„Szeretteimért, nehéz sorsúakért...” – Rózsafüzért imádkozott a váci székesegyházi kórusiskola

Hazai – 2020. október 19., hétfő | 20:20

A járványhelyzet ellenére sem maradt el, hogy a váci Karolina Katolikus Általános Iskola és Székesegyházi Kórusiskola csatlakozzon az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez. Október 19-én a zenei tagozat vendégei voltunk. Varga László, a váci székesegyház karnagya, az iskola elindítója és művészeti vezetője mutatta be intézményüket.

Hagyomány a váci Karolinában, hogy az iskola csatlakozik a 2005-ben indult, mára világszerte elterjedt imafelhíváshoz. Általában a székesegyházban együtt imádkozza az intézmény több mint négyszáz tanulója és a tanári közösség a rózsafüzért, idén mindezt osztálykeretben oldották meg, de az ima nem maradt el. A zenei tagozat, a 6. z vendégei voltunk. A tizenkilenc lány és hét fiú nem jött zavarba, amikor osztályfőnökük, egyben hittantanáruk, Kvojka Annamária behívott minket a tanterembe. Kísérőnk Varga László atya és a kórusiskola művészeti igazgatóhelyettese, Vargáné Fitos Mónika.

„Mária szeretetébe és gondviselő támogatásába ajánllak mindannyiótokat” – köszöntötte a székesegyház karnagya az osztályt.

Október 18-án, helyi idő szerint 9 órakor világszerte gyermekek imádkoztak fél órán át a békéért és az egységért. Az elmúlt esztendőkben hazánk számos településén csatlakoztak az eseményhez. 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából az Országos Lelkipásztori Intézet hívta a gyermekeket – kérve a tanítókat, hitoktatókat, nevelőket, szülőket, nagyszülőket is, hogy csatlakozzanak a szervezéshez –, hogy mint az előző években, kapcsolódjanak be idén is a közös rózsafüzér imádságba, lélekben egyesülve gyermekek csoportjainak ezreivel szerte a világon.

Mivel ebben az esztendőben október 18-a vasárnapra esett, azt javasolták az iskoláknak, hogy a következő napon, október 19-én, hétfőn tartsák meg a közös imádságot a gyerekekkel. 

Kilenc órakor elkezdődött az ima. Sorra szólaltak meg az előimádkozók, az osztály pedig folytatta az imát. Végül latinul is elimádkozták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet; elénekelték az egykori Mária Kongregáció indulóját, mely egyúttal a kórusiskola indulója is.

„Imádkoztam a családomért, a távol élő szeretteimért, akikkel a karantén miatt nem találkozhattam. És elképzelem azokat, akiknek nehéz az életük, akik éheznek, rászorulók, értük is imádkozom” – mondja Gyombolai Emma. „Én a nővéremért imádkoztam most, aki ma érettségizik földrajzból. De szoktam a nagymamámért és mindenkiért, aki a világon él” – kapcsolódik Gyombolai Szonja.

Kontreczki-Catalan Glória Blanka a nagyszüleiért imádkozik, akiket az egész család félt a járványhelyzetben, s bár egy utcában élnek, az óvatosságot szem előtt tartva a korlátok betartásával látogatják őket.

Szegner Fatima elmondja: a nagymamája már három hete kórházban van, ő a gyógyulását kérte az imában. „Most én vigyázok a papámra. A vérnyomása sokszor fel szokott szökni, akár kétszázra is. Ilyenkor kell neki gyógyszer; én tudom, hol van. A papám nem szeret egyedül lenni, sokat vagyok vele.”

Az osztályfőnöktől megtudjuk: a közös ima része életüknek, reggel és az étkezések előtt is imádkoznak. A gyerekek hozzáteszik, szeretik a csütörtök reggeli miselehetőséget, amit semmiképpen sem hagynak ki, ha az ő osztályuk a felelős.

A gyerekek Laci atyával az iskola kápolnájába hívtak minket; megmutatják a kórusruháikat. Fehér kukulla, piros zsinóros kereszt. Az iskolaalapító karnagy elmondja:

az öltözék és a kereszt nem csak esztétikai funkcióval bír. Az iskolában négy szakmai fokozat van, mindegyikért kisebb-nagyobb vizsgát kell tenni.

A legkisebbek – Kicsinyek kórusa – az első–második osztályosok fehér pelerint kapnak. A Gaudia kórus, a harmadik–ötödik osztályosok kapják meg a kukullát, a fehér liturgikus ruhát. A következő fokozat a piros zsinóros kereszt, az utolsó az aranyzsinóros kereszt, mely mögött nemcsak komoly zeneelméleti és szolfézstudás van, de jó magatartás és szorgalom is. „Hihetetlen, mennyire ösztönzi a gyerekeket, hogy megkapják a soron következő szintet” – meséli Varga László.

A Karolina Katolikus Általános Iskola és Székesegyházi Kórusiskola  elődjét Csáky Károly Emmánuel püspök alapította, és a vincés nővérek vezették. Ahogy egykor, ma is keresztény és nemzeti identitástudatra igyekszik nevelni diákjait a kóruséneklés és hangszertanítás eszközével. A Mária-tisztelet ápolása tudatos törekvés, ennek része, hogy kapcsolódnak a világméretű rózsafüzér imádsághoz is.

A nyolc évfolyamos iskolában két tagozat működik – nyolc éve jött létre a kórusiskola –, két éve pedig nyelvi tagozatot vezettek be a párhuzamos osztályban. Négy kórusuk van: a Kicsinyek, a Gaudia és a Laetitia mellett tavaly óta működik a végzetteknek alapított ifjúsági kórus. „6 éves kortól 100 éves korig énekelhetnek a váciak” – tudjuk meg Varga Lászlótól, aki a székesegyházi Szent Cecília kórus vezetője is.

Az ének és a zene missziós eszköz. „Sokan nem ismerték belülről a templomot, amikor elkezdték nálunk az első osztályt” – mondja Fitos Mónika, akinek legkisebb gyermeke ebben az osztályban tanul. „Most nyolcadikosok, és a többség rendszeres templomba járó lett.” László atya hozzáteszi:

Akik kórusiskolába járnak, biztosan kapcsolatban vannak a templommal, a szentmisével, hiszen ott énekelnek rendszeresen, ezáltal a Jóistennel való kapcsolat is kialakul és megerősödik bennük.

A szülők örömmel veszik, hogy segítjük a gyerekeket vallásosan nevelni.”

Mónika ötgyerekes édesanyaként megtapasztalta: „Egészen más, ha a gyerek énekelhet, szolgálhat a templomban. A szentélyben kapnak helyet, körülveszik az oltárt. Mint egy család a családi asztalt. Testközelből látják a történéseket, és annak aktív részesei is. Nem rosszalkodnak, van feladatuk. Így lehet őket odakötni, magukénak érzik, nem nézők, hanem résztvevők.”

Varga László, aki Vácott harmincöt éve, de valójában tizenhat éves kora óta vezet kórust és vonz gyerekeket ezáltal a templomba, így fogalmaz: „Az ember személyiségének érzelmi részét nagyban befolyásolja a zene. Aki ésszel gondolkodik, magyarázatot vár. Az értelemnek az elég, hogy van Isten. De

az embernek kellenek az érzelmek. A kicsi gyerek még meg sem született, és már hall. Az ének és zene által az érzelmeket is felfogja,

ez közvetíti számára, hogy mit érez édesanyja iránta, és mit érez Isten iránt, amikor a kisgyerek jelenlétében imádkozik.”

László atya gyerekként jezsuita, szalézi paptársaktól vette át a pedagógiát, tanult a cserkészetből és a Regnumból is. Összegyűjtötte a leghatékonyabb elveket. „Igyekeztem ellesni, ami a gyerekeket aktivizálja, ami egymáshoz és Istenhez is közelebb visz, közösséget teremt.” Don Bosco alapján vallja és gyakorolja:

Ne csak szeressétek a gyereket, éreztessétek is vele, hogy szeretitek.”  

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria