A nagyböjt a szabadulás ideje – Hamvazószerda egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Hamvazószerda alkalmából mutatott be szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban március 5-én. A szentmisén részt vettek a Püspöki Hivatal dolgozói, valamint a Szent József Katolikus Általános Iskola és Gimnázium diákjai és tanárai is.

Palánki Ferenc homíliájában elmondta, hogy

a böjtre úgy szoktunk gondolni, mint egy nehéz dologra, egészen addig, amíg rá nem döbbenünk, hogy ez az üdvösség napja.

Most Isten akar szólni hozzánk, kegyelmet akar adni. A nagyböjt nyilvánvalóan önmegtagadással jár, de megtanít bennünket élni és az igaz szeretetre – hangsúlyozta a főpásztor.

A nagyböjti időszak a keresztény életünknek a leképezése, ami azzal kezdődik, hogy Jézus meghív minket, és ezáltal az új élet lehetőségét kaphatjuk. „Térjetek meg!” (Jl 2,12), tartsunk bűnbánatot, higgyünk az evangélium tanításában. Ezután negyven napon keresztül elmélkedünk Jézus tanításán és eljutunk oda, hogy átélhetjük a megváltó szenvedését és a feltámadását. Végigjárjuk ezt a negyven napot mint egy zarándokutat.

A jubileumi szentévben Ferenc pápa épp arra hívott minket, hogy legyünk a reménység zarándokai. A megyéspüspök utalt a Szentatya nagyböjti üzenetére is: járjunk együtt a reménységben, hogy Jézus Krisztus megváltott bennünket, új és örök életet adott nekünk.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Leiszt Máté

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Az egri bazilikában Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét március 5-én, hamvazószerdán.

Az idei nagyböjti készületünkre rányomja a bélyegét a Szentatya betegsége. Kérjünk számára enyhületet és erőt az Úrtól, és kitartóan imádkozzunk érte – kezdte szentbeszédét a főpásztor.

Emlékeztetett, Ferenc pápa minden nagyböjt elején üzenetet fogalmaz meg, az idén arra hív bennünket, hogy járjunk együtt a reményben. A Szentatya a keresztény közösség fontosságára is felhívja a figyelmet. A Szentlélek arra ösztönöz bennünket, hogy kilépjünk önmagunkból Isten és testvéreink felé és soha ne zárkózzunk be saját világunkba.

Ternyák Csaba hangsúlyozta: az imádság, az alamizsna és a böjt által megszabadulhatunk a kapzsiságtól, és felfedezzük, hogy a másik ember a testvérünk, és hogy az, amink van, nem teljesen a miénk. Azt valamiképpen mások szolgálatára kaptuk, kölcsönben van csupán nálunk. A főpásztor kérte a híveket, hogy vegyenek részt azokban a kezdeményezésekben, amelyek a szegények és rászorulók megsegítésére irányulnak. Ilyen például a nagyböjti hidegélelmiszer-gyűjtés a templomainkban.

Szentbeszéde végén az érsek úgy fogalmazott: hamvazószerda által felismerjük és elfogadjuk, hogy testünk a földből vétetett, és halálunk után testünk oda tér vissza.

A hamvazkodás mégsem a szomorúság, az önsajnálat vagy a megváltoztathatatlanba való kényszerű beletörődés jele.

Éppen ellenkezőleg. Arról teszünk tanúságot, hogy Isten igéje világítja meg az egész életutunkat, a halál és az elmúlás szakaszát is, amelyet nem egyedül és nem sötétségben járunk végig, hanem itt is Jézus Krisztus nyomában járunk. Az ő útja pedig a halálon át a feltámadásba vezetett.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Federics Róbert

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét mutatott be március 5-én, nagyböjt első napján, hamvazószerdán az esztergomi bazilikában. A szentmisén Török Csaba plébániai kormányzó és az Érseki Papnevelő Intézet elöljárói koncelebráltak.

Erdő Péter homíliájában rámutatott: Jézusnak a böjtről szóló tanításában, amit az imént hallottuk, nem azon van a hangsúly, hogy melyik napon böjtöljünk, hanem a lelkületen. Páduai Szent Antal Jézus most hallott mondataiból négy gondolatot emel ki: a képmutatók színlelését, a fej megkenését olajjal, az arc megmosását és a jócselekedet elrejtését.

A képmutatás problémáját akkor értjük meg, ha belegondolunk, mit jelent a böjt. A böjt növeli az ember erejét és könyörgésnek számít Isten előtt. Számunkra is érvényes, hogy böjtölnünk kell, ha el akarjuk érni a győzelmet a gonosz fölött, és vissza akarjuk nyerni az elvesztett kegyelmet.

A képmutatók, amikor arcukat elváltoztatva böjtölnek, túlzásba esnek éppúgy, mint azok, akik hivalkodóan elegánsak vagy éppen azzal kérkednek, hogy a tényleges helyzetüknél sokkal rongyosabbak és elhanyagoltabbak. Mindez csak arra jó, hogy különbözőnek tűnjünk a többi embertől, hogy szuperembereknek tartsanak minket. Ez pedig nem a hiteles böjt magatartása.

