A kommunizmus idején üldöztetést szenvedett Pétery József püspökre emlékeztek Vácon

Hazai – 2021. november 4., csütörtök | 14:26

Varga Lajos váci segédpüspök október 23-án Pétery József püspök váci emléktáblájának koszorúzásánál mondott beszédet; ennek szerkesztett változatát adta közre az egyházmegye.

Pétery József 1890-ben született Miskolcon értelmiségi családban. Innsbruckban, a jezsuiták által vezetett Collegium Canisianumban készült fel a papságra. Vácra kerülése előtt Egerben a papnevelésben vett részt, de elsősorban a liturgiatörténetben volt járatos. 1942-ben lett váci püspök, a II. világháború idején.

1944–45-ben meg tudta óvni a püspökség épületeit, mivel a megszálló oroszokkal tudott tárgyalni német nyelven. 1948-ban az egyházi iskolák felszámolása során Pétery püspök több papját elveszítette, mert azok, akik nyíltan szembeszálltak a diktatúrával, börtönbe kerültek.

A katolikus egyház életének korlátozása tovább folytatódott 1950-ben, amikor a szerzetesrendek működését törvényerejű rendelet tiltotta be. A szerzetesek szétszóratása után Pétery József a püspöki palotába fogadta őket, de rendi öltözéküket nélkülözniük kellett. Az állami hűségesküt Pétery is letette a többi püspöktársával együtt, mivel nem láttak más lehetőséget az Egyház fennmaradására az adott politikai körülmények között. Pétery püspököt újságcikkekben és a püspöki palota előtt szervezett tüntetéssel támadták.

Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításával a magyarországi egyházak mindegyike elvesztette autonómiáját. A váci püspökségre is költözött egy ÁEH-biztos, aki mindent – beleértve a levelezést is – figyelte és jelentette az államvédelemnek. 1950-ben a kommunista állam és Pétery között a helyzet nagyon kiéleződött. A magyar állam a kommunista párt irányítása alatt mindenkit át akart nevelni a marxista-leninista ideológia szerint. Pétery József az egyházi törvényekre hivatkozva papjait a politikai tevékenységtől szerette volna visszatartani, ezért fellépett az állam által szervezett békepapság ellen. Papjai közül hárman ekkor a kistarcsai internáló táborba kerültek, egyikük ott is halt meg.

1951-ben Pétery már házi őrizetben volt, köztudott volt ugyanis, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek irányvonalát akarja követni. Az őrizet azt jelentette, hogy az ÁVO (Államvédelmi Osztály) emberei éjjel-nappal a püspök mellett voltak. Ezért az egyházmegye kormányzását ekkor első ízben átadta Kovács Vince általános helynöknek, segédpüspöknek. 1953-ben pedig kénytelen volt elhagyni Vácot, Hejcén élt száműzetésben, a kassai püspökség tulajdonát képező épületben, amely ez idő tájt szociális otthon volt.

1956-ban Mindszenty bíboros kiszabadítása után Pétery püspök is visszatérhetett Vácra. Ekkor megnyíltak a váci börtön kapui is. Az ott bebörtönzött papok legtöbbje bemehetett a püspökségre. A forradalom bukásával azonban Péterynek vissza kellett térnie fogsága helyére, Hejcére. Itt halt meg 1967-ben.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria