Egyházmegyei ifjúsági találkozó Kiskőrösön, a missziós kereszt jelenlétében

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A rendezvény a kiskőrösi Bem József Általános Iskolában vette kezdetét. Seffer Attila kiskőrösi esperes-plébános mondott köszöntőt, majd Ivanics Zoltán ifjúsági referens szólt a jelenlévőkhöz. Ezután játékos formában bemutatkoztak a részt vevő ifjúsági közösségek.

A lelkinap fő témája a család volt. A programot a Gruchmann házaspár vezette, akik Váchartyánból érkeztek. Előadásukban a nagycsaládos élet szépségéről szóltak. Szavaikat a gyermekeik is alátámasztották, akik mind a hatan részt vettek a rendezvényen. Az előadás után a fiatalok kiscsoportos beszélgetés keretében dolgozhatták fel a hallottakat. Ezután táncház várta a résztvevőket, majd mindenki a helyiek vendégszeretetét élvezhette a terített asztalnál.

A lelkinap programja a missziós kereszt fogadásával folytatódott; e liturgia keretében elmélkedésekkel, énekkel készültek fel a szentmisére, amit Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be. A főpásztor prédikációja kezdetén Petőfi szülővárosában a költő Háborúval álmodám című verséből idézett: „Háborúval álmodám az éjjel, / Háborúba hítták a magyart; / Fölhivó jelül, mint hajdanában, / Országszerte járt a véres kard”. Bábel Balázs hangsúlyozta: most nem háborúra készülünk, hanem Isten országára, s nem véres kardot hordozunk körbe, hanem a Szent Kereszt jelét. A kereszt életet adó jel, mely a megváltás örömhíre lett számunkra.

A főpásztor felidézte a kanadai vértanúk egyikét, akit az indiánok elfogtak, s hetekig kínoztak. Két fadarabból készített magának nagy nehézségek árán egy keresztet, s számára ez az enyhület és az erő forrása lett. A keresztre tekintve csökken a fájdalmunk, hiszen erőt kapunk az üdvösség forrásától. A kanadai missziós akkor megmenekült, hiszen kiszabadították; hazatért, de ahogy felgyógyult és lehetősége nyílt rá, újra visszament missziós szolgálatra, s ekkor már vértanúságot szenvedett. Ez a bátorság és elkötelezettség. Sajnos korunk egyre inkább nélkülözi a valós elkötelezettséget, pedig a keresztény ember számára ez a legfontosabb: szilárd hittel és elkötelezettséggel hirdetni az evangéliumot.

A főpásztor felhívta a figyelmet a misszió fontosságára. Jézus parancsa minden emberhez szól. Minden népnek hirdetni kell az örömhírt. Ez tér- és időbeli távlatot is jelent. Először a legközelebb élőket kell meghívnom, de ha lehet, minél több embert el kell kísérni a hit előszobájába. Az érsek megemlékezett a kalocsai jezsuita atyákról és iskolanővérekről, akik eljutottak Kínába, és sikeres missziót folytattak. Elmesélte, hogy találkozott az egyik, akkor már százéves nővérrel, aki hajdan a kínai misszióban szolgált. Ő azt mondta, hogy ha még egyszer fiatal lenne, rögtön elölről kezdené a küldetés teljesítését. A missziós keresztben a magyar szentek és boldogok ereklyéi találhatók – emlékeztetett az érsek –, azoké, akik számunkra példát adtak a hitvalló életre.

Az érsek megköszönte a fiatalok egységét, s kérte is őket a misszióra, hogy úgy készüljenek fel a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, hogy az tanúságtétel legyen az élet forrásáról, a jelen lévő Úrról. Így építhetjük közösen Isten országát. A program végeztével mindenki ajándékot kapott, mely emlékezteti őket felelősségükre és küldetésükre. 

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír