A Pázmány díszdoktora lett Jan de Groof, az Antwerpeni Egyetem emeritus professzora

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem akadémiai évének minden évben kiemelkedő eseménye a Pázmány-napi ünnepség, amikor hagyományosan sor kerül a doktoravatásra, valamint a habilitációs oklevelek átnyújtására.

„Ma egy egyetem életében az oktatott és kutatott diszciplínákat mindjobban lefedő doktori iskolák meghatározó módon jelzik a minőséget. A tudományos életre készülő diplomások számára a doktori fokozat elnyerése, az egyetemi oktatók számára pedig előbb a habilitáció, majd az egyetemi tanári kinevezés jelenti a karrier csúcsát” – mondta Kuminetz Géza, hozzátéve: a tudományos kutatás az igazsággal való egyre elmélyültebb és intenzívebb foglalkozást feltételezi.

Az elnyert címek „további minősített és becsületes, lelkes és szenvedélyes oktató-kutató munkára ösztönöznek” – fogalmazott a rektor, további fontos vonásként említve a türelem, az állhatatosság, a pontosság, az önzetlen odaadás, az alázat és a lelkiismeretesség erényét ebben a munkában.

*

Kuminetz Géza beszédét követően az egyes karok dékánjai köszöntötték az avatandókat.

Birher Nándor, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) dékánja kiemelte: az intézményben a társadalom felelős, elkötelezett, keresztény szakembereinek képzése folyik. Abbéli óhaját is kifejezte, hogy a karról kikerülő hallgatók az Egyház és a társadalom, alapvetően a munkaerőpiac kulcsfontosságú pozícióiban álljanak majd helyt tanulmányaik befejeztével. „A Pázmány a hazai egyetemek élvonalába tartozik, és ennek szeretne megfelelni a jövőben is” – hangsúlyozta.

Komáromi László, a PPKE Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) dékánja ugyancsak az igazság keresését és annak továbbadását jelölte meg minden egyetem alapvető feladatának. „Az igazság keresését igyekszünk beilleszteni az összefüggő, keresztény világszemlélet egészébe. Ez életre szóló feladat. Ezt a munkát végezzük nemcsak mi, oktatók és kutatók, hanem hallgatóink is, közösségben egymással” – fogalmazott.

A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK) dékánja, Cserey György emlékeztetett arra, hogy az avatandók mérföldkőhöz érkeztek. „Hogy eljussanak eddig, meg kellett ismerniük önmagukat, fel kellett ismerniük képességeiket, kapott talentumaikat.” Saját magunk ismerete a legnagyobb tudás – jelentette ki, hangsúlyozva a mester-tanítvány kapcsolat fontosságát, amelynek emberközpontú gyakorlatát az egyetem kiemelkedő értékének nevezte.

Az új doktorok névsora IDE kattintva olvasható.

*

Az ünnepség második részében Veres András püspök, az MKPK elnöke és az egyetem nagykancellárja beszédében kiemelte: önmagában is boldogság, hogy lehetőség van az ünneplésre akkor, amikor a szomszédunkban háború dúl.

„Vigyáznunk kell a békére, mert a háború esztelensége, rosszakaratú emberek gonosz tettei könnyen lángba boríthatják az egész világot” – figyelmeztetett, majd hozzátette: miközben örülhetünk az elvégzett munkának, „látjuk, milyen agresszív ideológiai és kulturális harc folyik a keresztény értékrend és a keresztény emberek ellen”. Noha nálunk csak verbális keresztényellenességet lehet tapasztalni, vannak keresztény testvéreink, akik ma is az életük árán tesznek tanúságot hitük mellett – mondta Veres András. Örömét fejezte ki, hogy hazánkban szabadon működhet és fejlődhet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Az MKPK elnöke szerint szembe kell néznünk azzal, hogy „vannak, akik a mi értékvéleményünket megvetéssel kigúnyolják. Ellenvetést nem tűrő módon elutasítják azt, a maguk véleményét pedig – a szabadság és a demokrácia nevében – kizárólagosan követendőnek tartják. A politikailag korrekt beszéd égisze alatt az övékétől eltérő minden más véleményt elutasítandónak és büntetendőnek ítélnek. A hívő ember értékrendjét ugyan nem rendíti meg ez a magatartás, de megnehezíti a mindennapi együttélést. Mégis okunk van a boldogságra” – folytatta Veres András, aki ennek okát abban jelölte meg, hogy „Isten arcának fényességében járhatunk”.

