25 éves a kispesti Reménység Katolikus Általános Iskola

Gyetván Gábor, a kispesti Nagyboldogasszony-főplébánia kanonok-plébánosa, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) főigazgatója, a szentmise főcelebránsa a mise elején arról beszélt, hogy nem volt véletlen vagy ötletszerű az iskola nevének választása; a „Reménység” azt a várakozást fejezi ki, hogy a lehetőség egykor valósággá, életté lesz. – Az eredmény most kézzelfogható – mutatott a templomban jelen lévő diákokra a plébános. – Sokaknak köszönhető az iskola fennmaradása, fejlődése, de legfőképpen Istennek, aki Lelke által vezette azokat, akik tenni tudtak érte, és tettek is.

A plébános homíliájában hangsúlyozta, hogy a Reménység-iskola alapítói az ökumenikus szellemiségben való nevelést-oktatást tűzték ki célul: átadni a keresztény értékek magvait, hogy azok idővel szárba szökkenjenek.

A keresztény tanúságtétel alapja Isten ismerete – folytatta a szónok –, de Isten megismerése nem két perc, mit ahogy az élet igazán fontos dolgainak elsajátítása sem két perc, hanem időigényes folyamat, ezért van szükség a tanulás éveire.

Amikor Istent törekszünk megismerni, hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni, pedig Ózeás könyvében az Úr maga mondja: Isten vagyok, s nem ember – azaz nem úgy gondolkodik, nem úgy cselekszik, mint mi. Jézus szeretetről, megbocsátásról szóló tanítása szintén Istentől való, és mi szeretnénk, hogy az iskolánkban olyan emberek nevelődjenek, akik ezt továbbítják a világ felé. Legfőbb reményünk, hogy a padokból olyan diákok kerülnek ki, akik nemcsak a világot ismerik, hanem annak Teremtőjét is: aki a világot ajándékul adta nekünk – tette hozzá Gyetván Gábor.

A hálaadó szentmisét követően kezdődött az iskola ünnepi műsora a templomban.

A kórusénekek után köszöntőt mondott Varga Júlia, Laskai Márk és Kalinowski Albert 1. osztályos tanuló, majd Gyönyörű Anna 4.a osztályos tanuló kalotaszegi népdalt énekelt. Ezután William Wordsworth Daffodils című versét Buzás Réka 4.b osztályos tanuló szavalta el, a Gottes Liebe ist so wunderbar című dalt pedig az 5.c osztály adta elő. Túrmezei Erzsébet Szolgálni, mint a fény című versét Magyar Máté 6.a osztályos tanuló mondta el, majd Baráth Éva 8.a osztályos tanuló hegedűjátéka következett, zongorán kísért Deák Gabriella tanárnő. A folytatásban Reményik Sándor A templom és az iskola című verse hangzott el Medvés Erika Bella 8.a osztályos tanuló előadásában. Ezt követte Szalay Zsófia 8.a osztályos tanuló fuvolaszólója (Bartók Béla: Este a székelyeknél).

A tanulók előadása után az iskola alapítója, volt igazgatója Csernavay Jenő mondott köszöntőt. Felelevenítette a Reménység-iskola alapításának kezdeti lépéseit, amelyek az ökumené jegyében zajlottak. Megemlékezett az intézmény történetének fontosabb állomásairól (ezekről alább bővebben is olvashatnak – a szerk.), az iskola szellemiségét mindvégig jellemző felekezeti összhangról.

Géczy Árpád, a 320 fős iskola jelenlegi igazgatója ünnepi beszédében a reményre helyezte a hangsúlyt, amely végigkísérte az iskola huszonöt évét, annak nehéz pillanataiban is. Utalt a rómaiaknak írt páli levél szavaira a szorongattatásban kipróbált erényről (Róm 5,4 köv.).

A reménység jellemzi a mostani tantestületet is: hisznek a Szentlélek éltető, megújító erejében – hangsúlyozta Géczy Árpád. Ezt érzékelteti az iskola új címere is, amelyet az igazgató mutatott be: a horgony és a szimbolikus színek: a remény zöldje, a hit fehérje, a mennyei boldogság aranya, és a Szűzanya színe: a tisztaság kékje.

A jubileum alkalmával a templomban emlékplaketteket adtak át, többek közt Hegedűs László kanonoknak, iskolaalapító plébánosnak, Csernavay Jenő alapító-igazgatónak, Gyetván Gábornak, a kispesti Nagyboldogasszony-főplébánia kanonok-plébánosának, és egy hajdani diáknak, a 91 éves Ács Gusztávnak és feleségének Edit néninek, akik évente jelentős összeggel támogatják az iskolát.

Az emlékplakettek átadását követően a Reménység-iskola egyik tanára, Nemcsicsné R.T. Györgyi mondta el személyes fohászát az intézmény közösségéért.

* * *

Kispest legrégebbi iskolaépületében az 1883/84-es tanévben négy önálló osztállyal indult meg az oktatás, összesen 357 tanulóval. Később a Petőfi utcában lévő és az állam tulajdonát képező iskolaházat lebontották, és ennek helyébe egyemeletes, tizenhat tantermet, irodát, iskolaszolga-lakást, tornatermet és a szükséges mellékhelyiségeket magában foglaló angol mintájú iskolaházat állítottak fel. 1902. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át az iskolaházat az iskolavezetésnek. Ekkor 70-80 gyermek tanult egy-egy tanteremben, nagy volt a zsúfoltság. Csak 1911-ben épültek új iskolák a Pannónia úton és a Hungária úton. A tantermek zsúfoltsága azonban még 1912–13-ban sem szűnt meg. A legkisebb beírt tanulói létszámú osztály ekkor a 2.a osztály volt hatvanhárom fővel. 1912-ben napközi otthont létesítettek az arra rászoruló szegény sorsú gyermekek részére.

Winkler Imre igazgató negyven évi tanítói szolgálata végeztével, nyugállományba vonulásával lényegében lezáródott egy olyan korszaka az iskolavezetésnek, amelyben a polgári eszményekért lelkesedő, haladó gondolatokat hirdető és azok megvalósításáért áldozatot vállalni képes, a polgári humanizmus eszményével átitatott, lelkes tanítói gárda fejtette ki itt áldozatos munkásságát. 1925-től az erkölcsi nevelés biztos alapja és legerősebb eszköze a vallás lett. A tanítónak is közre kellett működnie a vallásos érzés ápolásában és mélyítésében.

1944. március 19-én bevonultak Kispestre a megszálló német csapatok. Az iskolában német katonákat szállásoltak el és szükségkórházat rendeztek be. 1945 januárjában a szovjet csapatok vették át a hatalmat. 1945. február 12-én kezdődött el újból a tanítás. A hatosztályos elemi nyolcosztályossá fejlesztése 1946/47-ben valósult meg. Megkezdődött a napközi otthon szervezése is.

Az iskola 1950-től adott helyt a zeneiskolai klarinét, zongora, hegedű és zenei előképző tagozatoknak. 1970-től 1982-ig az iskola adott helyet az Alsófokú Oktatási Intézetek Gondnokságának. 1972–73-ban két ütemben tatarozták az iskolát, ekkor nyerte el mai külsejét.

E nagy múltú iskolaépületben alakult meg a Reménység Ökumenikus Keresztény Általános Iskola 1992. augusztus 1-jén Csernavay Jenő igazgatásával.

325 tanuló kezdte el az 1992/1993-as tanévet. Két év átmenet után már minden tanuló számára kötelezővé vált a hitoktatás, amely azóta is meghatározó a keresztény szellemiség alakításában.

A pedagógiai program 2000-ben a két tanítási nyelvű programmal bővült. Ennek állami jóváhagyása és engedélyezése megkövetelte, hogy a fenntartó alapítvány neve és az iskola neve is módosuljon. Így lett a fenntartó: Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskola Alapítvány, az iskola neve pedig: Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskola. Az iskola keresztény elkötelezettsége és az erre vonatkozó ökumenikus szemlélet és elhivatottság nem változott. A két tanítási nyelvű program az angol nyelv tanítására helyezte a hangsúlyt a mindennapos nyelvórák és a szakmai nyelviség fejlesztésével. Emellett a német nyelv emelt szintű tanítása is megvalósult. A kerületi, fővárosi és országos tanulmányi versenyeken kiváló eredményeket értek el tanulók.

Továbbra is nagy gondot fordítottak az ökumenikus szemléletű, keresztény értékeket közvetítő nevelésre, a felekezeti hitoktatásra, a különböző egyházak teológiai elvárásainak megfelelő felkészülésre. Az egész iskola számára így lett fontos ünnep az első szentáldozás, a bérmálkozás szentségének kiszolgálása vagy a konfirmáció.

Az önkormányzat a későbbiekben kezdeményezte, hogy az iskola fenntartója valamelyik történelmi egyház legyen. Megkezdődtek a tárgyalások a római katolikus, a görögkatolikus és a református egyház vezetőivel az iskola átvételéről. A római katolikus egyház kapott prioritást, mert a tanulók és a családok legnagyobb létszámban ehhez az egyházhoz tartoztak. A kuratórium döntött a fenntartói teendők átadásáról az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye részére. 2012. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Reménység Két Tanítási Nyelvű Katolikus Általános Iskola. Az igazgatói megbízást egy esztendőre Csernavay Jenő kapta, aki 1992-től volt az intézmény vezetője. A fenntartói feladatokat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Érseki Hivatal látta el.

2013. augusztus 31-én a fenntartó döntése alapján Magyar Erzsébet, aki 1997 óta igazgatóhelyettes volt, kapta meg az igazgatói megbízást. Ezzel egy időben a fenntartói jogkört és feladatokat átvette az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF). Az iskolának ismét változott a neve: Reménység Katolikus Általános Iskola lett. Az fenntartóváltás nem okozott nehézséget a tanulók, a pedagógusok és a szülők körében. 2016. augusztus elsejével Géczy Árpád magyar–hittan szakos tanárt bízták meg az intézményvezetői feladatok ellátásával. Az iskolában tanuló katolikus, református, evangélikus és baptista diákok számára jelenleg is megoldott a felekezeti hitoktatás.

(Az iskola történeti adatainak forrása: www.reménységiskola.hu)

Fotó: Fábián Attila

Körössy László/Magyar Kurír