Az ítélkezésmentes szemléletmód – Továbbképzés a Katolikus Szeretetszolgálatnál

A szakmai nap az új ismeretek elsajátítása mellett lehetőséget biztosított a terhek letételére és a lelki töltekezésre, valamint a tapasztalatok megosztására is.

A résztvevőket Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója köszöntötte, aki elmondta, azért tartja fontosnak az ilyen alkalmakat, mert lehetőség nyílik a személyes találkozásokra, valamint a szakmai és egyéni fejlődésre is. Köszöntőbeszédében kitért a szakmai nap választott témáira is.

A nap három téma köré csoportosult. Juhos Imre, a Katolikus Szeretetszolgálat munkatársa, mentálhigénés szakember beszélt az életünkben jelen lévő elvárásokról, az értő figyelemről és az újra és újra felbukkanó konfliktusokról.

Az elvárásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy azok szinte életünk első pillanatától kezdve megjelennek és meghatározó szerepet töltenek be. A felszínen és a mélyben egyaránt formálják, hogy kik vagyunk és kivé válunk a jövőben. Az elvárásokat nem iktathatjuk ki teljesen, mert az káros lenne mind egyéni, mind közösségi életünket illetően. Nem mindegy azonban, milyen elvárásoknak próbálunk megfelelni, és milyen mértékben.

Az előadó megkülönböztette a külső és a belső, önmagunkkal szemben támasztott elvárásokat. Hangsúlyozta,

akik igazán szeretnek minket, azok inkább boldognak akarnak látni, mintsem hibátlannak.

Az elvárások megkülönböztetésében nagy segítség lehet számunkra az értékeink tudatosítása. Mert az értékek azt írják le, milyen ember szeretnék lenni, hogyan szeretnék bánni magammal, másokkal és a körülöttünk lévő világgal. Éppen ezért válasszuk külön az értékeket a céljainktól. Ez azért fontos, mert

a céljaink a körülményektől függően változhatnak, távolabb kerülhetnek tőlünk, az értékeinket azonban ekkor is megőrizhetjük és kifejezésre juttathatjuk a tetteinken keresztül.

Az értő figyelem kapcsán Juhos Imre elmondta: a valódi, értő figyelem az emberi kapcsolatok egyik legfontosabb építőköve. Ha figyelmet adunk és kapunk, azzal új utak nyílhatnak meg előttünk nemcsak a másik személy, de önmagunk megismerésében is. Igazán figyelni azonban nem könnyű – és minél kevesebbet gyakoroljuk, annál nehezebb lesz. Vannak, akik azt gondolják, a másiknak teret adni azt jelenti, hogy udvariasan megvárják, amíg a beszélgetőpartnerük becsukja a száját, és akkor végre ők jöhetnek. Azok pedig, akik gyakran vágnak a másik szavába és fejezik be helyette a mondatait vagy veszik át a beszélgetés irányítását, a legtöbbször azt hiszik, ez pusztán előzékenység, amivel meggyorsíthatják a társalgás menetét.

Figyelem nélkül azonban nincs megértés, a megértés nélküli élet és a megértés nélküli kapcsolatok talaján viszont egy szempillantás alatt szárba szökken a magány.

A szakmai nap harmadik témája a konfliktus volt. Senki sem szereti a konfliktusokat, mert rossz élmény kapcsolódik hozzájuk: veszekedés, feszültség, hangos szóváltás, személyeskedés.

A jellem viszont a konfliktusok megélésén és megoldásán keresztül kovácsolódik ki.

Nem a konfliktusnélküliség, hanem az azzal való méltó, megfelelő megküzdés az, amire törekednünk érdemes.

A mentálhigénés szakember az egyes témákkal kapcsolatban sok személyes és szakmai példát osztott meg a hallgatósággal. Minden előadást egyéni és páros gyakorlat követett. A szakmai nap összefoglalásaként pedig csoportfoglalkozásra került sor.

Forrás és fotó: Katolikus Szeretetszolgálat

Magyar Kurír