A Boldogasszony-vándorkiállítás megnyitójával kezdődött az ünnepi programsorozat Debrecenben

A tárlaton a Kárpát-medence és a diaszpóra 55 kiemelkedő magyar művésze különféle oldalról világítja meg a Boldogasszony és a magyarság kapcsolatát. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésében 2015-ben Budapestről indult a vándorkiállítás, melynek a Kárpát-medencében Debrecen az utolsó állomása, innen Rómába, majd Brüsszelbe viszik, hogy művészi, szellemi és lelki kapocsként összekösse a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarokat – mondta el Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a kiállítás nyitórendezvényén.

Úgy fogalmazott, a magyarság kapcsolata a Szűzanyával Szent István országfelajánlása óta egyedi, „hungarikumnak” nevezhető. Az anyaországban, a külhonban, a szórványban és a diaszpórában élő magyar közösségekhez elvitt vándorkiállítással az a céljuk, hogy a magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával a nemzet határokon átívelő újraegyesítését szolgálják.

A rendezvényen Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, a város életét a nyári időszakban teljes egészében az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó virágkarneválra való készület határozza meg.

A polgármester rámutatott az időpontok különleges egybeesésére, és arra, hogy a város a Mária-ünnep előestéjén nyíló rangos kiállítással is Nagyboldogasszonyra tekint, aki az elmúlt évszázadokban számos megpróbáltatást átélő magyar nemzet egységét is szimbolizálja. „Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a legnehezebb helyzetben is megfogni egymás kezét. Mária oltalma leginkább ennek az üzenetét hordozza” – hangsúlyozta Papp László.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a szülőfaluja, Csesztve 1212-ben épült kicsiny templomában látható festmény és a kiállítás üzenete között vont párhuzamot. A templomban az 1966-ban Kákonyi Asztrik ferences szerzetes által festett Szűz Mária-kép előtt egy nagy kereszt található, és amikor belépünk a templomba, látjuk, hogy a Szűzanya Jézusra mutat. Ez Mária boldogsága, akinek az volt a hivatása, hogy rajta keresztül világra jöjjön Isten Fia; életével Krisztusra mutatott. A kiállítás 55 alkotása Máriára, ő pedig életünk, a magyarság és a kereszténység középpontjára, Jézus Krisztusra mutat.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita beszédében elmondta, Mária elszenderülésének (Nagyboldogasszony) ünnepe Máriapócson „nagybúcsú”. Szeptember 8-án pedig Mária születését ünneplik, Kisboldogasszonyt a „kisbúcsún”. Mária, a sokat szenvedett Boldogasszony olyan égi édesanyánk, aki a boldogságot sugározza, és így általa mi is egy boldog család részesei vagyunk.

Gábor angyal így szólította meg a Szűzanyát: „örvendj, Mária”. Ezen örvendezés után nem sokkal Mária útra kelt, hogy meglátogassa rokonát, Erzsébetet, akinek méhében az Isten Fiát hordozó Mária közeledésére felujjongott a magzat, Keresztelő János – folytatta Kocsis Fülöp. – Utána pedig Mária próféciaként arra a himnuszra fakadt, amelyben kifejezi: „Íme, boldognak hirdet engem minden nemzedék”.

A beszédek után a kiállítást – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök – Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Az ünnepségen közreműködtek: Varga Klára Jászai Mari-díjas színművésznő és Dobos Mihály, a Szent Anna-főplébánia kántora. A rendezvény moderátora Kerekes Sándor kommunikációs vezető volt.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír