Egy vallásos magyar muszlim az iszlám alapjairól – Sulok Zoltán volt a KETEG-szalon vendége

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az előadó nemcsak az iszlám vallásba tartott bevezetőt, de a gazdaságtan alapjait is ismertette.

Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a képzés megalapítója és vezetője köszöntőjében elmondta, hogy Sulok Zoltánnal a tavaly júniusban a tihanyi apátságban megrendezett konferencián ismerkedett meg, amelyen a fenntartható fejlődésről volt szó; akkor határozta el, hogy felkéri előadónak.

Az iszlám vallás mostani bemutatkozása nagyon jól összeillik a KETEG-képzés új tantárgyával, amely a világvallások etikájával foglalkozik – tette hozzá.

A római katolikusnak keresztelt Sulok Zoltán nem gyakorolta hitét, közel-keleti utazása során találkozott muszlimokkal, és az ott tapasztalt kép nem egyezett korábbi tanulmányaival. Elemzői vénája miatt kezdett foglalkozni az iszlám vallással, és azt tapasztalta, az komplett életvezetési kódexszel szolgál, tanításai alkalmazhatók, könnyűek, olyan szabályokat tartalmaznak, amelyeket bárhol meg lehet tartani, ezért döntött úgy, hogy iszlám hitre tér. Egyik alapítója a Magyarországi Muszlimok Egyházának, majd 2001 óta az elnöke is.

Az előadó a vallás legalapvetőbb elemeiről beszélt, mivel azt tapasztalta, hogy sokszor még a muszlim többségű országokkal foglalkozó szakértők is nagyon nincsenek tisztában az iszlám teológiával. Az iszlám a szalama/szeleme arab szóból származik, ami békét, az Istennek való engedelmességet jelent; a hit követője a muszlim. A kereszténységhez hasonlóan az iszlám azt vallja, hogy egyetlen teremtője van a világegyetemnek, aki maga szabta meg annak törvényeit, és minden teremtmény az Isten által kijelölt utat járja. Ebből a szempontból az embernek különleges helyzete van, hiszen van bizonyos nem tudatos részünk, amely Isten törvényét követi, de a tudatos részünknek szabad akarata van. Hiába határozzuk el, hogy egyenesen fogunk menni, hogyha kilépünk az ablakon, lezuhanunk, ebben nem a szabad akaratunk, hanem Isten törvénye érvényesül.

Az iszlám világnézete szerint az ember képes jó és rossz között különbséget tenni, képes Isten létét és hatalmát fölismerni és vágyik arra, hogy ezt a Teremtőt szolgálja. Azonban saját magunktól nem vagyunk képesek arra, hogy ennek pontos módját felismerjük, ezért küldött az Isten könyörületből prófétákat. Az első próféta Ádám volt, az utolsó, a próféták pecsétje az iszlám szerint Mohamed, aki az egész emberiséghez jött el, és küldetése az ítéletnapig szól. Az iszlám Jézust is elismeri prófétának, sőt küldöttnek (azok a próféták, akik törvénykönyvet is kaptak, mint például Mózes vagy Ábrahám), de istenségét nem ismeri el. A muszlim hívő célja, hogy Isten (Allah) törvényét kövesse az élet minden területén, ezt ők a „Hiszünk és engedelmeskedünk” mondattal fejezik ki, ami rokonítható a Miatyánk sorával: „Legyen meg a te akaratod!”

Az iszlám két alapforrása a Korán (Isten szava, amit Gábriel angyalon keresztül küldött Mohamednek) és a Szunna, amely Mohamed életmódját rögzíti: egyrészt a próféta saját szavai őrződtek meg, másrészt mások írták le, hogy miként élt. Az iszlám öt pilléren nyugszik, vagyis a gyakorlatban öt olyan fizikai kötelesség van, amelyet egy muszlim hívőnek be kell tartania:
1. a tanúságtétel, vagyis Isten egyedülvalóságának és Mohamed prófétaságának tanúsítása;
2. a napi ötszöri ima (fix forma, meghatározott mozdulatokkal és szavakkal);
3. böjt (szaum) évente egyszer Ramadán hónapban;
4. kötelező adakozás (zakát) a szegények részére;
5. zarándoklat Mekkába (haddzs) abban az évben, amikor a hívő anyagilag és egészségileg képes rá.

Sulok Zoltán arról is beszélt, hogy a dzsihád szent háborúként való értelmezése téves; valójában erőfeszítést jelent Isten elégedettsége eléréséért a legvégsőkig. Elsősorban belső, a saját lélek rossz oldala elleni fellépés ez, de lehet védekezés is: országát, magát, családját védheti ezzel a muszlim.

Szó esett Mekkáról, amelyet az iszlám a monoteizmus első központjának tart. Az biztos, hogy Ábrahám épített itt szent helyet, de egyesek úgy tartják, hogy eredetileg Ádám szentelte a helyet Istennek. A muszlimok imahelye a mecset, amelynek jelentése: a leborulás helye, de a napi ötszöri imát elmondani nemcsak ott lehet, hanem bármilyen tiszta és száraz helyen is. A napi ötszöri imán kívüli, saját szavakkal való Istenhez fordulást az iszlámban fohász névvel illetik.

Sulok Zoltán ismertette dióhéjban az 570 és 632 között élt Mohamed próféta életét, majd arról is beszélt, hogy Arábia az iszlám előtt a nagy birodalmak közötti területen foglalt helyet, az iszlám kalifátussal lépett elő a perifériáról. A vallási türelemnek, a tudományos fejlődésnek és az anyagi jólétnek köszönhetően széles körben elterjedt az iszlám, keletre nézve egészen Indonéziáig, Malajziáig eljutott, dél felé elterjedt Afrikában is.

Az iszlámnak két ága van: a muszlimok 90 százaléka szunnita, ők a Szunnát követő muszlimok; a maradék 10 százalék síita, az Ali kalifa pártján levők leszármazottai, ők egy hatodik pillért is elfogadnak, az imamátust, vagyis hogy a vezetők, akik csak egy bizonyos vérvonal leszármazottai lehetnek, tévedhetetlenek és bizonyos rejtett dolgokat is tudnak.

Az iszlám azon túl, hogy vallás, életmód is, ez a saría, ami nemcsak a büntetőjog, hanem az egész életet lefedő szabályozás, célja, hogy a jó dolgokat előmozdítsa, a rosszakat pedig preventíven megelőzze. A saría célja az élet, az értelem, a vallás, a vagyon és a leszármazás védelme, de ezeknek nincsen egyértelműen meghatározott sorrendje. A büntetőjogi szabályozást, amelyet a nyugati országokban saría néven emlegetnek, az iszlám valójában hudúdnak nevezi. A saría a cselekedetek ötféle kategóriáját különíti el (kötelező, ajánlott, megengedett, utálatos, tilos). Minden lehet Istennek tetsző dolog, ha az első három kategóriába tartozik és Isten elégedettségének elnyerése vele a hívő célja (így az evés és az öltözködés is).

Az iszlám életmód az emberek egyenlőségén alapul, az egyént békére hívja, igazságos és felelős egyéneket igyekszik nevelni, a természetes környezet megóvására is hív és a túlvilági sikert tűzi ki célul (a Paradicsomba kerülést és a menekülést a Pokolból). Az iszlám ugyanakkor nem vizsgálja, hogy ki mennyire hisz valóban Istenben és mennyiben csak szokásszerűen követi a parancsokat, ezt hitvallása szerint Isten vizsgálja majd meg az ítélet napján.

Az iszlám naptár különbözik a miénktől, mivel holdnaptár, a hónapok 29–30 naposak, így egy év 10 nappal rövidebb, vagyis 33 és fél évente egy év beékelődik a mi éveinkhez képest. A muszlimok számára tilos a dögök, a vér, a disznó, a ragadozók, illetve a tudatot befolyásoló szerek fogyasztása, de ezeket birtokolni és szállítani is tilos. Az öltözködés fő szempontjai: a szemérem eltakarása, a ruha nem feszülhet a testre, nem látszhat át, nem hasonlíthat a másik nem öltözködésére és nem tartalmazhat tiltott anyagokat (a férfiak számára ez a selymet és az aranyat jelenti). Sulok Zoltán hangsúlyozta, hogy mi leginkább hidzsábbal a hajukat, a nyakukat és a dekoltázsukat eltakaró nőket szoktunk látni, a gyakran ennek szinonimájaként emlegetett burka valójában csak Afganisztán és Pakisztán vidéki területein található meg, Európában egyáltalán nem jellemző – ez az egész testet fedi, csak a szemnél van egy picit vékonyabban szőve a látást segítendő.

Az iszlám szerint a gazdasági tevékenységnek is Isten szolgálatának kell lennie – folytatta Sulok Zoltán. – Három csoportba osztják a javakat: alapvető javak (az élet mindenki számára szükséges alapfeltételei: étel, ruha, lakhatás), szükséges javak (ugyanezekből a javakból a jobb minőségű dolgok) és a luxusjavak. Az iszlám szerint amíg az alapvető javak nem biztosítottak mindenki számára, addig nem is lehet a luxusjavakról gondolkozni. Az iszlám gazdasági rendszerben is van bank, de a kamatot a saría megtiltja, viszont a pénzügyi közvetítés költségeit el lehet számolni. Ez a gazdasági év végén történik az üzlet megkötése előtti megállapodásnak megfelelően. Az iszlám gazdasági rendszer emellett a fiktív kereskedelmet is tiltja, vagyis csak akkor jöhet létre kereskedelmi tranzakció, ha az áru szállítása is megtörténik, ezzel a spekulatív tranzakciókat kívánják kivédeni.

Az előadás után a résztvevők hosszasan kérdezték a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetőjét. Kiderült, hogy ma hazánkban nagyjából a lakosság 0,5 százaléka muszlim, és alapvetően nem akadályozott a vallásgyakorlásuk, de a fejkendőt viselő nők ki vannak téve atrocitásoknak, „ők viszik a vásárra a bőrüket”. Bár hivatalosan bejegyzett egyházként lehetne iskolájuk, gyakorlatban ezzel nem tudnak élni, hétvégi iskolát működtetnek a mecsetükben.

Arra a kérdésre, hogy a könyörülő Isten, Allah Akbar nevében hogyan lehet ártatlan embereket gyilkolni, Sulok Zoltán azt mondta, hogy az iszlám tanítása szerint sehogy. Embert ölni maximum védekezésként lehet, ha valaki saját magát, családját vagy országát védi, de háborús tevékenységet kiterjeszteni Isten nevében nem lehet.

Nem tudom, hogy az emberek miért gondolják, hogy ezt nem ítélem el, az emberiség egyharmada muszlim, ha mindegyikük ezt tenné, talán már nem is lenne világ – tette hozzá. – A mártír nem attól lesz mártír, hogy ő magát annak gondolja vagy mondja, hanem ha Isten előtt valóban az.

Kérdésre válaszolva Sulok Zoltán azt is elmondta, hogy színtiszta iszlám jogrendszer egyik muszlim többségű országban sincsen, általában négyféle jogrendszer (régi szokásjogok, iszlám jogrendszer, gyarmati jogrendszer, modern nyugati jogrendszer) különböző arányú keveredései ezek.

Az is felvetődött kérdésként, hogy miért Európa a célpontja a muszlim bevándorlóknak, és miért nem muszlim többségű államokba, például Szaud-Arábiába veszik az irányt. Az előadó azt mondta, hogy bár nem köztudott, egymillió szíriai menekült él Szaud-Arábiában, és amit már többet lehetett hallani, a világ hat országában (Törökországban, Pakisztánban, Iránban, Jordániában, Libanonban, Dél-Afrikában) él a világ összes menekültjének fele. Már Mohamed próféta is azt írta a rómaiakról (akiket ma európaiaknak mondana), hogy a legjobbak a gyengékhez és a legjobban ellenállnak a királyok elnyomásának. Ez azóta is így van, nem csoda, hogy az emberi jogok helyzete, a magas életszínvonal és a valós segítség miatt inkább Európába áramlanak a menekültek, és nem mondjuk Libanonba, ahol azt lehet látni, hogy az 1940-es években oda menekült emberek még mindig ugyanazok között a körülmények között élnek, mint amikor odakerültek. Sulok Zoltán szerint sokkal inkább az Egyesült Államokon kellene számon kérni a segítség elmaradását, hiszen azt a problémát, ami miatt az arab térségből Európába menekülnek az emberek, jórészt ők okozták, s míg a kisebb arányban közreműködő Nyugat-Európa befogad menekülteket, addig az USA ebből kivonja magát.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír