, megtettük az első határozott lépéseket a keresztény gazdaságtudományi képzések irányába, szeptemberben indul az első évfolyam. Szerintem rekordot állítottunk fel azzal, hogy az általunk létrehozott gondoskodáspolitika-mesterképzésre kétszáz feletti volt az elsőhelyes jelentkezők száma; a modern Közel-Kelet tanulmányok, a mesterséges intelligencia alkalmazással összefüggő képzések szintén hihetetlenül népszerűek, sőt elsők voltak országosan. A pszichológusaink az információs technológia és a bionika terén PhD-t szerezhetnek, és részt vehetnek az iparban is hasznosítható kutatásokban. Elmondhatjuk, hogy a nemzetközi figyelem középpontjában vagyunk, keletről és nyugatról egyaránt.” A dékán hangsúlyozta, hogy a Pázmány és a diplomásai együtt vesznek részt a küzdelmekben és a sikerekben is. „E sikerek jelentős része önöknek köszönhető” – fordult a frissdiplomásokhoz Birher Nándor, majd arról is beszélt, hogy „értékes, igazán jó diplomát kapnak”. Hozzátette: „nemcsak az átadott tudás, hanem az itt megszerzett kapcsolati háló miatt is”. A dékán elmondta, hogy „a Pázmányosokról köztudott, hogy jó emberek, van szívük, és ezt a munkaerőpiac is tudja.” Birher Nándor kifejtette: „Pázmányosként felelősek lettünk egymásért, a lelkünk is összekapcsolódott. Ugyanakkor a közös sikerek nem valósulhattak volna meg a Katolikus Egyház, hazánk, a család és a barátok támogatása nélkül. Köszönet mindezért!” A dékán beszédében, mintegy üzenetként leszögezte: „Ne feledjék, mindig van mód megtérésre, bűnbánatra és bűnbocsánatra! Döntéseikben jussanak eszükbe Boldog Apor Vilmos édesanyjának szavai: »Ha nem tudod mit válassz, válaszd a nehezebb utat!«”. Utalt Ferenc pápa utolsó enciklikájára is, amelyben azt írta: „a költészet és a szeretet fogja megmenteni az emberiséget”. Engedjék, hogy a költészet, a szívük éljen Önökben! Ami ugyanis a szívben történik az az örökkévaló, a tudás mindig csak a szív szolgálólánya lehet.” A Pázmányos közösség által „kultúrát, életszeretetet, hitet, reményt, szeretetet kívántunk átadni önöknek, így lesz az egyetemünk a remény laboratóriuma.vKívánom, hogy Isten áldja meg minden tevékenységüket!” – zárta beszédét Birher Nándor dékán. A következőkben Kotánczi Hanna, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke szólt a frissdiplomásokhoz és családtagjaikhoz, majd Martí Zoltán, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Alumni Tanácsának tagja köszöntő szavait hallhatták a jelenlévők a Pázmány nagy családjának összetartó erejéről.  A beszédek után kezdődött a diplomák átadása, ebben részt vett Kovács Ákos, a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet vezetője is. Az ünnepi alkalmon a zenei szolgálatot Szotyori Nagy Gábor orgonaművész látta el. A bölcsész fogadalomtétel után a jelenlévők közösen elénekelték a Szózatot, majd közös fénykép készült a frissdiplomásokról és az egyetemi vezetőkről a bazilika előtt. Aznap további két turnusban folytatódott a PPKE bölcsészkar diplomaátadója. Forrás: Magyar Kurír

A 2024/25-ös tanév tavaszi félévében 39 hallgató vehette át diplomáját. Az ünnepségen Egyetemünk, valamint a Semmelweis Egyetem vezetői is jelen voltak. Szeretettel gratulálunk végzett hallgatóinknak, és bízunk benne, hogy a jövőben is aktív tagjai lesznek Alumni Közösségünknek! A diplomaátadó ünnepségről szóló részletes beszámoló a linkre kattintva olvasható.