A templom kijelöli a helyünket – Ikonosztázszentelés Gödöllőn

Hazai – 2020. szeptember 25., péntek | 18:01

Nagylelkű adományokból ikonfestészeti alkotássá lett a gödöllői Szent Kereszt-templom belső tere, melyet szeptember 19-én, a templom búcsúünnepén áldottak meg az ikonosztázionnal együtt.

Gödöllőn mintegy háromszáz görögkatolikus él. Keresztes Szilárd püspök 2001. szeptember 1-jén hozta létre a Gödöllői Görögkatolikus Szervezőlelkészséget, melynek első lelkésze Sivadó János.

A Szent Kereszt-templom alapkövét 2011 novemberében tették le. 2013. szeptember 13-án szentelték fel. Az ortodox ikonográfia hagyományait követő templombelsőt – a hívek adományainak köszönhetően – 2020 tavaszán adták át.

Az ikonosztáziont és a falképeket a templom búcsúünnepén, szeptember 19-én Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Marton Zsolt váci megyéspüspök és számos görög- és római katolikus pap részvételével szentelték fel.

Sivadó János, értesülvén két kárpátaljai művész, Vasyl Babych és Turetskyy Danylo közelmúltbeli tevékenységéről, felkérte őket, hogy készítsék el a gödöllői templom ikonosztázionját. A munka két évig tartott.

Köszönet illeti mindazokat, akiknek részük volt benne, hogy ilyen gyönyörű görögkatolikus templom legyen Gödöllőn – mondta Kocsis Fülöp érsek-metropolita. – Hála az adományozóknak, az építőknek, a tervezőknek, a munkásoknak és az egyházközség összes tagjának, akik munkálkodtak benne és imáikkal kísérték gyarapodását, épülését, szépülését. Köszönet Istennek, aki mindezt elindította a lelkünkben.

Miért látjuk szépnek ezt a templomot? – tette fel a kérdést a főpásztor. – A jól megépített és helyesen kifestett templomban mindennek megvan a helye és értelme. Rend uralkodik benne. Miért szép egy táj, egy látkép, egy természeti látvány? A vizek, mocsaras, lápos részek, a fák, az egész természet úgy van elrendezve, hogy gyönyörködteti a szemet. Az Úristen úgy helyezte el mindezeket, hogy amikor ránéz az ember, látja, milyen szépség uralkodik. Úgy alkotta meg a Teremtő ezt a világot, hogy mindennek megvan a helye és értelme.

Az ember vágyik a szépre, a jóra, az igazra, hogy rend legyen a világban, mert akkor érzi, hogy rend van a lelkében is. Ezért fontos, hogy sokat járjuk a természetet és szemléljük Isten gyönyörű világát, hogy hasson ránk. Egy nagy természetjárás után megváltozik az ember, szinte kicserélődik, mert az ott látott szép dolgok Istenről küldenek üzenetet a lelkébe – fejtette ki Kocsis Fülöp. – De nemcsak a természetben találunk szépséget. Az ember is tud szépet alkotni, ezt nevezzük művészetnek.

Amit az ember alkot, csak akkor lesz valóban szép, ha igazodik a teremtett világ szépségéhez. Amikor meghallunk egy Bach-kantátát vagy egy Beethoven-szimfóniát, hasonló érzés tölt el minket. Miközben gyönyörködtetnek a hangok, a rendet közvetítik felénk.

Itt, Gödöllőn láthatjuk, hogy az ember ma is tud szépet alkotni, ha igazodik az Isten rendjéhez. Ebben a templomban, e festményeken csodálatos rend uralkodik. Ha föltekintünk a kupolára, a Pantokrátor, a Mindenek Ura tekint le ránk. Ott van Krisztus kezében a becsukott könyv, az Élet könyve, amelyet senki nem tud kinyitni, egyedül csak a Bárány, az Isten Fia. A földet jelképező templomhajón nyugszik az eget jelképező kupola. Ezek összeköttetéseiben, a négy csegelyen a négy evangélista látható: a mennyei Atya rendelése szerint ők kapcsolják össze az eget a földdel.

Nemcsak vertikálisan, hanem horizontálisan is értelmezhető a templomban a világ és a menny tagolása. A szentély jelképezi az Isten országát, ahova a földet megjelenítő templomhajóból a királyi ajtón át juthatunk be. Ezen az ajtón szintén a négy evangélista látható, és az örömhírvétel eseménye.

Az örömhírvétel az evangélium központi része: ekkor száll közénk Krisztus a mennyből, hogy megnyissa Isten országának ajtaját, hogy mi is beléphessünk rajta. Ugyanúgy vágyhatunk a szentélybe, mint a mennyek országába, hiszen ez a templom legtitkosabb területe.

Legbelül látható a Szentháromság ikonja, aki vendégül lát minket, aki asztalához hív, hogy ebben a mennyei vacsorában részesüljünk. Mindez megvalósul a Szent Liturgiában, amely a mennyei liturgia földi mása, ahol a mennyből alászállott kenyér táplál minket. Aki ebből a kenyérből eszik, annak örök élete van.

Egy jól megépített, szépen kifestett templom hozzásegít minket ahhoz, hogy fölébredjen bennünk a vágy, hogy Isten országában van a helyünk. Akit a földön is ezek az élmények táplálnak, vágyik a mennyországba, de közben itt is megtalálja a helyét, mert rendezett az élete, tudja, mi a dolga, miért él, hova tart.

Ez a szép templom az isteni rend közvetítése. Bízom abban, hogy mindenkinek, aki majd eljön ide imádkozni, az élete is egyre szebb, egyre rendezettebb lesz – zárta prédikációját Kocsis Fülöp metropolita.

A gödöllői templom képeiből értékes színes kiadvány is készült e jeles alkalomra.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria