A betegek világnapja alkalmából mutattak be szentmisét a debreceni Kenézy Gyula Kórházban

Hazai – 2017. február 13., hétfő | 19:58

A világnap alkalmából február 12-én Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök betegeknek és hozzátartozóiknak mutatott be szentmisét Debrecenben a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet kápolnájában. A szentmisén Laczkó Zsolt görögkatolikus kórházlelkész is részt vett.

„Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat” (Lk 10,27). Palánki Ferenc püspök a szeretet főparancsát idézve kezdte beszédét, és hozzátette, Jézus azért jött, hogy a törvényt tökéletessé tegye. Ezért a szeretet főparancsát – amelyben benne van az isten- és emberszeretet –, teljessé tette, és azt mondta: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13,34). Nem elegendő tehát úgy szeretni egymást, mint önmagunkat, úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan Jézus szeret minket.

A kérdésre, hogy miként szeret bennünket Jézus, a püspök válaszként a keresztre irányította a figyelmet, hiszen Jézus az életét, a teljességet adta értünk, hogy nekünk is részünk legyen az isteni teljességben. Erre mondja Szent Pál: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik” (1Kor 2,9). A főpásztor szerint Szent Pál szavai vigasztalásként hatnak különösen a kórházban, a betegágyon fekvő emberekre, ahol a leginkább megtapasztalják az élet törékenységét, a kereszthordozást, a szenvedést.

Amikor a nem hívő ember találkozik a szenvedéssel, felteszi a kérdést: Hol van az Isten, miért engedi meg a szenvedést? A megyéspüspök hangsúlyozta, a földi élet mindig is véges volt, de az ember a bűn elkövetése után a halált, a szenvedést tragédiaként éli meg. A szenvedés a bűn következménye. Jézus vállalta értünk a kereszthalált, hogy megmutassa, milyen az igazi szeretet és hogyan kell keresztjeinket hordoznunk, áldozatot vállalnunk, figyelnünk szenvedő embertársainkra.

A celebek és a reklámok azt hirdetik, hogy élvezni kell az életet, a gazdagságra és minél több boldogságélményre törekedve. De milyen élet ez, és meddig tart? Mi van két boldogságélmény között? Palánki Ferenc hangsúlyozta a különbséget a boldogságérzés és maga a boldog élet között. Az Isten olyan boldogságot akar adni, ami állandó és folytonos. Azt akarja, hogy ne boldognak érezzük magunkat, hanem boldogok legyünk.

Vajon Jézus boldog volt a kereszten? Boldogok lehetünk-e a betegágyon, a kórházban? Ha fájdalmat érzünk, nincs boldogságérzetünk. Jézus sem érezte magát boldognak a kereszten, de boldog volt. A boldogmondások is arról szólnak, hogy boldogok „akik sírnak, éheznek, üldöztetést szenvednek…” (vö. Mt 5,1–10). Hogyan lehetséges ez? A püspök kifejtette, az ember akkor lesz igazán boldog, ha a hitében Istennel egyesül, és megtapasztalja, az Isten vele van minden élethelyzetben, akkor is, ha beteg, ha a kórházi ágyhoz van feszítve, mint egy keresztre. Jézus Krisztus nem azt ígérte, hogy a földön kényelmes, nyugodt életünk lesz, hanem azt, hogy a boldogságot akkor találjuk meg, ha elkezdünk szeretni, ha megérezzük, felfogjuk, hogy az Isten velünk van.

Ne azt keressük tehát, hogy mikor érezzük boldognak magunkat, hanem azt, hogy mikor találkozhatunk Istennel. A keresztény ember igazi élete nem más, mint a szeretet teljességének megélése – emelte ki a főpásztor.

Hozzátette: a keresztény élet kezdete találkozás az élő Istennel. Ebből a találkozásból származik az, hogy képesek vagyunk mások miatt szenvedni. A fájdalmat enyhíteni, a szenvedést csökkenteni kell, de elkerülni nem lehet. Ha ezt belátjuk, megkapjuk a szívünkbe azt a belső békét, amit semmilyen állapot, a betegség vagy szenvedés sem vehet el tőlünk.

A belső béke ott van a szívünkben, Jézus Krisztus bennünk lakik. Ez az az állapot, amire el kell jutnunk, és akkor megtapasztaljuk Isten szeretetét – zárta beszédét Palánki Ferenc megyéspüspök.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria