Az egész anyagi világ Isten szeretetnyelve – Folytatódott az Átfogó ökológia című fórumsorozat

„Annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja” – kezdte előadását Zlinszky János biológus, ökológus, környezetvédelmi stratéga, Ferenc pápa Áldott légy! kezdetű enciklikáját idézve. A Szentatya ír arról is, hogy „életmódunkat, a termelési és fogyasztási modelleket és a bevett hatalmi struktúrákat” is meg kell változtatni. Ehhez szükséges, hogy életstílusunkon is módosítsunk.

Az életmód azt jelenti, amit rendszeresen teszünk, amire az időnket általában fordítjuk. Az „élet-vitelhez” szükségünk van a testünkre, más emberekre és más teremtményekre, vagyis a természetre is, de legfőképp Istenre. Az életmódunk ugyanakkor az erőforrásainkon nyugszik. „Mitől lehet az életmód fenntarthatatlan?” – tette fel a kérdést az előadó. Akkor lesz az, ha az elfogyasztja vagy tönkreteszi az erőforrásainkat.

A fenntarthatóság szempontjából a természeti erőforrások igénybevételét kell megvizsgálni. Ha többet veszünk ki, mint ami megújul, ha több hulladékot juttatunk a természetbe, mint amit befogadni képes, akkor egyre jobban megterheljük a természetet. Az erőforrások igénybevétele függ a népességtől, a fogyasztás mértékétől és az igénybevétel időtartamától, de attól is, hogy a fogyasztást milyen technológia felhasználásával elégítjük ki.

Az látszik, hogy mindezeket figyelembe véve a jelenlegi életmódunkkal erőforrásainkat még csak rövidtávon sem tudjuk úgy felhasználni, hogy az fenntartható legyen.

Zlinszky János arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az 1960-as években a Föld országainak nagy része kevesebb erőforrást használt, mint amit területén megtermelt, addig a 2000-es évekre ez az arány az „öko-adósok” számának növekedésével rendkívüli módon megváltozott. „A megújuló erőforrások éves felhasználása folyamatosan túllépi a természeti tőke éves kamatát” – hangsúlyozta Zlinszky János.

„Mi a baj a fogyasztással?” – kérdezte az előadó. Elsősorban az, hogy súlyosan egyenlőtlen. A világ legszegényebb ötöde egy százaléknyit, míg a leggazdagabb ötöd nyolcvanöt százaléknyit részesedik a javakból. Ráadásul ez a leggazdagabb réteg az üvegházgáz-kibocsátás feléért felelős.

Az is látható, hogy jelenleg nincs olyan ország, ahol az emberhez méltó jólét és a fenntarthatósági szempontok egyaránt és egyformán érvényesülnének. Az bizonyos, hogy a változáshoz a hatalmi struktúráknak is meg kell változniuk.

– zárta előadását Zlinszky János.

„Ferenc pápa missziós Egyházról beszél, melynek alapja a megtestesülés logikája. Az Egyház Isten szeretetét szeretné megjeleníteni a világban, ennek eszköze a misszió, mely nem csak földrajzilag, hanem egzisztenciális is értendő” – kezdte előadását Csiszár Klára pasztorálteológus.

Az Áldott légy! kezdetű enciklika hét célt nevez meg a Föld védelmében. Az első a Föld kiáltására válaszol: ennek része a tiszta vízhez való hozzáférés biztosítása, a biológiai sokféleség védelme. A következő cél a szegények kiáltására ad választ, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportok problémáira. A zöld gazdaság célja az etikus fogyasztást és az etikus befektetést is magában rejti. A negyedik cél szerint át kell térnünk az egyszerűbb életmódra: kerülnünk kell az eldobható műanyagot, csökkenteni kell a húsfogyasztást és környezetbarát közlekedési eszközöket kell használni. Az ötödik cél az ökológiai oktatást helyezi a középpontba, a következő pedig az ökológiai lelkiségre hívja fel a figyelmet: ökológiai katekézis, lelkigyakorlatok, a teremtés hangsúlyozása a liturgikus ünnepeken. Az utolsó cél a közösségi részvételt szorgalmazza a helyi, nemzeti és nemzetközi szintű gyakorlat kialakításában.

Német nyelvterületen az egyházmegyéknek van teremtésvédelmi irányvonala. A linzi egyházmegyében, ahol Csiszár Klára is dolgozik, a plébániákon is van teremtésvédelmi felelős. A teremtésvédelmi szempontokat érvényesítik a liturgia, a nevelés és a beszerzések területén is. A liturgiában a teremtett világ iránt érzet felelősség is megjelenik, a linzi egyházmegyében például Urunk mennybemenetelének ünnepén. De lehetőség van a növények és az állatok megáldására is. A szabadban végzett liturgia, a zarándoklatok is a teremtett világ szépségére és fontosságára hívják fel a figyelmet.

Tegyük az Egyházat egy olyan hellyé, ahol az emberek kísérletezhetnek a fenntartható életmóddal és megoszthatják tapasztalataikat.

– emelte ki Csiszár Klára. A linzi egyházmegyében a teremtett világgal kapcsolatos felelősségre nevelés kötelező része lett a hitoktatásnak. Fontos az is, hogy a beszéd és a cselekvés összhangban legyen egymással. A plébániai beszerzéseknél az elégségesség – szükség van-e arra a termékre –, a megoszthatóság és az újrahasznosíthatóság szempontjait is figyelembe veszik. Környezetbarát tisztítószereket használnak, nem nyomtatnak szükségtelenül, a fűtési energiát a minimumra csökkentik, energiatakarékos és tartós műszaki berendezéseket vásárolnak. De az ajándékok vásárlásánál, a közlekedés területén és az egyházi épületek építésénél, fenntartásánál és felújításánál is figyelnek az ökológiai szempontokra. De más politikai és társadalmi szereplőkkel való együttműködés területén is megjelennek az ökológiai kérdések.

Az egész anyagi világ Isten szeretetnyelve, irántunk érzett mérhetetlen szeretetéről beszél. A talaj, a víz, a hegyek: minden Isten simogatása”

– írja Ferenc pápa az Áldott légy! kezdetű enciklikában. A természetben tehát Isten szeretetében merülhetünk el, s aki ezt megteszi, az embertársához is közelebb kerül.

Csiszár Klára arra is felhívta a figyelmet, hogy a teremtett világgal kapcsolatos kérdések az egyházfegyelem területén még nincsenek jelen. Az Egyház társadalmi tanításának elemei – a szubszidiaritás, a szolidaritás és a perszonalitás – mellé be kell kerülnie a fenntarthatóságnak is – zárta előadását a pasztorálteológus.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, melynek Csiszár Klára, Zlinszky János, Benedek József és Nevelős Gábor SJ volt a résztvevője.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír