Az elcsendesülés és emlékezés harminc kilométere – Hálaadó zarándoklat Szombathelyről Kőszegig

Hazai – 2021. május 12., szerda | 9:52

A szombathelyi Jézus Szíve-templomtól a kőszegi Jézus Szíve-templomig tartó zarándoklatot szervez május 21-én az újjászervezésének 30. évét ünneplő Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. A 30 kilométer hosszúságú, „Jézus Szívétől – Jézus Szívéig” elnevezésű zarándoklatra lelki elcsendesülésként, töltekezésként bárki becsatlakozhat, akár egy kisebb szakasz megtételével is.

A Katolikus Karitász ebben az évben ünnepli alapításának 90., a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász pedig újjászervezésének 30. évfordulóját. A megalakulás, illetve az újjászerveződés jubileumára az egyházmegyei karitászok számos programot terveznek, hogy jószolgálati tevékenységüket minél szélesebb körben bemutathassák.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász két héttel ezelőtti ünnepi eseménye után – amikor a Katolikus Karitász 90 éves jubileuma alkalmából 90 fa- és gyümölcsbokor-csemetét ültettek a kemenespálfai Szent Pál Szociális Központ kertjében – hálaadó zarándoklatra hívja az egyházmegye híveit, az elcsendesülés és emlékezés jegyében.

A 30 kilométeres táv a szombathelyi Jézus Szíve-templomtól indul, érinti a kámoni plébániát és a hétvégén környezetében felújított gencsapáti kegyhelyet, a Szentkutat. A Szentkút településtörténeti, egyháztörténeti, és turisztikai szempontból is az egyik legfontosabb kulturális emlékhely, vallási és turisztikai útvonalak helyi csomópontja, a Mária-út és a Szent Márton-zarándokút része. Innen rövid pihenőt követően a Gyöngyösfalu – Lukácsháza – Abért-tó – Kőszegfalva kerékpárút útvonalon halad tovább a zarándokút, amelynek a kőszegi Jézus Szíve-templom lesz a végállomása.

A kőszegi templomban Harangozó Vilmos esperes-plébános fogadja a zarándokcsoportot, majd püspöki szentmise és agapé szerepel a további programban. A zalaegerszegi Jézus Szíve-plébánia karitászönkéntesei és a nardai napközis tábor munkatársai látják vendégül a „Jézus Szívétől – Jézus Szívéig” zarándoklat résztvevőit.

A zarándoklathoz lelki elcsendesülésként, töltekezésként bárki csatlakozhat – akár egy kisebb szakasz megtételével is –, legyen az hívő vagy a karitász eddigi tevékenységét támogató.

A zarándoklat alkalmat ad az egyéni és közösségi imákra, elmélkedésekre, arra, hogy a zarándokok Isten útján járhassanak, lélekben is közelebb juthassanak a mennyei Atyához, valamint arra, hogy hálát adhassanak az elmúlt 30 év jószolgálati tevékenységéért, cselekedeteiért. A gyalogos zarándoklás a természet csodáit és az Istent kereső ember alkotásait, az imádságos lélek nyomait követi, és valódi alkalom, hogy az ember nyitott legyen a Teremtő felé.

A szervezők Székely János szombathelyi megyéspüspök szavaival invitálnak:

A zarándoklat olyan, mint egy megpezsdülő vérkeringés. Jó lenne, ha sok helyről az emberek elindulnának, egy szent helyre, ahol megújulnak és a hitük, lelkesedésük újraéled. Tegyünk meg mindent, hogy ne lepje be a fű a zarándokutakat, se azokat, amik Istenhez, se azokat, amik egymáshoz visznek.”

A szervezők felhívják a figyelmet, hogy a zarándoklat nem gyalogtúra, mindenki saját fizikai állapotának megfelelő, azt nem megterhelő távot vállaljon.

A zarándoklat időpontja: 2021. május 21.; indulás 6 órakor
A zarándoklat indulási helyszíne: Szombathely-Szőllős, Jézus Szíve-templom
A zarándoklat vezetője: Székely János szombathelyi megyéspüspök
A zarándokcsoportot megáldja: Fekete Szabolcs Benedek plébános
Útvonala: Szombathely-Szőllős, Jézus Szíve-templom – Szombathely-Kámon – Gencsapáti – Gyöngyösfalu – Lukácsháza – Abért-tó – Kőszeg, Jézus Szíve-templom

* * *

A Katolikus Karitászról

1930-ban indult meg a szervezkedés az egyházi szegénygondozás és szeretetszolgálatok egységesítése céljából a szervezett Karitász létrehozására. Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása szeptember 17-én a Karitász érseki biztosának nevezte ki Mihalovics Zsigmondot, aki azonnal megalakíttatta Budapest minden egyházközségében a karitászszervezetet. 1931 végére a Karitász országos hálózattá nőtt, hiszen a többi egyházmegyében is megalakultak a helyi szervezetek – ám még nem a jelenlegi, plébániai szinten kiépített, önkéntesekkel működtetett formában. Igazi lendületet, szervezettséget a jószolgálati munka csak a rendszerváltás utáni újjáalakulással kapott. II. János Pál pápa látogatása után fogalmazta meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azt a körlevelet, amely a karitász szervezetek egyházmegyei létrehozásáról szólt.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász

A Szombathelyi Egyházmegyében a Karitász újkori időszámítása 1991. november 1-jével vette kezdetét. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász és szervezetei az elmúlt harminc évben segítettek Vas és Zala megyei családoknak, de ha szükség volt rá, Kárpátaljára, Kolontárra, a Tisza árvíz sújtotta területeire is vitték az adományokat, napjainkban pedig a horvátországi földrengéssel érintett térségben élők helyzetén igyekeznek javítani.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegyei Karitász

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria