Egyházmegyei papi továbbképzést és karitásztalálkozót tartottak Kiskunhalason

A főpásztor beszédének kezdetén ismertette a szinódusi folyamat főbb lépéseit. Elmondta, ez a szinódusi út 2023-ban Rómában fog befejeződni, de a kezdeti szakaszban az egyházmegyék szolgálatára van szükség. A híveket a lehető legszélesebb körben meg kell kérdezni az Egyház jövőjével, munkálkodásával kapcsolatos fő kérdésekről.

Ebben a szakaszban az Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében Finta József általános helynök, koordinátor fogja vezetni a munkát. A szándék az, hogy megújuljon az evangélium hirdetése, a misszió, melynek hatékonyabbnak kell lennie.

A beszéd további részében a napi szentírási szakaszokról elmélkedett az érsek. A Rómaiaknak írt levél végét, utolsó sorait hallotta a hívő közösség a szentmisében.

Szent Pál apostol legjelentősebb leveléről van szó – mutatott rá Bábel Balázs –, mely az evangéliumok után a legegyetemesebb tanítást adja a keresztény üzenetről. Ezt a levelet Szent Pál apostol a harmadik missziós útja során írta. A köszöntésekből kitűnik, hogy milyen eleven dinamizmus volt a közösségben. Sok embert üdvözöl az apostol, akik ismerősek voltak számára. Csodás eredmény ez. Nagyon korán keresztény közösség él a városban, úgy, hogy az apostolok szinte még el sem jutottak oda. Ebben a levélben Pál megszólítja a pogányokat is. Elmondja, hogy az Isten az értelem alapján is megismerhető. Bár ebből fakad bűne is a pogányoknak, hisz felismerték az értelem által, hogy van Isten, mégsem adták meg a kötelező hódolatot számára.

Pál ebben a levélben kifejti, a hitünk értelmes hit. Istentiszteletünk és hitünk értelemszerű meghódolás az Isten előtt – folytatta a főpásztor. – Szent Pál azért emelte ki, hogy az igaz a hitből él, mert ahonnan Pál származik, a farizeusok közösségéből, ott az a felfogás, hogy aprólékos, kiszámított cselekedetekkel üdvözülhetünk. Az apostol rámutat: nem az ószövetségi előírások szerinti aprólékos tettek vezetnek az üdvösségre, hanem a Krisztusba vetett hit.

Első a kegyelem, hiszen már a hithez is erre van szükség. Ugyanakkor ez a hit több a bizalomnál, hiszen értelemszerű meghódolás, és magával hozza a cselekedeteket.

Nem lehet tehát különválasztani a hitet és a cselekedeteket. Az üdvösségünket ajándékba kapjuk ugyan, de fáradoznunk is kell érte.

Bábel Balázs ezután a Rómaiaknak írt levélben olvasható karitatív feladatok felsorolásával folytatta beszédét. Rámutatott, gyakorlatiasan megfogalmazódik itt, hogy mi mindent kell és lehet megtenni az emberek segítéséért.

Az érsek az apostoli levél végén olvasható több ismeretlen személyről is szólt. „Érdekes jelzőket használ Pál levelében: áldozatvállaló, kedves, sokat fáradozó, nagyra becsült, szeretett munkatárs, a közösség házigazdája. Olyan megnevezések, melyek nagyon komoly elismerést adnak az embereknek. Jó lenne, ha ilyen közösségeink lennének. Ennek a célnak megvalósítására irányul a szinódusi folyamat” – hangsúlyozta Bábel Balázs.

A szentmise végén a főpásztor oklevelet adott át a kiskunhalasi karitászcsoport vezetőjének, Kuti Sándorné Kovács Máriának, aki a harmincéves helyi közösség lelkes és példamutató vezetője.

Az egyházmegyei karitászcsoportok találkozójukat ezután a Szent József Katolikus Általános Iskolában folytatták, ahol Molnár Ferenc diakónus, a Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata kecskeméti igazgatója előadását hallhatták a diakónia feladatáról az Egyházban.

A karitászcsoportok programját Cselik Beatrix egyházmegyei karitászigazgató koordinálta és vezette.

A papság találkozója a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Technikumban folytatódott, ahol két előadást hallgathatott meg a főegyházmegye klérusa.

Richter Mátyás érseki titkár, szertartó a zsinatok általános történetéről beszélt, mégpedig szakértőként, hiszen Rómában, a patrisztikus intézetben fejezte be tanulmányait. Előadásában bemutatta a Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentumát is a szinódusi folyamatról.

A második, gyakorlati előadást Kiss Gábor kánonjogász, teológus tartotta, aki pontos képet adott a szinódusi folyamatról, az Egyházban bekövetkező hangsúlyeltolódásokról, valamint a nemzeti szinódusi kezdeményezésekről Ausztráliában, Írországban és Németországban.

A papok képet kaptak a folyamatról, mely egyházmegyei szakaszának munkálataiból ki kell venniük a részüket. A továbbképzésen elhangzott előadások segítséget jelentenek a szinódusi folyamat egyházmegyei szakaszának véghezvitelében.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír