Az igazi vitézségről beszélt Székely János püspök Sitkén

Mint Morgós István, Sitke polgármestere a Szombathelyi Egyházmegye portáljának elmondta: sokáig még az itt élők közül is kevesen ismerték a Kalapos-kút és az itt működött ideiglenes hadifogolytábor igazi történetét. Ezért volt öröm számára, amikor 2015-ben sikerült felújítani a kutat, s a környékét rendbe tenni. Azóta pedig rendszeresek a megemlékezések, hogy ne merüljön feledésbe a múlt.

1915-ben hozták létre az ideiglenes tábort, ahol többnyire orosz és szerb hadifoglyokat helyeztek el. Feladatuk az volt, hogy részt vegyenek az innen nagyjából öt kilométer távolságra, Nagysimony és Nagysitke határában létrehozandó tábor felállításában.

Sátorban és földbunkerekben szállásolták el őket. A Kalapos-kútból nyertek vizet, a kút tetejére ők építették a kúpot. Feljegyzések szerint 400–600 fő élt a táborban, de egyes feljegyzések szerint 1200 hadifoglyot is elhelyeztek itt, mondta a polgármester.

Az ideiglenes táborban 1915 nyarán a rossz higiéniai körülmények következtében előbb kolera-, majd tífuszjárvány tört ki, amelyeket végül sikerült lokalizálni és felszámolni. A kissitkei ideiglenes tábort a Vöröskereszt közbelépése és tiltakozása nyomán 1916 januárjában felszámolták, és lakóit a közeli ostffyasszonyfai táborba telepítették át.

Az idei megemlékezést Szent László király ünnepén tartották. A szentmise főcelebránsa Székely János szombathelyi megyéspüspök volt. A főpásztor Szent László király életét állította példaként a hallgatóság elé.

Beszédében kiemelte: ha szeretnénk, hogy legyen magyar jövő, olyan házaspárokra van szükség, akik bőkezűen mondanak igent az élet kincsére, a gyermekáldásra és mernek sok gyermeket nevelni. Az is fontos, hogy gyermekeiket elvezessék Istenhez, a szívükbe adják a hit, a szeretet lángját – mondta Székely János.

A püspök arról is beszélt, hogy Szent László példájából meg kellene tanulnunk, hogy mi az igazi vitézség, miben áll a valódi erő.

A valódi erő nem az erőszak, hanem az, hogy készen kell állni az életünket bármikor odaadni másokért

– fejtette ki Székely János.

Szent László életében fontos volt a törvényhozói tevékenység. Szent István örökségét ő mentette meg. A törvény nem a szabadság ellen van; az igazi szabadság nem önkényt jelent. A világnak isteni rendje van: a világmindenség, a Föld, a testünk, a lelkünk is olyan, mint egy hangszer, amelyen meg kell tanulni finoman játszani a harmóniákat. A szabadság azt jelenti, hogy semmilyen kötelék nem húzza le az embert, szabadon szárnyalhat, szerethet, ajándékká teheti az életét.

Szent László életének negyedik üzenete, hogy legyünk igazi szentek, Istenben élő, imádkozó emberek – tette hozzá a főpásztor, majd leszögezte: Földünket igazságra, Isten törvényére, hitre és szeretetre kellene építeni. „Az itt élő hadifoglyok életében, szívében is ezek az érzések voltak. Gondoltak a gyermekeikre, házastársukra. Többségükben ortodox keresztények voltak, akik sokat imádkoztak, akik a háborúban megtanulták, hogy a megoldás nem az erőszak, nem a pusztítás.”

Székely János szombathelyi megyéspüspök szentbeszédét teljes terjedelmében itt hallgathatják meg.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír