Egy közösségibb Egyházért – Hitoktatók egyházmegyei találkozója Zalaegerszegen, a szinódus jegyében

Hazai – 2021. december 13., hétfő | 9:00

Székely János megyéspüspök december 5-én Zalaegerszegen találkozott a Szombathelyi Egyházmegye hittanáraival.

A Szombathelyi Egyházmegyében is zajlik a 2023-as püspöki szinódust előkészítő munka. E folyamat fontos részei a találkozók, amelyeket Székely János megyéspüspök hívott össze. Decemberben a családok és a hittanárok képviselőivel egyeztetett a megyéspüspök; januárban az ifjúság, az idősek, a képviselő-testületek elnökei, a lelkipásztorok; februárban a szegények és a romák mondhatják el véleményüket arról, hogyan válhatna közösségibbé az Egyház és az egyházmegye.

A hittanároknak szervezett találkozó rövid elmélkedéssel kezdődött, amelyet Pontyos Ildikó szociális testvér tartott. Kiemelte: az Egyház akkor fog újra előrehaladni, ha a Szentlélek tüzét fel tudjuk magunkban szítani.

A mindennapi pünkösdre kell rátalálni

– mondta. Az egyéni és közösségi megújulásban sokat segíthet az Oltáriszentségre mint forrásra való rátalálás: a gyakoribb szentáldozás, a gyakoribb részvétel a szentmiséken és a szentségimádásokon. Jézus át tud formálni minket. Ha ezt a gondolatot sokan magukévá tennék, és így élnének, akkor az egész Egyház is megújulhatna – mondta Pontyos Ildikó.

Ezt követően Csabáné Király Erzsébet kőszegi és Wachterné Lakatos Ágnes celldömölki hitoktatók tanúságtételét hallgathatták meg a jelenlévők.

Székely János megyéspüspök elmondta:

a szinódusi előkészítő szakasz célja, hogy kidolgozzák egy közösségibb Egyház, egyházmegye működési modelljét.

Olyan tervet kell készíteni, ami öt, tíz év múlva is működik, aminek révén elevenebb kapcsolatok szövődnek az egyes társadalmi, egyházi csoportok között is.

A megyéspüspök kiemelte: a pasztorális tervben négy alapelvet fogalmaztak meg. Az egyik, hogy a hittanórák egy részében „lelki órát” kellene tartani, amikor a diákok a testvéri közösséget tapasztalják meg, amikor róluk esik szó, beszélgetnek, imádkoznak. A másik alapelv a bérmálási lelkigyakorlat, vagyis hogy a szentség felvételére készülők lelki élményt kapnak, kiszakadva az iskola falai közül. A harmadik alapelv a felnőtteknek szervezett katekézisek szervezése, a negyedik pedig a szülők bevonása az elsőáldozási, bérmálási felkészülés folyamatába.

Ezután a megyéspüspök átadta a szót a hittanároknak. Mit látnak értéknek a hitoktatásban, és min lenne jó változtatni? – tette fel a kérdést. A beszélgetés során felmerült, hogy az iskolai hitoktatás mellett a plébániai hittanra is újra hangsúlyt kellene helyezni. Hiszen ezzel lehetne élő kapcsolatot teremteni a fiatalok és a templom között, valamint a fiatalok és a plébánosok között. Így lehetne erős, élő közösségeket kialakítani. Fontos célként hangozott el, hogy meg kell tanítani imádkozni a fiatalokat, hogy élő kapcsolatuk legyen Istennel.

Felvetődött, hogy az idősebb generációt is jobban be kellene vonni a fiatalokkal való foglalkozásba. Amellett, hogy imádkozhatnak – akár név szerint is – a gyermekekért, ők lehetnének azok, akik a gyermekekkel együtt elmennek templomba. Újra felvetődött, vajon hány éves korban lenne jó kiszolgáltatni a bérmálás szentségét, és mit kell hogy tegyenek ezért a fiatalok. A tehetséges, hittanból kiemelkedő eredményeket elérő vallásos fiatalokat példaként kellene a többiek elé állítani, illetve ösztönözni őket arra, hogy ők maguk legyenek a fiatalok vezetői. Ezzel kapcsolatban Székely János elmondta: a tervek szerint 2022 nyarán ifjúsági vezetőképző indul az egyházmegyében.

Összegzésként a megyéspüspök kiemelte: a hitoktatás célja, hogy személyes döntésre hívjuk a gyermekeket. Nemcsak a tananyag átadása az órák célja, hanem hogy a gyerekek megérezzék, tudják, Jézus hozzájuk is szól.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria