Keceli Zsuzsa az egri tanárképző főiskolán diplomázott ének-zene, karvezetés szakon. Rövid tanári működést követően előbb a Magyar Rádió, majd több mint két évtizeden át a Magyar Televízió zenei szerkesztője volt. A kétezres évek elején részt vett a Szent István Rádió indításában, majd 2004-ben az akkor alapított Magyar Katolikus Rádió munkatársa lett.
A Magyar Televízióban végzett munkáját tizenhárom alkalommal ismerték el nívódíjjal.
Keceli Zsuzsa zenei műveltsége mondhatni határtalan volt, de a zenei műfajok közé sem állított határt. Barokk, klasszikus vagy éppen kortárs; komoly- vagy könnyűzene, népi vagy dzsessz – számára egyik sem volt idegen. Közeli, mondhatni természetes viszonyban volt a zenével. Csodálatos érzéke és alapos munkája eredményeként mindig a legjobb, legalkalmasabb muzsika szólalt meg az általa „zenélt” műsorokban. Egymásnak vannak teremtve – mondhatnánk, hallván a választott dallam és a szóban előadott mondanivaló harmóniáját. És talán így is volt: Keceli Zsuzsa a szavak és dallamok összeházasításával valóban új egységet, új minőséget teremtett.
S nemcsak a beszéd és zene harmóniáját viselte a szívén. A műsorszerkesztők, riporterek első hallgatójukat, egyszersmind első kritikusukat tisztelhették benne. Büszke lehetett magára, akinek Keceli Zsuzsa dicsérte a műsorát. S minden munkatársnak, végső soron a műsornak javára vált, ha megfogadta az ő tanácsát. Közös ügyünk iránti elkötelezettségét mutatja, hogy gyakran éjszaka is bekapcsolta a számítógépet, hogy még jobb, még odaillőbb zenét válasszon egy-egy műsorhoz.
Keceli Zsuzsa hiánya egyaránt súlyos veszteség a Magyar Katolikus Rádió munkatársai és hallgatói számára. Isten adjon neki örök életet!
IDE kattintva egy személyes hangvételű részlet található, amelyben pályafutásáról beszél.
Forrás: Magyar Katolikus Rádió
Fotó: Magyar Katolikus Rádió Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