*

Az eseményen, amelyen Belgium magyarországi nagykövete is részt vett, Jan de Groof, az Antwerpeni Egyetem emeritus professzora díszdoktori címet vehetett át.

A kiváló jogtudós pályafutása során katolikus szellemben vizsgálta az oktatás, a vallás és a jog viszonyát, rámutatva nemzetközi-politikai összefüggéseire.

Jan de Groof a louvaini katolikus egyetemen végezte tanulmányait, majd jogi és kánonjogi tudományos fokozatot szerzett. Számos nemzetközi szervezetben töltött be felelős szakmai pozíciót, többek között az UNESCO oktatási joggal foglalkozó megbízottja volt, alapítója és elnöke az Európai Oktatási, Jogi és Politikai Szövetségnek (ELA).

Jan de Groof professzor előadásában tudományos munkásságáról, az oktatáshoz való jog kérdéseiről értekezett.

Az ünnepi eseményen Kuminetz Géza rektor Pázmány-emlékérmet adott át Iván Kristófnak, az ITK leköszönő dékánjának, aki hat éven át vezette a kart; Szabó Istvánnak, aki ugyancsak hat éven át állt a JÁK élén, valamint Dömötör Erzsébetnek, a PPKE Rektori Hivatala korábbi vezetőjének.

Ezt követően Kuminetz Géza ismertette az egyetem 30., jubileumi évének indítását, majd felolvasta annak a pályázatnak az összefoglalását, amely az egyetem gyakorlatorientált képzéseinek infrastrukturális- és készségfejlesztését hivatott szolgálni.

A Pázmány-napi ünnepségen az egyetem rektora Egyházi felsőoktatás – rendszerszemléletben címmel tartott előadást, melyben többek között hangsúlyozta: „az egyetemeknek alternatívát kell nyújtaniuk, hogy valóban emberibb társadalmat lehet építeni az új ismeretek tükrében”, továbbá, hogy az egyetemeknek kellő távolságot kell tartania az aktuálpolitikától. „Ma ugyanis kísértés, hogy a hallgatókat és az oktatókat bizonyos politikai tényezők igyekeznek bevonni a maguk erőterébe. Ez elveszi az időt és az erőt az elmélyült gondolkodástól.”

„Mindannyian Krisztus szolgálatában állunk, egyénileg, közösségileg és intézményileg egyaránt. A katolikus felsőoktatási intézmények is Isten országát építik. Az Úr Jézus időtálló látásmódot adott Egyházának. Egyetemeinknek nem kell efemer, tehát pillanatnyi, átmeneti dolgokat kutatniuk. Mi valóban az igazság katonái szeretnénk lenni” – emelte ki Kuminetz Géza.

Előadásában a PPKE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy „olyan felsőoktatási intézményekre lenne szükség, amelyek saját vallási identitásunkat hordozzák. Elsősorban a papnevelő intézetekre gondolok, a vallási tudományok felsőfokú intézményeire, az egyházi fakultásokra és egyetemekre, ahol szent tudományokat, illetve az azokhoz kapcsolódó tudományokat művelik. Ezek identitásunk elsődleges őrzői. Ezután következik fontossági sorrendben a katolikus egyetem, ahol világi tudományok tanítása és kutatása folyik katolikus szellemben. A posztkeresztény társadalomban olyan szakokra lenne szükségünk, ahol határozottabb módon érvényesül az Egyház társadalmi tanítása”.    

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fotó: Bielik István 

Magyar Kurír