„Gyámolítsd, tartsd becsben” – Nemzetek miséje a Szent István-bazilikában

A bazilika padjait részben népviseletbe öltözött, nemzetük jelképeit, sajátosságait viselő csoportok töltötték meg. Az egyik oldalon a rákoskeresztúri szlovák nemzetiségi asszonyok, mögöttük a spanyol ajkúak csoportja – ők alkották a legnépesebb közösséget. A másik oldalon az afrikai országok hazánkban élő közössége, valamint nagy létszámban a vietnámi közösség, akik a Clarisseum – Szent István király-plébániához tartoznak.

A szentmise előtt Papp Tamás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye idegen nyelvű pasztorációjának referense és a hazánkban élő francia nyelvű hívek lelkipásztora osztott meg információkat a legfontosabb tudnivalókkal kapcsolatban.

Laudate Dominum omnes gentes – kezdődött meg a bevonulás. Legelöl vitték a nemeztek lobogóit – mintegy 30 zászlót –, majd a ministránsok – köztük két vietnámi fiúval –, mögöttük a Magyarországon élő külföldiek lelkipásztori ellátásával foglalkozó papok, akiket a szónok, Cserháti Ferenc, külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, végül a főcelebráns, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek követett.

A szentmise állandó részei latinul hangzottak el, az olvasmányokat, a zsoltárokat és a könyörgéseket a nemzetek képviselői olvasták: spanyolul, lengyelül, horvátul, vietnámi nyelven, franciául, németül, olaszul, szlovákul. Az evangéliumot a ghanai Richard atya angol nyelven olvasta fel.

Cserháti Ferenc az eucharisztikus kongresszus mély élményeinek hatása alatt az Eucharisztiában köztünk élő Istenre irányította a figyelmet, melyben a feltámadt Krisztussal találkozunk: az élet kenyerét és az élő vizek forrását vesszük magunkhoz, s amely egy asztalhoz gyűjt össze mindannyiunkat.

A mai szentmisében különböző nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók képviselői színesítik eucharisztikus közösségünket – együtt ünnepeljük az Eucharisztiát.

Napjainkban egyetlen ország sem mentes az elvándorlás valamilyen formájától. A nemzeti államok között növekvő függőség, a tőke- és gazdasági kereskedelem szabad áramlása és a globalizáció sok más formája magával hozta, hogy a menekültek és száműzöttek mellett sokfelé – elsősorban a világ nagyobb városaiban – megjelentek a külföldi vállalatok, bankok, multinacionális cégek, s velük a különböző nemzetekből származó szakemberek, nem egyszer családostól, külföldi tanulók, sportolók. Ők nemzeti és egyházi közösségekbe szerveződnek, megtalálva a helyi egyházhoz a kapcsolatot, miközben ápolják vallási és kulturális örökségüket. Nemzeti kultúrájukkal és vallási szokásaikkal nemcsak színesítik, gazdagítják is a Magyar Katolikus Egyház életét – mondta Cserháti Ferenc.

A szónok Szent István Imre herceghez írt intelmeit idézve mutatott rá a befogadás mikéntjére: „Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

Ebben a sokféleségben építünk közösséget, összhangba hozva a különbségeket, de semmiképpen sem egyformáságot erőltetve. A találkozásból kultúrák közötti párbeszéd fakad, így Egyházként növekedhetünk és gazdagíthatjuk egymást.

Minden megkeresztelt ugyanis, bárhol éljen is, jog szerinti tagja a helyi egyházi közösségének, tagja az egyetlen Egyháznak, lakója az egyetlen háznak, tagja az egyetlen családnak – emlékezteti Ferenc pápa az idegeneket és befogadóikat az idei elvándorlók és menekültek világnapja alkalmából.

Így vagyunk most együtt: az Úr családi asztala körül testvéri közösséget alkotunk, amely nem tesz különbséget őslakosok és külföldiek, helyben lakók és vendégek között.

Azzal az eltökélt szándékkal vagyunk együtt, hogy a találkozás kultúrájáról a jövőben is tanúságot teszünk.

A mai szentmise a különböző nemzetek csoportjaival, énekeivel és imáival is arra akar indítani mindnyájunkat, hogy tartsunk ki hitünkben, az Eucharisztiában találkozzunk a köztünk élő Úr Krisztussal és egymással – fogalmazott a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök.

A jelenlévők felajánláskor és áldozáskor ízelítőt kaptak különböző közösségek énekkincséből, énekkultúrájából. Vietnámi, spanyol, afrikai és a szlovák, többségében Máriát dicsérő énekeket hangzottak el.

Jelenlétetek gazdagság az Egyház számára – szögezte le Erdő Péter bíboros, pírmás, aki a szentmise végén köszönetet mondott Cserháti Ferenc püspöknek a külföldön élő magyarok és a Magyarországon élő idegenajkúak pasztorációjáért, valamint a nemzeti közösségeket szolgáló paptestvéreknek. A közösségek tagjainak külön is megköszönte a zenei szolgálatot.

A spanyol ajkú közösség ecuadori tagja a nemzetek miséje végén köszönetként terményekkel megrakott kosarat adott át Erdő Péternek. Dél-Amerikában ugyanis él a szokás, hogy a nagyobb misék végére összegyűjtenek terményadományokat, s szétosztják a szegények között. A spanyol ajkú közösség itt is őrzi a szokást, rászoruló tagjait ajándékozza meg így, most pedig köszönetüket fejezték ki – mondta el Barbara nővér, a Verbum Dei közösség tagja.

A főegyházmegyében jelenleg nyolc közösségnek van saját papja, néhány idegen nyelvű közösségben pedig megbízott papok szolgálnak, akik jól ismerik a közösségek nyelvét. A közösségek létszáma gykran változik, tagjaik nem állandóak, hiszen sokan csak pár évre érkeznek Magyarországra. A számukra bemutatott szentmiséket gyakran az azonos nyelvet beszélő turisták is látogatják.

Aki járt már külföldön, megtapasztalhatta, adott esteben mennyire fontos lehet, hogy az ember külföldön is az anyanyelvén imádkozhasson, hallgathasson szentmisét. A Szent István-bazilikában bemutatott nemzetek miséje a főegyházmegye területén élő kisebb-nagyobb idegen nyelvű közösségeknek az Egyház egyetemessége mellett azt is megmutatta: minden katolikus fontos az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye számára: mindenki anyanyelvén imádkozhat, közösségre találhat itt.

Hazánkban talán a legnépesebb a spanyol ajkú közösség, lelkipásztoruk Szili András. Tagjai sok-sok ország szülöttei: Spanyolország, Portugália, illetve nagy többségük Dél-Amerika országaiból érkezett, Ecuador, Peru, Chile, Guatemala, Brazília, Venezuela, Argentína és Mexikó hívő katolikusai.

A vietnámi közösség egyik lelkipásztora a szalézi Tran Dinh Biet Pál.

Az afrikai közösség tagjainak többsége Kenyából, Ghanából, Kamerunból, Madagaszkárról és Kongóból érkezett hazánkba.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír