25 éves a Kánonjogi Posztgraduális Intézet

Hazai – 2021. december 1., szerda | 19:00

A Katolikus Nevelés Kongregációja 1996. november 30-án a Sacrorum canonum scientia kezdetű határozatával hozta létre a régió első kánonjogi fakultását, a Kánonjogi Posztgraduális Intézetet (KJPI).

E karközi intézet kánonjogi szempontból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) ötödik karának minősül, mely a Veritatis gaudium kezdetű apostoli rendelkezés, a hozzá tartozó végrehajtási norma és az ezekhez igazodó szentszéki jóváhagyású saját Statútum szerint működik.

Az intézet küldetése a kánonjogi szakemberek képzése, továbbá a hazai jogi kultúra egyházjogi ismeretekkel történő gazdagítása. (Ez utóbbi téren az elmúlt negyedszázadban több mint 10 ezer hallgató jutott szemléletmód-formáló alapvető kánonjogi ismeretekhez.) A KJPI az Apostoli Szentszék által elismert, államilag akkreditált kánonjogi PhD-programot működtet. Az intézet alapításától kezdve igyekszik bekapcsolódni a kánonjogtudomány nemzetközi közegébe. Ennek eszközei – többek között – a KJPI évente tartott februári nemzetközi szimpóziuma, a Folia theologica et canonica szakfolyóirat, nemzetközi együttműködésben kiadott alkalmi tanulmánykötetek, illetve a KJPI oktatóinak rendszeres külföldi előadásai, vendégkurzusai. Az intézet negyedszázadának fontos eseménye volt két szakmai világkongresszus megrendezése, melyekre 2001-ben, illetve 2008-ban került sor.

A kánonjog beható ismerete és művelése fontos az Egyház rendeltetésszerű működésének biztosításához, s ilyen értelemben hozzájárul a lelkek üdvösségének előmozdításához. Az Egyház megújulási folyamataiban a szent tudományok e területének is mindig fontos szerep jutott. Így remélhető, hogy a Gondviselés segítségével a hazai egyház életében a Kánonjogi Posztgraduális Intézet az eljövendő években is betöltheti az alapítói által rábízott küldetést.

*

Az alapítás negyedszázados jubileumáról az intézet november 16-án a Plébánia, megújulás a hagyomány nyomdokain című nemzetközi tudományos konferencia keretében is megemlékezett.

A plébánia, a lelkipásztori ellátás rendes közege – mai meghatározása szerint – Krisztus-hívők egyházmegyén belüli közössége, mely felszentelt pap mint saját pásztor irányítása alatt működik. A témaválasztást egy szentszéki dokumentum, a Klérus Kongregáció A plébániai közösség lelkipásztori megtérése az Egyház evangelizáló küldetésének szolgálatában című, 2020. július 20-án megjelent instrukciója tette különösen időszerűvé.

Köszöntőjében Kuminetz Géza, a PPKE rektora az Erdő Péter körül a ’80-as évek végétől újraalakuló hazai kánonjogi tudományos műhely születését elevenítette fel. Ebből is kiderült, hogy a KJPI alapítását tudatos iskolateremtő szakmai törekvések előzték meg. A rektor szavait Erdő Péter bíboros, prímás rövid visszaemlékezése követte. Ebben a főpásztor – a Kánonjogi Posztgraduális Intézet szentszéki alapításának kezdeményezője – felelevenítette, hogy a hazai egyházjogászképzés, s így a KJPI léte és tevékenysége sem előzmények nélküli. A kánonjogtudomány a szent tudományok szerves része, ami az Egyház rendeltetésszerű működése s így jövője szempontjából is fontos.

A plébániáról szóló konferencia Szabó Péter, a KJPI elnöke rövid bevezetőjével kezdődött. Ezt követően Erdő Péter a plébánia intézményének első évezredbeli fejlődését vázolta, egyaránt kitérve a témakör teológiai és egyházjogi aspektusaira.

A konferencia második előadója, Filippo Iannone kármelita érsek, a Pápai Törvényszövegek Tanácsának elnöke volt, aki a Klérus Kongregáció fent említett dokumentumát elemezte. Alphonse Borras nyugalmazott leuveni professzor a plébánia intézményének jelenlegi helyzetét és jövőbeli fejlődési távlatait fejtegette. A konferenciát Martin Grichting zárta, aki előadásában az áldozópap plébániai szerepét taglalta.

Forrás: PPKE KJPI

Fotó: KJPI; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Filippo Iannone kármelita érsek