75 évvel ezelőtt volt Mindszenty József érseki székfoglalója – Kettős könyvbemutató Esztergomban

Erre emlékezve október 4-én, vasárnap délután kettős könyvbemutatóra került sor az esztergomi Szent Adalbert Központ Szent István konferenciatermében. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány gondozásában megjelent két kötet címe: Venerabilis és #Mindszenty – interaktív blogkönyv fiataloknak. A köteteket Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője és Török Csaba, az esztergom-vári Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház plébániai kormányzója mutatta be.

A megjelenteket Török Csaba köszöntötte, kiemelve: Esztergom, az itteni bazilika, a főegyházmegye és hazánk történelmének egy nagyon jelentős fejezetét nyitotta meg Mindszenty József érseki szolgálata. Legyen ez a délután éppen ezért alkalom arra, hogy tisztelegjünk munkássága, személye előtt, akit már az Anyaszentegyház is a tiszteletreméltók, a venerabilisek sorában tud, amióta Ferenc pápa jóváhagyásával elfogadták a dekrétumot az erények hősies gyakorlásáról.

A rendezvény archív felvételek vetítésével kezdődött, így részleteket láthattunk Mindszenty József 75 évvel ezelőtti érseki beiktatásáról, a bazilikában bemutatott első főpásztori szentmiséjéről és az 1947. augusztus 20-ai Szent Jobb-körmenetről.

A #Mindszenty – Interaktív blogkönyv fiataloknak című könyvet az egyik szerkesztő, Kovács Gergely mutatta be, játékos formában. (A másik szerkesztő Kovács Attila Zoltán volt, míg a szakmai lektor Balogh Margit, az MTA doktora.) Több kérdést is feltett, és a helyes választ adók ajándékokat kaptak. Az egyik kérdés így hangzott: mi volt fontos Mindszenty Józsefnek, a királyság vagy a köztársaság? Utóbbira egyetlen személy szavazott. Kovács Gergely kifejtette: a királypárti szavazókat megértjük, hiszen Mindszenty atyáról köztudott, hogy legitimista volt, királypárti, ami természetes, hiszen 1892-ben, az Osztrák–Magyar Monarchiában született, Csehimindszenten szocializálódott, a szentmise kánonjában az apostoli királyt megemlítő Katolikus Egyházban nem is lehetett volna más. Ám Kovács Gergely is arra szavazott volna, hogy Mindszenty atya köztársaságpárti volt. Ugyanis amikor volt tétje és realitása a királypártiságnak, akkor még legitimista pártszervezkedésben is részt vett, amikor viszont nem volt, nem ezzel foglalkozott, hanem a lelkipásztori és a főpásztori szolgálatával és az emberek segítésével. Az esztergomi érseki szék számára a vértanúság vállalását jelentette.

A játékos könyvbemutatóból az is kiderült, hogy Mindszenty József 1974 februárjáig volt hivatalban mint esztergomi érsek. Kovács Gergely felidézett egy történetet is, amit Mészáros István professzor, a bíboros, hercegprímás életének és munkásságának egyik legszakavatottabb ismerője mesélt el: 1945–1948 között, amikor a kispapoknak nehéz vizsgájuk volt, levizsgáztatta őket, és mindig ötöst adott nekik a professzorok nagy megrökönyödésére. Kovács Gergely gyönyörűnek nevezte, ahogy az idő múlásával a hercegprímás szigorúsága enyhült, a szeretete viszont kibontakozott, úgy találta meg egyre jobban a hangot, nem csak a fiatalokkal, hanem a gyerekekkel és minden közösséggel.

Török Csaba professzor a Venerabilis (Tiszteletreméltó) című kötetet mutatta be. Olyan embereket ruház fel az Egyház ezzel a titulussal, akiknek az életét már megvizsgálta az illetékes hatóság, elismerte az erények hősies fokon való gyakorlását, de az ügyük még nem jutott el odáig, hogy a csoda után megtörténjék a boldoggá avatás. Az esztergomi bazilika plébániai kormányzója kiemelte: Mindszenty József készen állt életének feláldozására, személyes döntése megvolt a vértanúság vállalására, Istenen, a történelem Urán múlott, hogy ezt az áldozatot nem kérte tőle, de itt nem az emberi akarat, odaadottság hiányáról van szó.

Török Csaba rámutatott: a Szentek Ügyeinek Kongregációja Isten Szolgája Mindszenty József boldoggá- és szenttéavatási ügyében hozott, erényekre vonatkozó határozata a kötet első része. Áttekintést nyerhetünk belőle a teljes életrajzról, az eljárás eddigi lépcsőfokairól, és egy nagyon fontos bekezdés szerepel a dokumentum vége felé: „Teljes odaadása Krisztus iránt, az Ő igazsága és igazságosságának érvényesülése iránt, a bizalommal teli ráhagyatkozása az isteni Gondviselésre, élő és állhatatos reménye, népe iránti szeretete, rendíthetetlen és szenvedélyes lelkipásztori tevékenysége, buzgósága az egyetértésért és a békéért, okossága és ereje, a világi dolgok iránti megvetése, és végül az evangéliumi eszményekre való folytonos törekvése – mindezek a vonások megrajzolják Mindszenty bíboros lelki portréját. Erénygyakorlásával ékesítette a bíbort. Egész életét a Krisztusba és az Ő Egyházába vetett hitének szentelte.” Az előadó hozzátette: ez Rómának a szava Mindszenty József bíboros életének, hitvalló áldozatának vizsgálata után.

A kötet második nagy részét olyan tanúbizonyságok teszik ki, amelyek XI. Piusztól kezdve II. János Pálig bepillantást engednek abba, hogy a pápák hogyan kapcsolódtak az ő személyéhez, miként vélekedtek róla. Török Csaba emlékeztetett rá: amikor XII. Piusz 1946 februárjában harmincegy másik főpásztorral együtt bíborossá kreálta Mindszenty Józsefet, azt mondta neki: „A harminckettő közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíborszínnel jelzett vértanúságot!” Török professzor felidézte: Pasqualina nővér 1918-tól kezdve egészen 1958-ban bekövetkezett haláláig volt házvezetőnője és titkárnője Eugenio Pacellinek, aki XII. Piuszként lett Krisztus helytartója. Emlékirataiban olvasható, hogy megkérdezte a pápát, miért mondta ezt Mindszentynek. A pápa válaszából kiderült, nem tudatos elhatározás volt ez részéről, hanem prófétai sugallat, azt mondta, amit a Szentlélek sugallt neki.

Olvasható a kötetben José Saraíva Martins bíboros homíliája is, amit 2012. május 4-én mondott el a Mindszenty József bíboros halálának 37., születésének 125. évfordulóján bemutatott emlékmisén a Santo Stefano Rotondo-templomban, Mindszenty József római címtemplomában. Ebben idézi a csehszlovákiai Korec bíborost, üldözött jezsuita papot, aki a rendszerváltozás után lett püspök, majd bíboros a szlovák egyházban. Ő írta egy helyütt: „Ha ma az európai volt kommunista országokban már nem létezik többé az evangéliummal meglehetősen szemben álló rezsim, azt éppen a Mindszenty bíboroshoz hasonló tanúságtevők és vértanúk hősies ellenállásának köszönhetjük.”

A könyvbemutató után a jelenlévők koszorút helyeztek el és mécsest gyújtottak Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros sírjánál a prímási sírboltban. Ezt követően Török Csaba mutatott be a bazilikában hálaadó szentmisét Mindszenty bíboros székfoglalásának 75. évfordulója alkalmából és boldoggá avatásáért.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír