A budapesti Szent Ferenc Kórház kápolnájának búcsúját ünnepelték

A hálaadó szentmisében tisztelettel köszöntötték a Boldogságos Szűz Máriát, az Egyház Anyját, és a hely szellemének megfelelően Égi Édesanyánk pártfogását és segítségét kérték; imádkoztak a kórházi dolgozókért: az orvosokért, az ápolókért és munkatársaikért és nem utolsósorban szenvedő és gyógyulást kereső betegeikért. Ebben a szentmisében különösen is kérték a mi Urunkat, Istenünket, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására hallgassa meg kéréseiket: növelje bennük a hitet, erősítse reményüket, és tökéletesítse szeretetüket embertársaik szolgálatában.

Cserháti Ferenc püspök homíliájának középpontjában a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja és ősmintája állt.

„A keresztények kezdettől fogva meg voltak győződve arról, hogy a Boldogságos Szűz Mária Szent Fia, Jézus Krisztus rendelkezése alapján lett az Egyház Anyja. Az imént éppen ezt a jézusi rendelkezést olvastuk fel János evangélista tudósítá­sa szerint. Hallottuk: Amikor Jézus látta, hogy keresztje tövében ott áll anyja és a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: »Asszony, íme a te fiad!« Azután a tanítványhoz szólt: »Íme, a te anyád!« Attól az órától fogva házába fogadta őt a tanítvány (Jn 19,25–27). A tudósítás a »szeretett tanítvány«-ról beszél, aki maga az evangélista, és itt Jézus tanítványait, az Egyházat jelképezi a kereszt alatt. Ez a tanítvány, az Egyház, kezdettől fogva saját édesanyjaként tekint Jézus anyjára. A Boldogságos Szűz Máriának ez az egyházanyasága nyilván lelki értelemben veendő, és nem tévesztendő össze a szülőanyasággal, hiszen Mária nem biológiai értelemben szüli az Egyházat. Az ő egyházanyasága inkább hasonlít arra a kapcsolatra, ami a »szeretett tanítvány« és az »asszony«, Jézus anyja között áll fenn, miután a kereszten haldokló Jézus egymásra bízza őket. Amikor Jézus anyját Jánosra, tanítványát pedig anyjára bízza, akkor ezt egyetemes érte­lemben vesszük, mivel az üdvösség mindenre és mindenkire kiterjedő rendjé­ben szoros lelki anyaság fűzi a Boldogságos Szűz Máriát mindazokhoz, akik a keresztség által az Egyházban Fiának testvéreivé válnak. A Boldogságos Szűz Máriának tehát köze van az Egyház tagjaihoz, az Egyházhoz, mert ő szülte Jézust, a keresztség és az Egyház szerzőjét – fejtette ki Cserháti Ferenc.

A Boldogságos Szűz Mária az Egyház anyja, ugyanakkor az Egyház hitének és szeretetének ragyogó ősmintája és példaképe is, amint ezt már a II. Vatikáni Zsinat is szépen megfogalmazta: Mária az Egyház ősmintája (LG 53). Ma ezt a fogalmat is szeretném röviden megvilágítani.

Vajon mit jelent ez az „ősminta” kifejezés? – tette fel a kérdést a püspök. – Latin megfelelőjét először Szent Ambrus (4. sz.) használta Mária és az Egyház vonatkozásában: „Maria est ecclesiae typus” – azaz Mária az Egyház típusa, ősmintája –, ahol a „typus” szó nem egyszerűen valamiféle hasonlatra utal, hanem egy olyan jellegzetes valóságra, amely kifejezi Mária és az Egyház szoros, mély, valóságos kapcsolatát. (...)

„Végül az ősmintának az is jellegzetessége, hogy erkölcsi példaképül szolgál. A Boldogságos Szűz Mária e tekintetben is bensőséges kapcsolatban van az Egyházzal, amint ezt a Lumen gentium dogmatikai konstitúcióban olvassuk: Mária az Egyház ős­mintája »nemcsak az istenanyaság ajándéka és tisztsége által, amely egységbe fűzi őt Fiával, a Megváltóval, hanem páratlan kegyelmi adományai révén is. Az Istenszülő ugyanis – miként már Szent Ambrus tanította – ősmintája az egyház­nak, mégpedig a hit, a szeretet és a Krisztussal való tökéletes egység rendjében« (LG 63) és a többi erények gyakorlásával. Telve van hittel, alázattal, engedel­mes­séggel. Rendelkezik az erények szépségével: a szűzi tisztasággal, az anyai és felebaráti szeretet szépségeivel. Az új Évaként nem az őskígyóra, hanem Isten hírnökére hagyatkozik, rendíthetetlen hittel. Még azt is elfogadja Isten hírnöké­től, amit nem ért Isten tevékenységében. Egészen Istenre hagyatkozik, követi út­mutatásait és teljesíti akaratát. „Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki” – kiáltja a rokona, Erzsébet. És Máriát éppen a hite miatt nevezi boldognak minden nemzedék.

Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök szentbeszéde teljes terjedelmében olvasható a Szerzetesek.hu oldalon.

Forrás és fotó: Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációja

Magyar Kurír