A keresztény böjt nem sportteljesítmény, nem mutatvány, hanem diszkrét és derűs önfegyelem

– hívta fel a figyelmet a bíboros.

Erdő Péter teljes szentbeszéde ITT olvasható.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mudrák Attila

*

Győri Egyházmegye

Március 5-én, hamvazószerdán Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmisén koncelebrált Reisner Ferenc általános püspöki helynök, Böcskei Győző székesegyházi plébános, Császár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa, valamint Hencz Márton püspöki titkár.

„A szent böjt adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelméhez” – idézte prédikációja indításaként a szentmise könyörgését Veres András püspök. Hangsúlyozta: a böjtöléssel erősödik az önfegyelmünk.

Mindenkinek meg kell találnia saját személyére vonatkozóan azokat a cselekedeteket, amelyek az önuralma kialakulását segítik.

Nem öncélúan böjtölünk, nem öncélúan gyakoroljuk a vezeklés különböző formáit, hanem a megtisztulásért, az újjászületésért. Az evangélium szellemében próbáljuk saját életünket értékelni, és észre fogjuk venni, hogy mi az, ami jó, amit még tovább érdemes erősíteni önmagunkban. De azt is fel fogjuk fedezni, hogy mi az, amit ki kell iktatni az életünkből, amely eltérít bennünket a krisztusi úttól.

A Győri Egyházmegye főpásztora Ferenc pápa nagyböjti üzenetéből kiemelte: a remény útján járni azt jelenti, hogy haladnunk kell a tökéletesedés, az életszentség útján, Isten szeretete sürget bennünket, hogy egyre tökéletesebbé váljunk.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Ünnepi szentmisével nyitotta meg a nagyböjti időszakot Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban, Kalocsán.

A főpásztor beszédében a vallásgyakorlatok keresztény értelméről beszélt. A nagy világvallásokban megtalálhatók a felolvasott evangéliumi szakaszban kiemelt ájtatossági formák. Az Ószövetség is ismerte, a iszlám vallás is használja. A keresztény vallásgyakorlatokat az különbözteti meg, hogy Jézus Krisztus szellemiségében tesszük mindezt.

Csendben kell művelni az imát, a böjtöt és az alamizsnálkodást, nem hivalkodva. Jézus azt kívánja, hogy jótetteinkkel ne hivalkodjunk. A mai világban a hivalkodás természetes – fogalmazott az érsek. –

Jézus életében azonban minden csendben történt. A születése, a halála, még a feltámadása is.

Az Isten is gondviselésével, világot fenntartó hatalmával csendben van a világ mögött. Nem kényszeríti az embert, hogy meghódoljon előtte, hogy ezáltal se vesszen el a hit erénye, hiszen az emberek akkor nem szeretetből, hanem félelemből engedelmeskednének.

A főpásztor hozzátette: a szent negyven napot a pusztába vonuló Jézushoz kapcsoljuk. Ott Jézus megkísértetett, de abban is példa előttünk, hogy a kísértést elutasította. A nagyböjt alkalom a jobbá válásra, alkalom, hogy felkészüljünk a húsvétra, alkalom, hogy a szeretet nagyobb legyen az életünkben. A nagyböjt, az alkalmas szent idő az üdvösség napjait hozza. A hamvazkodás alatt mondható két mondat így ad feladatot: emlékezni életünk törékenységére, és gondolni a megtérésre és a megújulásra.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Pécsi Egyházmegye

Felföldi László pécsi megyéspüspök szentmisét mutatott be a pécsi székesegyházban március 5-én, hamvazószerdán. Koncelebrált Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár.

A főpásztor szentbeszédében Jézus szenvedéstörténetéről való elmélkedésre bátorította a jelenlevőket a nagyböjti időben, mert, mint mondta, általa jobban megértjük a személyes életünkben jelen levő szenvedést, jobban elhelyezzük a szívünkben és gyümölcsözőbben tudjuk megélni.

Hozzátette, nem mindig a szenvedés megszüntetése a megoldás, hiszen vannak olyan keresztjeink, amelyeket nem lehet megszüntetni. „Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám” (Mt 10,38) – tanít Jézus. A szenvedés az élet része, ezért fontos, hogy ezt a különleges időt jól éljük meg személyes életünkben, családunk és közösségeink életében.

Ugyanakkor

a böjt lényege, hogy megtaláljuk és megszüntessük azokat az akadályokat, amelyek fölösleges, értelmetlen terhet jelentenek az életünkben,

hogy letegyük azokat a kereszteket, amelyeket nem kellene cipelni, hiszen senkinek nem jó, hogy visszük magunkkal, mert megbénít a jóságban és a szeretetben. Önmagában a böjt enélkül céltalan és értelmetlen – emelte ki a püspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Nagyböjtben minden szerdán és pénteken Szombathelyen a város más-más templomaiban gyűlnek össze a katolikus hívek, hogy reggeli szentmisén vegyenek részt. Hamvazószerdán az oladi Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve és Boldog Batthyány-Strattmann László tiszteletére épült templomban kezdte meg a stációs szentmisék sorát Székely János megyéspüspök.

