„Megerősített hitemben a házszentelés” – Lakásotthonokat áldott meg Kocsis Fülöp

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A vízkereszt a karácsonyi ünnepkör egyik fontos része nekünk, görögkatolikusoknak. „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal” (Jn 1,14) – ezt ünnepeljük ebben a néhány hétben, és ilyenkor különösen is fogékonyak vagyunk arra, hogy kicsit „otthonosabban” gondoljunk Istenre: az ő hajléka akár a miénk is lehet.

Mire való ez a szokás, miért jó házszentelőt tartani? – tették fel a kérdést lakásotthonaink lakói. A kérdésre az érsek személyes és közvetlen módon válaszolt. Érezhető és látható volt, hogyan érinti meg gyermek és felnőtt lelkét ez a találkozás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a gyerekek személyes beszámolója.

„Nagy megnyugvással tölti el a ház népét az a tény, hogy maga a metropolita atya tisztelt meg minket a jelenlétével, ő áldotta meg az épületet, a benne lakókat és dolgozókat” – mondta egyikük.

Egy másik fiatal azt emelte ki, hogy mennyire jó és nagy hatással volt rá a szentelés: „Amikor volt a házszentelés, minden aggodalmam, fájdalmam és félelmem elmúlt. Még soha nem találkoztam ilyen »személyekkel«, mint akik akkor itt voltak. Ez a találkozás kimondhatatlanul megerősítette Istenben való hitemet! Mióta lakásotthonba kerültem, sokkal többet imádkozom, mivel most Istenhez menekültem segítségért. Sokszor megfordul a fejemben, hogy Istennek milyen sok gondja lehet mivelünk. Máskor pedig azon gondolkodom, hogy Isten miért hozott bennünket a világra. Sok-sok kérdésem lenne még, remélem egy következő találkozás alkalmával feltehetem majd azokat is. Számomra ez a szentelés nem csupán azt jelentette, hogy elűzzük a rossz szellemeket, hanem én akkor még közelebb éreztem magam Istenhez.”

A közös ima, amelyben a lakásotthonokban élő gyerekek és az ott dolgozó felnőttek életéért és a gonosz cselvetéseinek távoltartásáért is könyörögtünk, megteremtette azt a légkört, hogy Isten valóban hajlékot vesz nálunk, és működik közöttünk. Ezután a megszentelt Duna vizét hintette az érsek a ház minden egyes helyiségébe, minden lakójára. Mindenki megilletődve mutatta szobáját, ágyát. A főpásztor a ház legeldugottabb zugait is megszentelte.

„Azzal, hogy ilyenkor végigjárjuk a házat, átélhetjük, hogy Isten szerető figyelme az otthon minden szegletére kiterjed, nem marad rejtve előtte semmi az életünkből, és a legelemibb szükségleteink is fontosak a számára. Ő betölti a családi hajlékot. Betölti közös életünket. Semmi sem idegen számára belőle. Hiszen emberré lett, egy lett közülünk!” – fogalmazott Kocsis Fülöp érsek a szertartás végén.

Forrás: Simon Mihály intézetvezető/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír