Az Isten egyértelmű valóság a cigányok számára – Szent Mártont ünnepelték az alsószentmártoniak

Hazai – 2019. november 17., vasárnap | 13:32

Tours-i Szent Márton emléknapjához számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon. Az ország régióiban különböző módon emlékeznek a szentre. A Pécsi Egyházmegye munkatársai Alsószentmártonban jártak november második hétvégéjén. Baranya megye e határ menti településén egyedi módon emlékeznek Szent Mártonra, aki a falu, az óvoda és az alapítvány védőszentje.

Alsószentmártonban a 2011-es népszámlálás során a lakosság (1200 fő) 98,6 százaléka cigánynak vallotta magát. A népesség 95,2 százaléka római katolikus vallású.

A Márton-napjához kapcsolódó helyi ünnepséget Lankó József plébános nyitja meg. Az atya több mint harminc éve szolgál itt, jelentős pasztorális eredményeket ért el.

Az ünnephez hozzátartozik a közös étkezés, a közös imádság, és az is, hogy jól érezzük magunkat – tudjuk meg Lankó József plébánostól, tiszteletbeli esperestől, aki azt is elmondja, hogy Alsószentmárton egy homogén cigány falu. A cigány kultúrának sajátossága, hogy az istenhit jelen van a családokban, tehát ezt nem a papoktól tanulják, mert az Isten egyértelmű valóság az emberek számára. Fontos része a kultúrájuknak a családi kötődések, kapcsolatok rendszere, egy nagyobb rokoni közösség. És továbbra is őrzik a nyelvüket is.

Lankó atya az evangélium inkulturációjának sajátosságára is felhívja a figyelmünket. „Ahogy ünneplünk, ahogy a templom körüli élet zajlik, annak megvannak a helyi sajátosságai. Ez minden népnél így történik. Igazából itt is így történt az elmúlt negyven évben. Egy búcsús ünnep azonban itt nem úgy néz ki, mint ahogy az más faluban megszokott, vagyis hogy van egy ünnepi nagymise, ami után mindenki hazamegy ünnepelni, a papság meg a plébániára. Itt máshogy van, így, ahogy ez a nagy és közös nyüzsgés mutatja.”

A közös ebédet igeliturgia követi, amelynek során a jelenlévők az evangélium és a hozzá kapcsolódó tanítás meghallgatása után dicsőítő énekeket énekelnek, majd egymás kezét megfogva imádkoznak. Együtt imádkozik a falu.

„Minden cigány hisz Istenben. Olyan nincs, aki nem hisz. Mindenki, ha csak egy rövid ima erejéig is, de imádkozik. Azt tapasztaltuk, hogy Isten segít bennünket. Az Isten gondoskodik rólunk. Nem hagy el minket. Igaz, hogy szegények vagyunk, de tudunk ünnepelni, akarunk ünnepelni és ezzel is megköszönjük Istennek mindazt a jót és szépet, amit kaptunk tőle” – fogalmaz Jovánovici Ágnes, a helyi Szent Márton Óvoda vezetője.

A hálaadás után aztán kezdetét veszi a Márton-napi mulatság. Az alsószentmártoniak meghívták barátaikat és a szomszédos településen élőket is. A helyi óvoda és tanoda gyermekeinek fellépését a siklósi és a pécsi vendégek, valamint a testvértelepülések fellépőinek táncos, énekes produkciója színesíti.

Gyurka Zsolt, a Szent Márton Karitász Alapítvány Alsószentmártoni Tanodájának vezetője, a rendezvény társszervezője a szülők jelenlétét emeli ki. „Az ünnepség a szülők számára is egy nagyon fontos alkalom, amikor láthatják a gyermekeiket, unokáikat fellépni. Nem véletlen, hogy ahogy láthatjuk, mindenki a telefonjával próbálja fölvenni a gyermekének vagy az unokájának a produkcióját. Nagyon várják ezt minden évben, szinte úgy, mint a pünkösdkor tartott ünnepséget.”

Aki unatkozna, annak ott a körhinta, a trambulin vagy a pónilovaglás lehetősége. „Úgy látom, hogy ez az ünnepség nagyon szép, a gyermekek és a felnőttek is jól érzik magukat. Gyönyörű ez a nap, amely Szent Mártonról szól” – véli a fiatalok közül Rekenei Sándor.

Orsós Sándor Kaposfüred községből érkezett. Az alsószentmártoni közösség jó kapcsolatot ápol a kaposfüredi cigány közösséggel. „A Szent Márton-napi ünnepséget nagyon jónak látom, fantasztikusak a fellépések. Nem idevalósi vagyok. A szavojai határból, Kaposfüred községünkből jöttem a papunkkal együtt. Eljöttünk megnézni ezt a műsort.”

Petrovics László egyik szemével az ugrálókat, másikkal a színpadot nézi. Ő segít a gyerekeknek bemászni a trambulinba. „Szent Márton ünnepe identitást ad a falunak, erősíti az összetartozást. Jól érzik magukat az emberek, együtt fogyasztjuk el az ebédet. A gyermekeinket látjuk föllépni a színpadon és ez mindenkit örömmel tölt el.”

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Harasztovics Arnold

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria