Egyházmegyei papi rekollekciót tartottak a győri székesegyház felszentelésének évfordulóján

Hazai – 2017. szeptember 15., péntek | 17:18

Szeptember 13-án, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház felszentelésének évfordulóján Veres András megyéspüspök vezetésével rekollekción vett részt a Győri Egyházmegye papsága a Győri Hittudományi Főiskolán.


Az intézmény kápolnájában a főpásztor szentmisét mutatott be a részt vevő lelkipásztorok koncelebrálásával, jelen volt Pápai Lajos nyugalmazott megyéspüspök is.

Veres András köszöntőjében elmondta: a felújítási munkálatok még nem teszik lehetővé, hogy a felszentelés évfordulóját a székesegyházban ünnepeljék, de a munkafolyamat rendben halad, így reményei szerint hamarosan ismét megnyílhat a győri főtemplom.

Németh László általános püspöki helynök szentbeszédében Mózes és az égő csipkebokor történetét idézte fel. Mózes apósának juhait a pusztában, egészen a Hóreb hegyéig hajtotta. Itt jelent meg számára az Úr egy égő csipkebokorban. E hely szentségét az önmagát kinyilatkoztató Isten biztosította. A győri székesegyház is szent hely, miként a Terribilis est locus iste kezdetű introitusban éneklik: „félelmetesen szent hely”, az Isten háza és a menny kapuja. Ez a hely olyan, mint édesanyánk öle, mert magába fogad, és a lelkünk békére lelhet benne.


A Nagyboldogasszony-székesegyház történetéből Németh László kiemelte a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép érkezését, valamint Apor Vilmos püspök újratemetését, amikor a mártír főpásztor testét a győri kármelita templom kriptájából a székesegyházban található szarkofágban helyezték örök nyugalomra.

A győri székesegyházat megmozgatta az 1763-ban bekövetkezett földrengés, falait megrendítették a háborúk; olykor méltatlan célokra, istállónak, lőszerraktárnak használták, de mindezek ellenére áll. Mert mindig volt hit, szeretet és igény, amelyből fakadóan újjáépítették a templomot – hangsúlyozta Németh László.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria