Az égre néző ember túlmutat önmagán – Erdő Péter és Áder János közös könyvbemutatója

A kötetben többek között Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Dsida Jenő, Dutka Ákos, József Attila, Juhász Gyula, Csoóri Sándor, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár költeményeit olvashatjuk.

Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi beszédében kiemelte: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk, és idén karácsonyra különlegesen szép ajándékot kaptunk e verseskötet megjelenésével. A kiadás ötlete Áder János köztársasági elnöktől származik.

Öröm ezt a harmonikus kiállítású könyvet már kézbe venni is, de sokat elárul a cím is. Válogatott istenes verseket olvashatunk a magyar irodalomból, de nem a kifejezetten vallásos költők hitet kimondó, egyházias költeményei szerepelnek együtt, Sík Sándortól például hiába keresnénk verset itt – mondta Erdő Péter, majd idézett Áder János előszavából: „ezek a versek az Istenhez szóló, őt kereső, vele perlekedő, tőle megoldást remélő, hozzámenekülő ember legbelső vívódásait, Égre néző lelkét mutatják be”.

A bíboros rávilágított: ez az alapvető élmény, megragadottság szükséges ahhoz, hogy az Eucharisztiáról egyáltalán beszélhessünk, vagy hogy megérthessük embertársainkat, akik az Eucharisztiát ünneplik. Az égre néző ember ugyanis túlmutat önmagán, annak bizonysága, hogy többek, sokkal többek vagyunk annál, mint amit gyakran képzelünk magunkról. Az életünk is több mint a földön leélt éveink ideje. Ha az égre nézünk, átérezzük, hogy a földön túl ott az egész kozmosz, amelynek méretében, törvényeibe még csak belepillantani is alig tudunk. A mindenség mélyén pedig ott érzünk valakit, akinek nem közömbös az életünk, aki minden nyomorúságunk ellenére ismer és szeret minket. Nem filozofálunk karácsonykor sem, hanem

körbeálljuk a kis Jézus jászlát, amit köztéren, templomokban és otthon felállítunk. Átérezzük, hogy a Végtelen jött el hozzánk, és hogy körülötte sugárzik a szeretet, de nem csak eljött, köztünk is maradt.

Erről szól az Eucharisztia, erről olvashatunk ebben a kötetben is – fogalmazott a bíboros.

Áder János köztársasági elnök a kötet megszületéséről elmondta: tíz évvel ezelőtt hallotta először Eperjes Károly Istenes versek című előadóestjét. Ezt követően Brüsszelben lett európai parlamenti képviselő a Fidesz színeiben, 2005-ben jött vissza Magyarországra. Újra elkezdett járni a beszéd- és retorikatanárához, Vadász Ágneshez. A tanárnő egyre többször hozott az órákra verseket, Áder János ezeken gyakorolta a beszédet. Közben a parlament megválasztotta államfőnek, Erdő Péter bíboros pedig felkérte, hogy a jövő évi Eucharisztikus Kongresszus Társadalmi Bizottságának legyen a vezetője. Az államfőben akkor felvetődött, mi lenne, ha ezek a versek megjelennének, kötetbe egybegyűjtve. Vadász Ágnes szelektálta a verseket, elkészült lassan a kézirat. A Szent István Társulat felvetette, hogy kiadja a kötetet, amelyet végül Kemény András szerkesztett meg. Hét tematikus egységre bontotta a verseket: keresés, közösség, vigasz, tudás, alkotás, halál, misztérium.

A köztársasági elnök idézett a kötethez írt előszavából: „E gyűjtemény szerzői korban, stílusban, lelkialkatban – és igen, hitben is – különfélék. Van köztük visszahúzódó és prédikátorhajlamú, szellemi harcos és lélekbúvár, közösségi vallásgyakorló és különutas hívő, nyílt vallomástévő és félve kétkedő, hálaadó és számonkérő, világosan fogalmazó és mondandóját többszörös jelentésrétegbe rejtő, feleselő és nyugalmat kereső ember.”

A rendezvényen Süveges Gergő közölte: Siklósi Beatrix, az M5 tévécsatorna igazgatója elindította az 52 részes Estéli zsoltár című műsorfolyamot, amelynek keretében ismert színészek szavalnak istenes verseket, így a most kiadott kötetben olvasható költeményeket is. Jövőre elindul a Multinéző című műsor, amely az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszusra tekint vissza, megszólítva azokat, akik még köztünk vannak, és jelen voltak a kongresszuson.

A könyvbemutatón Reviczky Gábor színész szavalt verseket a kötetből, meditatív hangulatban, lassú ritmusban, minden szót és sort megfontolva – éreztetve, hogy a létet meghatározó misztériumon gondolkozik, a magyar egyetemes és istenes költészet korszakosan nagy alakjainak, József Attilának és Ady Endrének a kétségeit, reményeit tolmácsolva: „Az Isten itt állt a hátam mögött / s én megkerültem érte a világot… / Négykézláb másztam. / Álló Istenem / lenézett rám és nem emelt föl engem. / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő, / lábraállni, bennem” (József Attila: Az Isten itt állt a hátam mögött…). „Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten… / És megvakultak Hiú szemeim. / Meghalt ifjúságom, / De őt, a fényest, nagyszerűt, / Mindörökre látom” (Ady Endre: Az Úr érkezése).

Az ünnepi eseményen három énekkel lépett fel a Schmiedmeiszter Szilvia vezette Egri Érseki Fiúkórus, amelynek korösszetétele hét- és húszéves közötti. Tökéletes harmónia uralkodott a kórustagok és a kórusvezető között, érezték egymás minden rezdülését. Az egyik kis Benjámin-korú fiú elájult éneklés közben, kiderült, hogy már betegen érkezett, de semmiképpen nem szeretett volna otthon maradni. 

A könyvbemutatót a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkársága szervezte, mivel a kötet megjelenése ragyogóan illeszkedik az Oltáriszentséget dicsőítő 2020-as budapesti rendezvényhez.

Fotó: Ambrus Marcsi/NEK

Bodnár Dániel/Magyar Kurír