Szentbeszédében kiemelte: a nagyböjt emlékeztet arra, hogy Isten kiszabadította a zsidó népet az egyiptomi szolgaságból.

Így akar minket is az Úr megszabadítani bűneinktől ebben a szent időben. Mindattól, ami lehúz: az önzéstől, szenvedélyektől, a panaszoktól, és tudjunk újra szeretni, adni.

A nagyböjt a szabadulás ideje. Kiüresíti az ember a gyomrát, önmagát is, hogy hely legyen az életünkben Istennek. Elcsendesedünk, hogy újra meghalljuk őt. A nagyböjt harc a bűneink ellen, a szabadságunkért.

Három fő gyakorlata van a nagyböjtnek: az imádság, a böjt és az alamizsna. Van-e még helye a családjainkban a közös imának? Tudunk-e úrrá lenni a vágyainkon? Tudok-e adni abból, ami az enyém annak, akinek nincs? – tette fel a kérdést a püspök.

A stációs szentmisejárás következő állomása március 7-én, pénteken a Szent Erzsébet-templomban lesz. A további helyszínekről a Szombathelyi Egyházmegye honlapján tájékozódhatnak.

Székely János megyéspüspök szentbeszédét meghallgathatják IDE KATTINTVA.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Váci Egyházmegye

A felújított váci Nagyboldogasszony-székesegyház megújult liturgikus terében először ünnepelhették együtt a hívek a hamvazószerdai szentmisét, amelyet ezúttal Varga Lajos segédpüspök mutatott be. A hamvazkodással egybekötött március 6-i szertartással vette kezdetét a nagyböjt.

Varga Lajos szentbeszédében a bűnt és az erényt állította szembe egymással, amelyekre nagyböjtben figyelünk, majd azokra az eszközökre emlékeztette a híveket, amelyek segítenek jól megélni a böjti időt és lelkileg megújulni.

Akik felületesen szemlélik a kereszténységet, akár az Egyházon belül, akár azon kívül, azok sokszor úgy látják, hogy a kereszténység az aszkézis, a fájdalom és a szenvedés vallása, mivel a keresztény hitvallás középpontjában Jézus Krisztus áll, akit keresztre feszítettek. De valójában miért kell bűnbánatot tartani? – tette fel a kérdést a püspök.

Azért foglalkozunk a bűnnel, mert szeretnénk, ha a jó uralkodna bennünk. A szenvedés elfogadása által szeretnénk eljutni az Isten által megígért örök boldogságra.

Nagypénteken is azért emlékezünk meg Krisztus szenvedéséről, hogy annál nagyobb örömünk legyen húsvét vigíliáján, amikor Jézus föltámadásának örvendezünk.”

Az imádság mindig Istenre irányítja figyelmünket, különösen fontos ezzel élni a nagyböjtben. Ehhez kapcsolódik – mint kegyelmi eszköz – a szentgyónás, szentáldozás és az Isten dicsőségére hozott áldozat is. „Nagyböjtben a legjobb önmegtagadás, amikor mások javára mondunk le valamiről, a szeretet jegyében – tette hozzá a püspök. – Az önmegtagadás egyébként saját magunk számára is fontos. Az anyagi javakról való lemondás kiemeli az örökkévaló javak elsőbbségét és megtérésre vezethet bennünket.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György érsek héthetes nagyböjti lelkigyakorlattal segíti a Veszprémi Főegyházmegye hívő közösségét abban, hogy méltó módon tudják majd megünnepelni a húsvétot. A lelkigyakorlat első alkalma hamvazószerdán volt a veszprémi Feltámadt Üdvözítő-templomban.

Takáts István általános érseki helynök köszöntőjében elmondta, a hívő ember mindig a remény embere. Az év központi mottója és a jubileumi szentév is ezt hirdeti.

Udvardy György érsek nagyböjti lelkigyakorlatának első részében kiemelte a remény fontosságát a keresztény életben, különösen a húsvéti ünnepre való felkészülés időszakában. A remény mint Isten ajándéka az alapja annak, hogy értelmezzük életünket, jövőnket és vágyainkat.

A remény, amiről szó van, nem csupán földi vágyak beteljesedése, hanem húsvéti remény, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának titkában gyökerezik. Ez a remény erősebb, mint a földi szenvedések, és a keresztény ember számára az örök élet ígéretét hordozza. A nagyböjt célja, hogy segítse a hívőket abban, hogy hűségesen kövessék Krisztust, és a reményben, szeretetben és hitben formálják életüket.

Udvardy György érsek hangsúlyozta, hogy a hit és a remény nem elméleti fogalmak, hanem olyan erőforrások, amelyek az élet valóságában alakítják a keresztény ember mindennapi döntéseit és cselekedeteit. A nagyböjt tehát egy új lehetőség a remény és a hit mélyebb átélésére, hogy felkészülhessünk a húsvéti örömre.

A prédikáció teljes terjedelmében IDE KATTINTVA olvasható.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Ábrahám Kitti/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír