A szeretet rabja – Főpásztori szentmise Szent Margit ünnepén Győrben

Hazai – 2021. január 20., szerda | 12:01

Január 18-án, Árpád-házi Szent Margit ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az ünnepi szentmise előtt közös imádságban fohászkodtak a szent közbenjárásáért a Püspökvár kertjében, majd a domonkos nővérek és a kispapok vezetésével ünnepi vesperást tartottak a Győri Egyházmegye főtemplomában.

A főpásztor szentbeszédében a Szent Margit életét meghatározó hármas életszabály kapcsán elmélkedett.

Istent szeretni! Ki szereti Istent? – tette fel a kérdést Veres András megyéspüspök. Jézus tanítása szerint Istent az szereti, aki megtartja az Atya parancsait (Jn 15,10). János apostolnak is egyértelmű tanítása van ezzel kapcsolatban: Nem szereti Istent, aki nem szereti embertársát (1Jn 4,20). Biztosak lehetünk abban, hogy aki Istent szereti, az embertársait is szeretni akarja, mert Isten a szeretet – fogalmazott püspök. – A szeretet parancsa azonban nem könnyű, ezért is adta Isten parancsul a szeretetet. Áldozatos szeretetre, irgalmas szeretetre csak azok képesek, akik megismerték Istent, megismerték a szeretetet, amely lekötelezetté teszi az embert Isten és ember felé egyaránt. Szent Margitot ez az istenszeretet vezette, ösztönözte a még nagyobb szeretetre. 

Magamat megvetni! Ez a régies kifejezés igazából azt jelenti, hogy ne forduljak önmagamba a szeretetemmel – világított rá a megyéspüspök. – Az egoizmus, az önszeretet korunk egyik nagy problémája: az önzőség miatt romlanak meg az emberi kapcsolatok, a házasság és barátság egyaránt. Ezért Szent Margit életbölcsessége ma is nagyon aktuális. Annak a keresztény értelmezését, hogy magamat miért, hogyan kell „megvetni”, a főpásztor Gárdonyi Géza híres regényével, Az Isten rabjaival magyarázta, amelyben a domonkos nővérek „Isten rabjai”, más szóval a „szeretet rabjai” elnevezést kapták. 

Senkit meg nem utálni! Gyakran sok szeretetlenséggel találkozhatunk. Elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogy mi hol válunk szeretetlenné. Amikor szükségtelenül kibeszéljük mások hibáit, vagy amikor mások fogyatékosságait kigúnyoljuk, akkor ez a magatartás akár a legsúlyosabb szeretetlenség jele is lehet – mutatott rá Veres András. – Szent Margitot az jellemezte, hogy az elesett vagy a társai által megszólt nővéreket még jobban igyekezett szeretni. Mi azonban könnyen ítélkezünk egészen az utálkozásig. Nekünk is fáj, ha tévedésből vagy igaztalanul ítélnek meg bennünket. Egy embert csak a tette alapján – akár rossz is legyen az – nem ítélhetünk meg, hiszen legtöbbször nem ismerjük a másik szándékait, érzéseit. Soha ne feltételezzük a másikról a rosszat!

Szent Margit életprogramja ma is járható út: járjunk rajta, tanuljuk meg és éljünk mindennap így! Istent szeretni, magamat megvetni és senkit meg nem utálni. Segítsen minket Szent Margit, hogy ezen az úton is az ő nyomdokaiban járjunk! – kérte végül a Győri Egyházmegye főpásztora.

A szentmise zenei szolgálatát a győri Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet énekkara látta el. A szentmisén ősbemutató keretében elhangzott Horváth Csaba Himnusz Árpád-házi Szent Margithoz című kóruskompozíciója, melynek szövege a papi zsolozsma Szent Margit-himnuszából származik.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria