„Isten atyai arca – Bibliai apaképek” – Németh Norbert tartott előadást Győrben

Hazai – 2018. február 2., péntek | 17:42

Németh Norbert, a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központjának szakigazgatója, teológiai tanár tartott előadást „Isten atyai arca – Bibliai apaképek” címmel a „Hitünk és életünk” szabadegyetem keretében január 17-én a győri szeminárium kápolnájában.


Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Minden az Atyától származik, Ő azonban az egyetlen eredet nélküli ősforrás. Ő az, aki a lét teljességét birtokolja. Saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, férfinak és nőnek. Ami azonban az emberben megosztva található meg, az Őbenne tökéletes összhangban van jelen. Az ember is arra törekszik, hogy a saját elképzelése szerint alakítsa a rábízottakat. Ha a szülők saját – meg nem valósított – elképzelésüket akarják gyermekeikre erőltetni, az senkinek sem jó. A helyes nevelés alapelve, hogy mindenkit ahhoz segítsünk hozzá, hogy önmaga lehessen: segítsük a gyermeket egyéniségének kibontakoztatásában – hangsúlyozta Németh Norbert a telt házas előadáson.

A téma felvezetése után az előadó a bibliai apaképekről beszélt. Elmondta: az ószövetségi ember szemléletében az apa az eredet, a személyazonosság alapvető jegye volt; valakinek a fiának lenni méltóságot jelentett. Az apa adta a törvényt, ő tanította és nevelte a gyermeket, adta az áldást, és ő volt az, aki útnak indította fiát, és felkészítette a világban való boldogulásra. Családja és szolgái felett élet és halál ura volt, minden fontos kérdésben az ő szava döntött. Az Ószövetségben arról az Istenről beszélnek, aki élet és halál ura, király és hadvezér, törvényhozó és bíró egy személyben. A próféták elbeszélése nyomán fokozatosan tisztult az Istenről alkotott kép, amelyet az Újszövetségben Jézus nyilatkoztatott ki a maga teljességében: „Aki engem látott, az Atyát is látta” (Jn 14,9). Ezzel a kinyilatkoztatással előtérbe került a szerető és gondviselő Isten, aki felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és táplálja az ég madarait, akik se nem vetnek, se nem aratnak. Jézus kinyilatkoztatásának istenképe felette áll a nemiségnek. A pogány istenekről alkotott elképzelésekkel ellentétben az Egy Isten tulajdonságai hol férfiasak, hol pedig nőiesek („anya az apában”), Istenben azonban az apaság és anyaság nem fizikai, hanem szellemi értelmet kap.

Az előadás második részében Németh Norbert egy-egy ószövetségi és újszövetségi példát emelt ki, Ábrahám és a tékozló fiú apjának történetét. Rámutatott: Ábrahám az Istentől rámért próbatételek következtében sem adta fel hitét, még a legnagyobb próbatétel során sem, amelyben egyetlen fiának, Izsáknak feláldozását kérte tőle az Úr. Ábrahám számára Izsák volt Isten ígéretének záloga, hogy utódait megsokasítja. Ezért lett Ábrahám számunkra is a hit atyja, mert saját elképzelését félretéve Istennek engedte át az első helyet. Lukács evangéliumának 15. fejezetében pedig az Újszövetség atyaképének példáját látjuk a tékozló fiú történetében. Ez a példázat elsősorban nem a tékozló fiúról szól, hanem az apáról, illetve a két fiú és az apa közötti szeretetkapcsolatról. A történetben az apa kilép a patriarchális társadalom sémájából, és atyai szeretetét megmutatva a tékozló fiú elébe siet, majd feláll az asztaltól, hogy a sértődött idősebb fiút megbékítse. Ezek a gesztusok távol álltak az ószövetségi ember felfogásától. Rembrandt A tékozló fiú hazatérése című festményén is az apa áll a középpontban, minden fény és figyelem őrá irányul. A festő szemléletesen ábrázolja a családfő apai és anyai mivoltát: két kéz, egy erős apai kéz, amely megtart és bátorít, és egy lágy anyai kéz, amely vigasztal és simogat.


Rembrandt: A tékozló fiú hazatérése
(1661–1669 körül, Ermitázs, Szentpétervár)

Előadása végén Németh Norbert Jézus szavainak aktualitására hívta fel a figyelmet: „Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36). Ezek a szavak nemcsak az Atya irgalmasságáról biztosítanak bennünket, hanem arra is bátorítanak, hogy ezt az irgalmasságot, együttérzést és könyörületet nekünk is gyakorolnunk kell.

A szabadegyetem következő előadására február 21-én, szerdán 18 órától kerül sor: Kürnyek Róbert, a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központjának oktatója Úgy nevelni, mint a szentek – Gyermekek nevelése a szentek pedagógiájával címmel tart előadást a győri szemináriumban.

Forrás: Kelemen Dávid / Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter

Illusztráció: Wikipédia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria