Az alázattal imádkozó ember számára semmi sem lehetetlen – Szent Ritára emlékeztek Kecskeméten

Hazai – 2018. szeptember 28., péntek | 10:36

A szeptember 27-én Kecskeméten rendezett emlékkonferencián Szent Rita, „Umbria gyöngye”, a kétségbeesett emberek, a lehetetlenségek szentje, az anyaság, a meddőségtől szenvedők védőszentje, a házassági gondoktól szenvedők patrónája életpéldájával foglalkoztak az előadók.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

2013 óta visszatérő rendezvény Kecskeméten, hogy az önkormányzat értékmegőrzési bizottságának egyházügyi munkacsoportja és az Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány egy-egy boldog, szent alakját középpontba állító konferenciára hívja össze az érdeklődőket. A szecessziós stílusú kecskeméti városháza Székely Bertalan freskóival díszített termében összegyűlt hallgatóság ezúttal Szent Rita és a segítőszentek életével ismerkedhetett meg.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Azt a kérdést vetette fel: Milyen kapcsolódásai pontjai vannak a széles társadalomnak a szentekhez? Vajon pusztán vallási kérdésnek, az Egyház belügyének, a hívek magánügyének kell tekintenünk tiszteletüket? Válaszában rávilágított a szentek létének társadalmi értékére. „Erőt és kultúrát közvetítenek. Példaképek és erőforrások számunkra. Tiszteletük nélkül a keresztény világ kulturális, egész társadalmat szolgáló gazdagsága elképzelhetetlen” – hangsúlyozta az államtitkár.

Lévai Jánosné önkormányzati képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott: a szentek általi imameghallgatásokhoz hozzátartozik a hálaadás, melyből közbenjárásuk hirdetésének feladata fakad. Ez vezeti a szervező munkacsoportot is: megismertetni az ember életét útjelzőként irányító szenteket.

Mák Kornél alpolgármester megnyitójában arra figyelmeztetett, minden ember, akár bevallja, akár nem, kapaszkodókat keres. Sokan fordulnak áltudományos dolgokhoz, jósokhoz, de tudnunk kell, csak hiteles emberek adhatnak valódi kapaszkodót.

Thorday Attila teológiai tanár, újszegedi plébános előadása bátorító elmélkedés volt hivatásunk mibenlétéről. „Nem vagyok egyedül, valakinek a vonzásában élek, és küldetésem van. A hit szerinti élet az Istentől kapott hivatás” – fogalmazta meg életünk biztató távlatát. Ezért nem élhetünk öncélúan, tudatosan kell kialakítanunk életünket, és keresnünk kell az Istentől kapott hivatást. Ez a hivatás arra szólít, hogy Isten jelenlétében szemléljük a világot magunk körül. Arra kér, ne éljünk önkényesen, a munkánkra pedig hivatásként tekintsünk. Így tevékenységünk túlmutat önmagunkon, kiemel a puszta érdekek, kötelességteljesítés világából, és „bekapcsol a teremtés és megváltás tervrajzának kidolgozásába”. Rámutatott: A szeretet útja keskeny út, döntést kíván az embertől, és megélése küzdelmekkel jár. „Isten nem hagyja az embert ebben magára, soha nem mond le rólunk, és ha kihagyunk, elmulasztunk egy-egy lehetőséget, az sem végzetes, és az örömhírnek az is tartalma, hogy semmilyen bűnünkkel sem tudjuk megsemmisíteni Isten irgalmas szeretetét.”

Thorday Attila lelkipásztori tapasztalata szerint az ember az élet három különböző területén hoz komoly döntést. Az egyik a pályaválasztás, melyről a döntést a képességek és lehetőségek függvényében hozhatja meg az ember. A második felelős döntés a párkapcsolat. Hivatásunk fontos része, hogy férfiként, illetve nőként teljesítsük be azt. A választás kibontakoztatása hűséget követel. Külső körülmények és belső változások ellenére kell fenntartani az elköteleződést, újra és újra megtalálni a nagyon is törékeny harmóniát. A harmadik döntésünk az életünkről hozott alapvető döntés. Ez az, ami egész életvezetésünket meghatározza. Mit jelent, ha életemet hitből akarom élni? A szeretet mellett kimondott döntések, válaszok Isten hívására és mások felkészítése a hit szerinti életre – ez az Istentől kapott hivatásunk – fogalmazta meg a lelkipásztor.

Görbe László, a kecskeméti piarista templom plébánosa Szent Rita életéből kiindulva arról beszélt, gondolkodjunk el arról, mik is azok a csodák Rita életének két csodája alapján. Emlékeztetett arra, milyen vonzerőt gyakorol ránk az új, a soha nem látott, a rejtélyes, mennyire nyitottak vagyunk mindarra, ami meghaladja jelenlegi tudásunkat.

„Csoda – az régen volt, vagy ma is van?” – tette fel a kérdést. Rámutatott: A modern tudományok racionalista irányzatai elméleti alapon kizárták és babonának minősítették mindazt, ami emberi értelemmel fel nem fogható. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan, vagy éppen ennek hatására feltámadt az igény a tudományokat meghaladó titkos ismeretekre. „Miközben megrendült az emberiség hite, felerősödött a hiszékenysége.” A csodák lényege nem ellenőrizhető tudományos módszerekkel, hogyan közeledjünk akkor a jelenséghez, mit tekintünk valóban csodának? – Görbe László az Egyház tanítása alapján azt fogalmazta meg: a csodák a vallási életünk természetfeletti jelenségei, Isten hatalmának szeretetből fakadó különleges megnyilvánulásai, melyekkel jelét adja el nem múló jelenlétének.

Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője előadásában azt a kérdést vetette fel, milyen hatása lehet ma a szenteknek, köztük Szent Ritának, szolgálhat-e a 14. század szentjének életpéldája erkölcsi iránytűként a ma embere, különös tekintettel az ifjúság számára abban a társadalomban, mely a világ egyensúlyvesztésétől szenved, egy korban, melyben látszólag minden ellene mond a Rita által képviselt valóságnak.

Az előadó Szent Rita életszentségét szembesítette korunk jelenségeivel. Rita az anyaság, a meddőségtől szenvedők védőszentje. Korunkat demográfiai katasztrófa fenyegeti, a gyermekvállalási hajlandóságot tekintve mi, magyarok a 28 EU-tagállam közül a 21. helyen állunk, a gyerekek csaknem fele házasságon kívül születik.

Juhász Judit szerint létünk azon múlik, képesek vagyunk-e megvédeni a családot mint intézményt, képesek vagyunk-e megkérdőjelezhetetlen bizonyosságként képviselni, hogy mi a jó és mi a rossz, az értékes és értéktelen. Ma ugyanis az Istennek még a nevét is alig ismerő fiatal nemzedék számára a szabadság biztosítéka a kötelező érvényű értékektől vett búcsú. Ezzel szemben Rita számára nem volt cél a szabadság. Ellenkezőleg, követte szülei akaratát, holott másként képzelte el jövőjét. Lehet-e korszerűnek tekinteni Rita alakját? „Nem volt nagy formátumú hős. De türelme, alázatos jósága, szépsége megnyerte férjét Isten számára. Ritában méltóság rejtőzött, olyan belső integritás adott számára különös erőt, mely előtt meghajolt a durvaság, az erőszak. Már életében tisztelték. Ő lett a kétségbeesett emberek, a lehetetlenségek szentje, mert nem ismert lehetetlent, ha Jézusról, az üdvösségről volt szó” – állította elénk Olaszország legnépszerűbb szentjét Juhász Judit.

Darvas-Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános a csíksomlyói Segítő Mária tiszteletéhez fűzte gondolatait. Részletesen ismertette a csíksomlyói kegyhely történetét. Emlékeztetett: A pálosok 1352-ben történt alapítása hálaadás volt Lackfi András erdélyi vajda 1345-ben a tatárok felett aratott győzelméért. A török háború következtében elnéptelenedett pálos kolostort több más rendházzal együtt IV. Jenő pápa 1444-ben kelt bullájában átadta az obszerváns ferenceseknek. Ehhez az eseményhez köthető a kegyhelyre induló zarándoklatok, a csíksomlyói búcsú kezdete. IV. Jenő pápa ugyanis körlevélben kérte a híveket, hogy nyújtsanak segítséget a ferences rendnek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett, melyet akkor július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartottak. Így vált Csíksomlyó a középkorban Mária-kegyhellyé, építve arra az örökségre, hogy a Mária-tisztelet mindkét rend számára fontos volt. Ezt a tiszteletet fémjelezte az 1400-as évek végére elkészült Segítő Szűz Mária-szobor, mely a napba öltözött asszonyt ábrázolja. „Ő nekünk, magyaroknak anyánk, ő Magyarország nagyasszonya és patrónája, Egyházunk édesanyja.”

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a szentség fogalmáról elmélkedett. Arról beszélt, hogy Szent Pál a Krisztus-követő embereket szólította meg szentként, holott a szentség forrása és egyedüli megvalósulása az Isten, ahogy az imádás is egyedül őt illeti. Mi, emberek részesülhetünk Isten szentségéből, hiszen Krisztus arra hív minket: „legyetek tökéletesek”. Szent Rita az egyik azok sorából, akikben, bár nagyon sok szenvedésen mentek keresztül életükben, az Üdvözítő iránti szeretet töretlen maradt. Ő az, akihez életünk nehéz helyzeteiben fordulhatunk, akinek közbenjárására annyi kilátástalannak tűnő élethelyzet oldódott meg. Bábel Balázs felidézte, amikor szentmisében ünnepelte Szent Ritát sok olyan hívő jelenlétében, akik ha nem is látványos csoda által, de lelki megnyugvással távoztak, és a szentekkel együtt elmondhatták: „Mily nagy dolgot művelt velem ő, a hatalmas és a szent.”

Vörös Márta építészmérnök Prokop Péter papfestő Szent Rita-ábrázolásait mutatta be, azt a tizenkét képből álló sorozatot, mely a bajai belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templom kórusa alatti Szent Rita-kápolnában látható. Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata Rita életének egyes állomásait ábrázolva hozza közel a szentet. Látjuk a gyermeket, ahogy kosárban fekszik aratás idején, míg szülei dolgoznak. Egy másik kép apjával és anyjával együtt ábrázolja, a szülők és az ölükben ülő gyermek a szent családot idézik. Aztán látjuk az Ágoston-rendi nővéreket látogató Ritát, a férjének vacsorát készítő asszonyt, a férjét gyászoló feleséget, majd a gyermekeit elveszítő anyát. Majd látjuk a kolostorba bekopogtató és háromszor elutasított özvegyet, a szeretett szentjeihez imádkozó Ritát, a rendbe felvett nővért, a nővért betegápoló szolgálatban, majd egy Ritához köthető csodát. Végül a halálos ágyán fekvő Ritát kisimult arccal, a nővérek körében.   

Juhász Eszter középiskolai tanár, történész a budapesti Kun utcai Szent Rita-templomot mutatta be. Az egyházközség alapítása 1946. április 1-jén Mindszenty József hercegprímáshoz köthető. Az alapításkor a kalocsai iskolanővérek óvodájában kialakított kápolna adott helyet a gyorsan és gazdagon kibontakozó hitéletnek. Napi hét-nyolc szentmisét mondtak, több száz diák látogatta a vasárnapi miséket, ugyancsak több száz volt a bérmálkozók száma évről évre. Nagyon hamar megszerveződött a Karitász, 140 emberre főztek az itt működő szeretetkonyhán. A hívek egyesületi keretekben alkottak közösséget. Galambos János megszólította a fiatalokat, megszervezte a ministránséletet, emellett színjátszókört alakítottak, és közösségteremtő céllal kultúrházat építettek.  Hamar meghatározóvá vált a kápolnához köthető Szent Rita-kultusz. A hívek egyre nagyobb számban kezdték Szent Ritának mint a lehetetlennek látszó ügyek védőszentjének pártfogását keresve a kápolnát látogatni.

A lelkészség a rendszerváltás után kapott plébániai rangot. Jelenleg Tóth Kálmán atya a templom plébánosa. Az épület felújítása mellett nagy gondot fordít a hitélet megújítására, melynek fontos része a Szent Rita-tisztelet.

Hofher József jezsuita szerzetes azt a kérdést vetette fel, hogyan érhetjük el, hogy a Szentlélek, mindaz az ajándék, az a „karizma”, amit mint teremtmény kaptunk, működő erővé váljon bennünk? „Legyetek szentek” – kéri tőlünk a Szentírásban Isten.

Szent Rita példája nyomán azt fogalmazta meg, nem „izomból” tudunk szentek lenni, hanem engedve, hogy működjön bennünk a Lélek. „A bennünk lévő Isten által vagyunk szentek.” Ez az Isten felé fordulás cselekménye, a kiüresítés folyamata, mely lehetővé teszi, hogy a Szentlélek működhessen bennünk. „A kiüresedés a fájdalom elfogadásával jár, az egónk szűkítését jelenti, ami fáj.” Ebből az átadásból terem sok gyümölcs – utalt Szent Rita életére az előadó. „Rita teljesen átadta magát Istennek, egyedül az Isten létezett számára. Szenvedések közepette termett az a sok gyümölcs, ami életét kísérte. Mindenkinek ez az útja. Meg kell látni magamban – az elesett emberben – Jézust, ha ezt megélem, tudok továbbmenni és gyógyítani.”

Hofher József azt is felvetette, mit kell tennünk, hogy életünkben gyógyító csodák valósuljanak meg. Elsőként hallgatásra intett. A Lélekkel eltelt ember hallgatni, meghallgatni tud: ennek gyógyító erejét régóta jól ismeri a lélektan is. A másik: megtanulni észrevenni. Meglátni a másik embert, és kifejezni, hogy az ő léte is ajándék a közösség számára. Abban a pillanatban kezd ugyanis létezni az ember, ahogy észreveszik. Harmadik csodának Hofher József a belülről látók bölcsességét nevezte. „A lényeget meglátni tudó emberek úgy tudnak látni, ahogy Jézus” – jelölte meg a követendő utat.

A konferenciát a Szabó István piarista szerzetes és Jeney Gábor atya vezetésével elmondott ima zárta: „Oh, Szent Rita! Segíts, hogy buzgó imám meghallgatást nyerjen. Megígérem, hogy egész életemben hirdetni fogom jóságodat!”

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria