Az Úr számonkérés nélkül érkezik – Az Isteni Irgalmasság vasárnapja egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc megyéspüspök Törő András püspöki titkárral együtt mutatott be szentmisét Szent Tamás apostol csontereklyéjének jelenlétében – kérve a szent közbenjárását hitünk erősödésében – április 19-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A szentmisét élőben közvetítette a Debrecen Televízió.

Palánki Ferenc püspök homíliájában rámutatott: Isten irgalmassága nyilvánult meg abban, ahogyan a feltámadt Jézus találkozott a tanítványaival (Jn 20,19–31), akiknek szívét Jézus láttán öröm töltötte el. Az örömük oka az volt, hogy Jézus legyőzte a halált, él, és újra közöttük van. De még nagyobb volt az örömük akkor, amikor Jézus így szólt: „Békesség nektek!” (Jn 20,19), nem pedig számon kérte őket, amiért egyikük, Júdás elárulta, Péter megtagadta őt, a többiek pedig elfutottak, és csak egyedül János tartott ki mellette a kereszt alatt. Jézus nem feddte meg ezért a tanítványokat, sőt éppen ebben a helyzetben adta meg küldetésüket: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).

Nincs számonkérés, hanem irgalom van, szeretet és béke. A kiengesztelődés, az isteni irgalom szolgái lesznek azok, akik maguk is irgalomra szorultak. Csak így foghatjuk fel, mit jelent Isten irgalmassága,

aki feltétel nélküli szeretettel, számonkérés nélkül érkezik.

Milyen sokszor irgalmatlanok vagyunk egymáshoz, pedig Isten hozzánk mindig irgalmas – mondta homíliájában a főpásztor.

Részletes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kovács Ágnes

*

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek az Egri Érseki Papnevelő Intézetben mutatott be szentmisét április 19-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján.

„Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz” (Napló, 300) – mondta Jézus Fausztina nővérnek, aki ezeket a szavakat naplójában rögzítette. A főpásztor szentbeszédében rámutatott: minden embert új életre hívott a feltámadás, ez a nap is erre irányítja figyelmünket, s arra, hogy van lehetőségünk megszabadulni múltunktól, bűneinktől, és újrakezdhetjük, Isten végtelen irgalmasságának köszönhetően. A Miatyánkban is ezt imádkozzuk nap mint nap.

A tanítványok a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót – ma ez más okból világjelenség. Sokszor halljuk, hogy a járvány utáni világ teljesen más lesz. Nem tudjuk. Lehetne jobb, emberibb, amennyiben több helyet hagynánk benne Istennek. A bezártságban az is kiderül, rendben van-e a látásunk, a belső látásunk. Merünk-e olyan bizalommal lenni, mint a vak koldus; odasietünk-e az Úrhoz, hogy megtisztítsa látásunkat. Vagy elszalasztjuk ismét az újrakezdés lehetőségét? – tette fel a kérdést Ternyák Csaba érsek.

A karanténban élő tanítványok is példát adnak, amikor Jézus megjelenik köztük, felismerik, öröm tölti el őket, hogy találkoztak a feltámadt Krisztussal. A hit és a látás kéz a kézben járnak. Vegyétek a Szentlelket! – mondja az Úr, a Lélek tanítja meg őket ugyanis mindenre, és vezeti el őket a teljes igazságra. Tamás apostol is látott és hitt, ezért mondja neki az Úr: „most már hiszel, mert láttál, boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek”. Ma is sokak számára szimpatikus a hitetlenként emlegetett Tamás, akiben az irgalmasság forrásával találkozva lelke mélyéig hatottak Jézus szavai.

„Ne légy hitetlen, hanem hívő” – ez az egész emberiségnek szólt.

A részletes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Fotó: az egri szeminárium Facebook-oldala

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök a kaposvári püspökség kápolnájában mutatott be szentmisét április 19-én, húsvét második vasárnapján, az Isteni Irgalmasság vasárnapján.

*

Pécsi Egyházmegye

Az Isteni Irgalmasság ünnepén Kajtár Edvárd, a pécsi székesegyház plébánosa mutatott be szentmisét a pécs-belvárosi templomban. A szertartáshoz online csatlakozhattak a hívek.

Kajtár Edvárd szentbeszédében rámutatott: bár ma nem tapinthatjuk Jézust úgy, ahogy annak idején a tanítványok, mégis érezhetjük jelenlétét, szeretetét, hatalmát, az erőt, amely belőle árad, a világosságot, amely a hithez szükséges és azt az életet, amely az örök élet.

Kajtár Edvárd arról is szólt, hogy az Egyház hívő közössége minden időben átélte a hit azon krízisét, amelyről a mai evangéliumban is olvashatunk. Ennek alapján elmondható, hogy nem tudunk hinni Krisztusban, ha ezt a hitet mások közvetítik nekünk. A tanítványok félelmükben bezárkóztak az utolsó vacsora termében, ahol Jézus megjelent nekik, és a szemükre vetette, hogy miért nem hittek. Amikor ezt követően elmondták Tamásának, hogy mit láttak, hiszen ő nem volt ott ennél az eseménynél, Tamás nem hitt a társainak. „A hívő közösségnek ez egy permanens kísértése az Egyház történelmében, miszerint nem tudjuk elfogadni a hitet.”

A templomba járó emberekben olykor megfogalmazódik a kérdés, hogy miért van szükség Egyházra, miért ne lehetnek Egyház nélkül hinni. Sokan nem hisznek az Egyháznak, pedig azt hirdeti, hogy Jézus él, és ebbe kapaszkodhatunk. Az emberek mégsem hisznek az Egyháznak, mert a történelemben vannak olyan események, amelyek hiteltelenné teszik. Bár a fájdalmas tényektől valóban hiteltelennek tűnhet az Egyház, semmi sem változtat azon, hogy Jézus él. „Az Egyház hitelességéért minden évszázadban meg kellett küzdeni. De az igazság, amit hordozunk, mindig ugyanaz marad. Isten jelen van a szív békéjében. Ezt nem egy technika idézi elő, nem kell ehhez semmi különös helyzet, hogy átéljük. Ahogy Ady Endre fogalmaz: váratlanul átölel az Isten. Ebben a békében mindig megtapasztalható az Isten.”

Az Isteni Irgalmasság vasárnapján emlékezzünk, hogy Jézus sebeket mutat akkor is, amikor már győztes.

Így vállaljuk mi is a sebeinket Isten előtt, mert azok által fogunk hiteles tapasztalatra szert tenni arról, hogy Isten jelen van az életünkben és szeret minket – hangzott el Kajtár Edvárd homíliájában.

Részletes beszámoló ITT olvasható.

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Isteni Irgalmasság vasárnapjára Spányi Antallal, a Székesfehérvári Egyházmegye főpásztorával interjút készített az egyházmegye sajtószolgálata.

„Az isteni irgalmasság valami csodálatos dolog, húsvétkor ünnepeljük a megváltásunk beteljesülését. Azt, hogy úgy szerette Isten ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte. Ünnepeljük ekkor Krisztusnak azt a készségét, amellyel igent mondott az Atyának, elfogadta az Atya akaratát, és azt az utolsó csepp leheletéig, utolsó csepp véréig hűségesen teljesítette. És mindezt miértünk tette, hogy bennünket megváltson, és szabadítónk legyen – fogalmazott a püspök. – Őáltala jutunk az atyai házba. Fontos ezt tudnunk és látnunk, mert itt értjük meg Istennek a jóságát, amit egy felületesen gondolkodó ember Isten részéről érthetetlennek talál: hogyan okozhatja Fiának halálát, hogyan engedheti meg, hogy a mi életünkben is szenvedések történjenek, mikor ő mindent tudó, Mindenható. De ha mélyebben látunk, messzebbre tekintünk, akkor megértjük, hogy az Atya minden tette jóság, szeretet és irgalom. Minden tette az embert fölemeli a bajban, a nehézségben, a próbatételben.

Azt az Istent keressük, aki nem elveszi tőlünk a próbatételeket, hanem fölszabadít bennünket a keresztek és a megpróbáltatások súlya alól. Erőt ad mindennek az elviselésére, fényt ad nekünk, hogy mindent megértsünk, meg tudjuk fogalmazni a miérteket, és megtaláljuk Isten szeretetében, az ő irgalmasságában a választ.”

A teljes interjú ITT olvasható.

Fotó: Lambert Attila (archív)

*

Szombathelyi Egyházmegye

A szombathelyi székesegyházban Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét. 

Mire alapozzuk mi a hitünket, mi, akik testi szemeinkkel nem láthattuk a Föltámadottat? – tette föl a kérdést a főpásztor.

Három „fő oszlopa” van a hitünknek. Az első az értelmünk, ami arra tanít, hogy ennek a hatalmas, gyönyörű világmindenségnek van oka, van célszerűsége, nem csak úgy véletlenül jött létre. A Teremtő Isten vonzza magához az anyagvilágot, hogy tudjon fejlődni. A második oszlop, amelyre hitünket alapozzuk: a történelmi tények; a nyomok, melyeket Isten hagyott. Leginkább magának Krisztusnak az élete. A harmadik oszlop az a tény, hogy Krisztus él. Amikor vele találkozunk, akkor egy Élővel találkozunk. Székely János híres gondolkodók, tudósok, filozófusok példáját idézte szentbeszédében.

 

*

Váci Egyházmegye

Húsvét 2. vasárnapján Marton Zsolt váci megyéspüspök a váci püspöki palota kápolnájában mutatott be szentmisét. A szentbeszédet Paszternák Tamás püspöki titkár mondta.

Rámutatott: feltehetjük magunknak a kérdést, hiszünk-e abban, hogy Jézus jelen van közöttünk és munkálkodni akar rajtunk keresztül; fontos megvizsgálni hitünket, mert hitünkön keresztül fedezhetjük fel azt a meghívást, amit kaptunk.

„Békesség nektek!” – köszönti apostolait a Feltámadott. Jelenlétével Jézus áldást, békességet és az egység forrását adja. János evangélistánál – mivel nem írja le a pünkösdi történetet – ebben a találkozóban valósul meg a Szentlélek kiárasztása, „Vegyétek a Szentlelket”, amellyel új teremtményé lettünk. A Szentlelket két okból kaptuk, a küldetés (a misszió) miatt és a kiengesztelődés szolgálatáért. Teremtő emberek lehetünk és a Szentlelket befogadva tudjuk a jézusi munkát folytatni. A legerősebb tanúságtétel a keresztény ember részéről, hogy békét és szeretetet hoz a világba – hangsúlyozta a szónok.

Paszternák Tamás szentbeszéde végén arra buzdított mindenkit, hogy fedezze fel a Megváltó jelenlétét. Annyi helyen megtalálhatjuk: a szentségekben, a közösségeinkben, a másik emberben, jelen van szeretetével, irgalmával. Jelen van és működik közöttünk, ha felfedezzük, boldogok vagyunk és jó úton járunk. Vihetjük a békét és az Ő szeretetét, ezáltal az evangélium a világba árad és rajtunk keresztül is gyógyít.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Fotó: Bölönyi Gabriella

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye

Magyar Kurír