Debrecenbe érkezett Szent László ereklyéje és a Fatimai Szűzanya szobrának másolata

Az ereklye és a szobor jelen volt Ferenc pápa csíksomlyói látogatásán, és azóta határon innen és túl számos egyházközség hívei imádkozhattak előttük. A relikvia debreceni jelenléte a Bocskai István Lövészdandár számára is ünnep volt, hiszen Szent László királyt nemcsak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, hanem a katonák is védőszentjükként tisztelik. A megérkezés pillanatait követően Krakomperger Zoltán, a székesegyház plébánosa vezette az imát, majd a hívekkel együtt elénekelték a Szent László-litániát. Az eseményen és az azt követő püspöki szentmisén a Szent József köznevelési intézmény diákjai, tanárai is jelen voltak.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a szentmise homíliájában a napi evangéliumi szakasz (Lk 1,5–25) utolsó mondatának üzenetéről elmélkedett: „amikor rám tekintett, és ami az emberek előtt szégyenemre volt, attól megszabadított” (Lk 1,25). Az Ószövetségi Szentírásban sok olyan asszonyról hallunk, akiknek nem született gyermekük. Abban a korban ez szégyennek számított, mert a gyermek Isten áldása volt, és ma is az, bár sokszor azt terhességnek nevezik, nem pedig gyermekáldásnak. A főpásztor az Ószövetség történeteire irányította a figyelmet, ahol láthatjuk, Isten előkészítette Fiának érkezését, akit egy szűz fogant és szült a világra. A meddő asszonyok is Máriához hasonlóan természetfölötti módon részesültek Isten áldásában. Isten különleges módon áldotta meg Ábrahám feleségét, Sárát; Jákob feleségét, Ráhelt; Sámuel próféta anyját, Hannát; Keresztelő Szent János anyját, Erzsébetet, akiknek gyermekei Isten emberei lettek, az Ő üzenetét közvetítették, és életükkel Jézus előképeivé váltak.

Isten évezredeken keresztül készítette elő az Ő útját, és amikor elérkezett az idő teljessége, elküldte Fiát, aki egy szűztől született. Ezt Izajás próféta is megjövendölte: „Íme, a szűz fogan és fiat szül, Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten” (Mt 1,23). Hogyan van velünk Isten? – tette fel a kérdést a főpásztor. A szentek által, akik jelként vannak a világban. A legteljesebb módon Mária szent, aki kegyelemmel volt teljes, és bárhol megjelenik a földön, Fiához hív és a megtérésre buzdít bennünket.

Istenre mutató jel nemzetünk történelmében a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentje, Szent László király is, aki férfias küzdelemben védte hazáját, hitét, keresztény értékeit, Krisztust. Hasonló életszentségben élt leánya, Piroska, akit szintén szentként tisztelünk. Mert „ahol szent a gyökér, ott szentek az ágak is”. Milyen különleges dolog, ha valaki befogadva Isten ajándékát képes Istenre mutató jel lenni, másokat elvezetni a természetfölöttire, arra, hogy Isten üzenetét közvetítsék. Isten kegyelmének közvetítésére mindannyian képesek vagyunk, ha befogadjuk Őt, és hisszük, hogy bennünk akarja teljessé tenni szeretetét. Ezért jó nekünk a szentek közelében, mert rátekinthetünk életpéldáikra, és követhetjük őket. A magyar szentekre tekintve elmondhatjuk, ha nekik sikerült, nekünk is sikerülhet. Ehhez Isten kegyelme és a mi együttműködésünk szükséges. Ünnepeink és az adventi időszak is lehetőség, alkalom arra, hogy átgondoljuk hitünket, kapcsolatunkat Istennel és embertársainkkal, és új elhatározásra jussunk, hogy jó cselekedeteink által megmutassuk, velünk az Isten – zárta homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.

A szentmisén közreműködött a Bocskai István Lövészdandár Debreceni Helyőrségi Zenekara. Az ereklye és a szobor Kaposváron folytatja zarándokútját.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír