Az érseki magánkápolna búcsúját ünnepelték Kalocsán

Bábel Balázs érsek homíliájában emlékeztetett, az ünnep magyar elnevezése abból származik, hogy ilyenkor végzik el a gyümölcsfák nemesítését, beoltását. Átvitt értelemben Jézus Krisztus születése lelki nemesítést hozott az emberiségnek. Isten úgy szerette az embert, hogy bűnös testben is elküldte hozzánk egyszülött fiát.

Miért bűnös a test, hiszen Isten mindent jónak teremtett? – tette fel a kérdést az érsek. – A testi bűnökön nem kifejezetten csak a test bűneire gondol a Szentírás. A gőg, az irigység, az istentagadás nem testi bűn, és mégis valamiképpen onnan eredeztethető. Az üdvösségtörténetből látjuk, hogy az engedetlenség, az első bűn után mérhetetlen sok testi bűnt követtek el az emberek. A testvérgyilkosság, a részegeskedés és egyéb bűnök megbotránkoztatják az Ószövetségi Szentírás olvasóit. Pázmány Péter úgy magyarázta, hogy mindezt a mi okulásunkra írták le, hiszen az emberiség egész történetében megjelennek e bűnök.

Az idők teljességében mégis valami megváltozott Jézussal. Megszentelte újólag az emberi testet, s feltámadásával végleges, megdicsőült formát adott neki. A keresztség alkalmával a fehér ruha átadása jelzi, hogy a keresztségben Krisztust öltjük magunkra. Úgy kell élni, hogy az a lelkület legyen bennünk, amit Jézus megélt – buzdított Bábel Balázs érsek. – Ez pedig a testi voltunkra is kihat. Jézus emberré lett, s a megtestesülés időpontja a fogantatás ünnepe. Ezzel is tanúságot tesz a kereszténység arról, hogy az emberi életet a fogantatástól számoljuk, és nem a születéstől.

Az ünnepi szentmise után a főpásztor szerény agapéra hívta a megjelent híveket és papokat. A program szentségimádással folytatódott.

Forrás és fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Magyar Kurír