„Nem tanár, hanem tanítvány vagyok köztetek” – A diakónusképző növendékeivel találkozott a nuncius

Hazai – 2018. november 1., csütörtök | 21:52

Füzes Ádámnak, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye állandó diakonátusért felelős referensének, a Kanter Károly Felnőttképzési Intézet igazgatójának írását adjuk közre.

Hat egyházmegyéből huszonöten készülnek együtt az állandó diakónus hivatásra ebben a tanévben. A képzést 2014-ben az esztergom-budapesti, a kalocsa-kecskeméti és a váci egyházmegyék felelősei tervezték meg közösen. Az első évben a váci, a második évtől a váci és az esztergomi egyházmegyékből, majd egri és kalocsai, idén pedig veszprémi egyházmegyés növendékkel kiegészülve, két tanéven át formálódnak a családos férfiak a felszentelt szolgálatra.

Udvardy György pécsi megyéspüspök meghívására az októberi képzési hétvégét a szokásos Máriabesnyő helyett Pécsen tartották, ami egybeesett a Pécsi Egyházmegye nunciusi vizitációjával.

Október 27-én munkareggelin találkozott Michael August Blume apostoli nuncius a növendékekkel és a képzők közül Kármán János atyával, a váciak papi referensével és a képzés lelkivezetőjével, Csillag Péterrel, a képzést kísérő váci referenssel és Füzes Ádámmal, az esztergom-budapestiek képzési igazgatójával, a képzés liturgika és homiletika tanárával.

Udvardy György megyéspüspök elegáns reggelivel és kedves szavakkal köszöntötte a megjelenteket, és ismertette meglátásait az állandó diakonátusról. Eddig várt vele az egyházmegyében, mert fontos volt számára, hogy valóban alkalmas embereket indíthasson el a diakonátus felé. Jelenleg hat növendéke vesz részt a képzésben, és örömmel látja növekedésüket, és azt, ahogyan megtalálják küldetésüket az egyházmegye rendszerében.

A püspök kérésére Füzes Ádám ismertette a nunciussal a diakónusképzés szerkezetét, célkitűzéseit, fókuszpontjait. Beszélt a képzés résztvevőiről: az alkalmas növendékek és jó tanárok mellett elsődleges a megyéspüspök szerepe, aki megfogalmazza, hogy az adott egyházmegyében milyen emberekre és milyen feladatkörökben van szüksége diakónusokra. Több egyházmegye a „diakónuskoncepcióját” írásban is megfogalmazta, és tájékoztatási alkalmakon ismertetik meg az érdeklődőkkel. A megyéspüspök az, aki – megfelelő előkészítő munka után – a felvételin mérlegeli és eldönti, valóban erre a szolgálatra van-e alkalmas hivatása az illetőnek. Fontos a plébános szerepe is, aki a képzésben partner. Nemcsak ajánlást ad, hanem ő az, aki kapcsolatot tart a képzés vezetőivel, megismeri annak irányát, hangsúlyait, és a képzés alatt figyelemmel kíséri a növendék lelkipásztori és liturgikus működését, lelki fejlődését. A képzés kezdete előtt találkozunk már a jelentkezők feleségeivel, akik nemcsak elviselik férjük „új hobbiját”, hanem szeretnénk, ha bekapcsolódnának ebbe az új küldetésbe, hivatásba. Fontos partnerek a feleségek, és a képzésben ügyelünk a családokra is, hogy számukra ne elviselhetetlen teher, hanem áldás legyen a férj, apa szolgálata.

Michael A. Blume nuncius megköszönte a beszámolókat, és elmondta, hogy afrikai szolgálatai során elvétve találkozott csak állandó diakónusokkal, ezért most „nem tanárként van velünk a képzésben, hanem tanulóként”, de nagyon örül ennek a szervezett és a római dokumentumokra épülő képzésnek. Ígérte, hogy a továbbiakban is figyelemmel fogja kísérni munkánkat, életünket.

A reggeli után a pécsi főpásztor megmutatta még a püspöki palota termeit a diakónusnövendékeknek, majd a nuncius és püspök a vizitációt, a képzés résztvevői a tanulást folytatták.

Fotó: Loósz Róbert/Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria