Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat

Hazai – 2019. október 8., kedd | 17:15

A Parlamentben adták át a Fraknói Vilmos-díjakat október 8-án. Az elismerésben idén Latorcai-Ujházi Aranka ikonfestő és Rokay Zoltán teológusprofesszor részesült.

A Fraknói Vilmos-díjjal a magyar állam azon tudósok tevékenységét ismeri el, akiknek munkássága kiemelkedő a teológia, a filozófia, valamint az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését.

Az elismerésben idén Latorcai-Ujházi Aranka részesült kiemelkedő ikonfestészeti munkásságáért, valamint Rokay Zoltán teológusprofesszor több évtizedes tanszékvezetői és hiánypótló fordítói tevékenységéért. A díjakat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.

Semjén Zsolt az idei díjazottakat méltatva kiemelte: nagyon fontos a tudományos munkásság, a tudományos eredmények megjelenése, de hasonló jelentősége van annak, hogy a tudomány elefántcsonttornyából élet legyen. Rokay Zoltán a tudományos munkát ötvözi a tanítással, teológus és papi nemzedékeknek adja át tudását.

Latorcai-Ujházi Aranka munkásságáról szólva azt mondta: a szent művészet része a teológiának, legyen az szent zene vagy képzőművészet, festészet, jelen esetben elsősorban ikonfestészet. A szakralitás vonatkozásában is joga van mindenkinek az önkifejezésre, joga van mindenkinek az istenélményét, az istenkeresését kifejezni olyan stílusban, amilyenben gondolja. Amikor azonban ez teológiává, a liturgia részévé válik, akkor nem szakadhat el a megszentelt hagyományoktól – mutatott rá Semjén Zsolt.

Latorcai-Ujházi Aranka 1953-ban született Gyomán, római katolikus családban nőtt fel. 1965-től szülővárosában művészeti képzésben vett részt, 1985-től ikonfestészeti tanulmányokat folytatott, illetve ezzel párhuzamosan teológiai területen is képezte magát. Ikonképein fellelhető a kutatói alaposság, mellyel megőrzi az ikonfestészet hagyományait – hangzott el a díjazott laudációjában. Művészeti készségét és tudását külföldi tanulmányutakon is bővítette, számos egyéni és csoportos kiállítása volt hazánkban és külföldön, több mint 120 cikk jelent meg munkásságáról művészeti és egyéb folyóiratokban, több görögkatolikus templomban szentelték fel ikonképeit.

Rokay Zoltán Szabadkán született 1947-ben; Zágrábban, majd Innsbruckban tanult. 1973-ban szentelték pappá, Óbecsén lett plébános. 1989-ban Innsbruckban teológiai doktorátust szerzett biblikus tudományokból, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2000-ben habilitált; 2002–2006 között a Hittudományi Kar dékánja. Számos publikációt tett közzé német és magyar nyelven, filozófiai jegyzetei és könyvei több egyetemen segédkönyvek, tankönyvek. Kiemelkedik fordítói tevékenysége, görögből és latinból munkássága hiánypótló.

Soltész Miklós államtitkár a díjazottakat köszöntve úgy fogalmazott: mindketten példát mutatnak a következő nemzedékeknek. Rámutatott: nemcsak az a fontos, hogy valaki sikereket érjen el tudással, művészettel, vagy bármi mással, hanem az is, hogy az emberség is jelen legyen.

A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, Fraknói Vilmos (1843–1924) egyháztörténészre emlékezve, aki 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. Fraknói Vilmos a középkori magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben pedig arbei címzetes püspök lett.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria