Az ünnepi szentmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök mutatta be. „Beleépítette tudását, szeretetét, jóságát a szívekbe” – méltatta a település egykori plébánosát a főpásztor.
Szentbeszédében Felföldi László püspök a királyság lényegéről elmélkedve hangsúlyozta, hogy annak mélye és gazdagsága a hétköznapi szeretetben, annak egyszerűségében rejlik.
A hétköznapok nagy titkában történik mindannyiunk élete, annak legcsodálatosabb és legnehezebb része a nem különleges.
A valódi nagyságot a családban, a közösségben, az emberi kapcsolatokban ez a mindennapi, szolgáló szeretet adja. Erre tanít Krisztus király, hogy jelen legyünk egymásnak, és a tőlünk elvárható módon szolgáljuk és építsük közösségeinket.
Ezt tette Adorján István is, aki 17 éven át volt a település plébánosa.
A megemlékezés során felelevenítették közösségépítő munkájának kiemelkedő pillanatait, személyének karizmáját. Tanító volt, aki élete során hiteles, keresztény egyházképet tükrözött, s igyekezett tanítványokat nevelni. Ezt nemcsak a tanításra buzdítással, hanem a mindennapok szolgálatában élete példájával is tette.
A szentmise keretében a főpásztor megáldotta a Szent Erzsébet-napi kenyereket, melyeket később a hívek között szétosztottak. A pécsi megyéspüspök arra hívta a jelenlévőket, hogy szívükben mindig legyen egy darab kenyér, mint Szent Erzsébet kötényében.
Egy kenyérnyi szeretet.
Felföldi László a szentmisét követően megáldotta az Adorján Istvánról készült emléktáblát, s arra buzdította a híveket, hogy az elhunyt plébános példájából merítsenek erőt, s váljanak ők is példaképekké a következő nemzedékek számára.
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Fotó: Csobán Róbert
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria