A Hajdúdorogi Főegyházmegye védőszentjére, Szent István első vértanúra emlékeztek Debrecenben

Hazai – 2019. január 1., kedd | 12:01

A Görögkatolikus Egyház december 27-én emlékezik Szent István első vértanúra és főszerpapra. A Hajdúdorogi Főegyházmegye védőszentjének ünnepére Hajdúdorogról, Hajdúnánásról, Nyíregyházáról, de még Szegedről is érkeztek papok, papcsaládok, hívek a debreceni Istenszülő oltalma-főszékesegyházba.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az Apostolok Cselekedetei szerint a kiválasztott bölcs és Lélekkel eltelt diakónus elsőként szenvedett vértanúságot (33–36 között), amikor magára vonta a zsidó templomi elöljáróság haragját. „Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, az Atya jobbján ülni” (ApCsel 7,56) – ez volt az a mondat, ami úgy feldühítette a zsidókat, hogy halálra kövezték a fődiakónust. Kollektív gyilkosságot követtek el, hogy konkrétan senkire se lehessen mondani, ő volt a tettes – mutatott rá Kocsis Fülöp érsek-metropolita a prédikációban.

Az ünnep azért is különleges volt, mert a főszékesegyházban kihelyezték Szent István ikonját és csontereklyéjét is, amit a metropólia a megalakulásakor kapott, és amit az első székesegyházban, Hajdúdorogon őriznek.

„A csontereklye jelenléte igazán megrázóvá teszi az evangéliumban hallottakat, hiszen ez a csontdarabka ott volt kétezer évvel ezelőtt Jeruzsálemben. Darabjaira törték a szentet, és ez a darabjaira tört test megdicsőült. Ez a test kiáltotta, hogy látom a megnyílt eget, ez a test hordozta azt a szentet, aki az első vértanú volt. A vértanúkról tudni lehet, hogy azonnal a mennybe kerülnek, és ezért tisztelhetjük őket szentként” – fogalmazott a főpásztor. Hozzátette: a szentek megdicsőülve a mennyországban vannak és földi maradványaik, amiket őrzünk, valójában a mennyországból érkeznek. A jelen lévő szent Isten országát hozza el közénk; megnyitja nekünk az utat, és meghív bennünket a szentté válás útjára. „Nem kell félnünk attól, ha ez esetleg vértanúsággal jár, ha megcsúfolnak bennünket, ha nem kapunk érte emberi megbecsülést” – mondta a metropolita.

Jézus gyilkosságának is az volt az indoka, hogy a Megváltó azt mondta: „Meglátjátok az Emberfiát, amint ott ül az Atyaisten jobbján” – e szavak elhangzása után nyomban halálra ítélték. Jézus a kereszten, látva az embereket, akik a halálát követelték, nemcsak azt sóhajtotta: „Atyám, fogadd be lelkemet”, hanem imádkozott azokért is, akik meggyilkolták: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”

Jézusnak ez az imádsága hatékonnyá lett, elég, ha csak a jobb latorra vagy Longinus századosra gondolunk. De persze nemcsak arra a néhány emberre, hanem az egész emberiségre kihatott az ima – mondta az érsek-metropolita. Majd újabb párhuzamra világított rá: Szent István is imádkozott, és az ő imája is hatékony lett, hiszen, akik megkövezték, később kereszténnyé lettek, köztük egy Saul nevű férfi is, akit ma már Szent Pálként ismerünk, és levelei közvetítik számunkra az isteni tanítást.

Az érsek-metropolita prédikációja végén arról beszélt, hogy ma újra fellángolt a keresztényüldözés, és nagyon sok ember lesz vértanú a távolabbi országokban – mi sem lehetünk hitványabbak náluk, nekünk is vállalni kell ezt az utat, a Krisztushoz tartozást.

„Az Isten megdicsőíti azokat, akik követik őt, akik hozzá tartoznak. Én azt kérem Szent Istvántól, hogy egész egyházmegyénket, egész Görögkatolikus Egyházunkat vegye pártfogásába és imádkozzon értünk, hogy szentekké válhassunk” – zárta szentbeszédét a főpásztor.

A Szent Liturgia körmenettel zárult, amelynek végén a hívek csókjukkal illethették Szent István ikonját, és hódolhattak csontereklyéje előtt.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria