A kereszténység és a világvallások – Neves teológusok tartottak előadást Pécsen

Magyarország történelmi és társadalmi körülményei miatt a világvallások kérdése nem áll előtérben a hazai teológiai gondolkodásban, azonban nemzetközi téren évtizedek óta terjedelmes viták folynak a kérdésről. A vallásteológia Magyarországon nagyrészt ismeretlen kérdéskört jelent, a terület meghatározó szerzői sem olvashatók magyarul, ezért különösen jelentős, hogy a hazai érdeklődők tájékoztatására a terület kiemelkedő tekintélyei vállalkoztak: az angol Gavin D’Costa, a német Klaus von Stosch és Patsch Ferenc jezsuita szerzetes. A teológiai szempontokat Bakos Gergely, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense történeti áttekintéssel egészítette ki.

A konferencia bevezetéseként a résztvevők kérdésekkel fordulhattak az előadókhoz: a válaszokban az előadók személyes tapasztalatai éppúgy megjelentek, mint a vallások közötti kapcsolat világméretű összefüggései, a vallásközi helyzet lelkiségi dimenziói és a vallásteológia jelenlegi helyzete.

A konferencián elhangzott előadásában a terület immár három évtizede kiemelkedő tekintélyének számító indiai származású Gavin D’Costa felvázolta a II. vatikáni zsinat vallásokkal kapcsolatos álláspontját, és a zsinat óta eltelt időben megjelent tanítóhivatali állásfoglalások tartalmát. Rámutatott arra, hogy mennyire gondos körültekintést igényel a hivatalos dokumentumok értelmezése, hiszen a megnyilatkozások sokrétűsége még a szakértőket is gyakran meglepi. D’Costa külön figyelmet szentelt a Katolikus Egyház és a zsidóság kapcsolatának, ami teológiai szempontból még a világvallások kérdésénél is összetettebb.

A német Klaus von Stosch az úgynevezett komparatív teológia programját mutatta be, amely arra törekszik, hogy a többi vallás valódi mivoltát megismerve ki tudja domborítani a kereszténység azon elemeit, amelyeket hajlamosak vagyunk magától értetődőnek tekinteni vagy egyenesen háttérbe szorítani. Gyakorlati szempontból a komparatív teológia a vallások közötti békét igyekszik előmozdítani, amelynek feltétele, hogy pontosan lássuk a vallásokat összekötő hasonlóságokat és az őket elválasztó különbségeket egyaránt. Klaus von Stosch előadása azért is számított különlegesnek, mert ezt a fajta teológiát Európában szinte egyáltalán nem művelik.

Patsch Ferenc jezsuita szerzetes a személyes hit érettségének fejlődését és a világvallásokkal szemben kialakított viszonyt állította párhuzamba egymással. Annak alapján, ahogyan Aquinói Szent Tamás megkülönbözteti a szeretetben és a hitben kezdőnek, haladónak és tökéletesnek számító keresztényeket, három csoportba sorolta a hit fejlődésének valláspszichológiai szakaszait, és mindhárom esetben bemutatta, hogy a többi vallás megítélése miként függ össze a kereszténység lényegének egyéni elsajátításával.

Bakos Gergely a reneszánsz világába kalauzolta a hallgatóságot, abba az időszakba, amikor Konstantinápoly török elfoglalása után az európai keresztények sokkos állapotban voltak kénytelenek szembenézni a vallások egymáshoz fűződő viszonyával. Bakos Gergely betekintést nyújtott abba, hogy Pico della Mirandola és Nicolaus Cusanus miként próbálta megérteni az iszlámot és a zsidóságot, s eredményeiket miként ágyazták be egy sajátos teológiai értelmezésbe.

A konferenciát a közönség kérdései és reflexiói zárták le. A hallgatóság még sokáig beszélgetett az előadókkal, többek között arról, hogy a keresztények tanulhatnak-e bármit más vallásoktól, megismerheti-e egyáltalán egyik vallás a másikat, és veszélyezteti-e a keresztény önazonosságot a más vallások iránti elkötelezett érdeklődés.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Vértesi Lázár

Magyar Kurír